Szombat a szent nap (2.)

A legtöbb ember gondolkodás nélkül elhiszi, hogy a vasárnap a keresztény szombat. A legtöbben szüleik hitét vagy a társadalom vallási normáit vallják. Néhányan úgy vélik, hogy Biblia által alátámasztott okuk van arra, hogy ne tiszteljék a hetednapi szombatot. Első ok: Egyes keresztények Róma 14 alapján amellett érvelnek, hogy a szombat megtartása nem kötelező a keresztények számára. Íme az igevers, amelyre hivatkoznak: Róm 14:5 „Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve.” Figyeld meg, hogy sem az igeversben, sem a fejezetben nem jelenik meg a „szombat” szó. Miért? Mert Pál nem a szombatról beszél. Krisztus idejében három embercsoportnak volt befolyása a zsidók között: a szadduceusoknak, a farizeusoknak és az esszénusoknak. Bár mindegyik csoport azt állította, hogy tiszteli Isten törvényét, merevségük és az emberi hagyományok révén aláásták annak elveit. Különböző nézőpontjuk számos, véget nem érő vitához vezetett, például az ünnepnapokkal kapcsolatban. Ebben az igeversben Pál felszólítja az újonnan kereszténnyé lett embereket, hogy kerüljék el az ünnepekkel kapcsolatos vitákat. Második ok: Más keresztények Kolossé 2 alapján azt állítják, hogy a szombatot eltörölték a kereszten. Kol 2:14, 16 „Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára. Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában.”
Ezek az igeversek azt fejezik ki, hogy Jézus eltörölte a ceremoniális törvényt, amely magába foglalta a Róma 14-ben említett ünnepeket. Ezeket az ünnepeket „szombatoknak” nevezték (lásd 3Móz 23). De a következő versben, Kolossé 2:17-ben Pál azt mondja, hogy az eltörölt „szombatok” azok, amelyek „csak árnyékai [voltak] az elkövetkezendő dolgoknak”. Mivel Krisztusra mutattak, nem volt szükség rájuk azután, hogy a földre jött. Ő volt a „valóság”, a többi csak az „árnyéka”.
Harmadik ok: Egyesek úgy ítélték meg, hogy a szombatot egyedül a zsidóknak szánták. Érdekes módon azonban jóval a zsidók megjelenése előtt, vagyis a teremtéskor alkották meg!
A ceremóniákból álló rendszer a zsidóké volt. A Biblia azt mondja: „húsvét, a zsidók ünnepe” (Jn 6:4) és „a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep” (Jn 7:2), de sohasem mond olyat, hogy „a zsidók szombatja”. Épp ellenkezőleg, Jézus azt mondja, „a szombat lőn az emberért” (Mk 2:27). Az Újszövetségben a szombat még a pogányok számára is az istentisztelet napja volt (ApCsel 13:42, 44).
Negyedik ok: Egyesek úgy vélik, hogy a szombatot vasárnapra változtatták. Néhányan ezért azt szentelik meg. De nem lehet megszentelni olyasvalamit, ami sohasem volt szent. Mivel csak Isten nyilváníthat szentnek valamit, hol írja a Biblia, hogy Isten szentté tette volna a vasárnapot?
Sehol. Mégis e három igeverssel próbálnak meg emellett érvelni:
1Kor 16:2 versében Pál arra utasítja a hívőket, hogy kezdjenek el adományokat elkülöníteni a szegény keresztények számára Jeruzsálemben. Azt tervezte, hogy a következő látogatása alkalmával összegyűjti őket. Arra tanítja őket, hogy ezt a szombat lejárta után, vagyis a hét első napján tegye ki-ki a maga otthonában – annak érdekében, hogy ne szegjék meg a szombatot azáltal, hogy pénzzel foglalkoznak.
Az Apostolok cselekedeteiben Lukács ír Pál apostol búcsú istentiszteletéről. Ez az igevers nem tartalmaz semmiféle parancsot a vasárnap megtartására vonatkozóan. Sok kutató úgy véli, hogy ez a vers a szombat éjjelre vonatkozik, mert a hét első napja szombat napnyugtakor kezdődik a Biblia szerint. Olvassuk el a verset:
ApCsel 20:7 „A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig.”
János 20:19 versében azt olvassuk, hogy Jézus a feltámadást követő vasárnapon találkozott tanítványaival. Ezek a tanítványok nem istentiszteleti alkalomra gyűltek össze, hanem „a zsidóktól való félelem miatt”.
A Szentírásban nincs semmilyen alapja a vasárnap megszentelésének.

A szombat egy különleges nap, amelyet szent célokra tettek félre.

Egy dolog tudni, hogy melyik a szent nap, és más dolog megszentelni. Az egyiptomi rabszolgaság idején az izraeliták elfelejtették, hogyan kell ezt tenni. Az egyik első lecke, amit a pusztában megtanított nekik Isten – még mielőtt elmondta volna a Tízparancsolatot a Sínai-hegyen –, a szombat megszenteléséről szólt.
Vasárnaptól csütörtökig minden nap hullott manna az égből, pénteken viszont megduplázódott a mennyisége. Szombaton pedig egyáltalán nem volt.
2Móz 16:23-25 „Ő pedig monda nékik: Ez az, amit az Úr mondott: A holnap nyugalom napja, az Úrnak szentelt szombat; amit sütni akartok, süssétek meg, és amit főzni akartok, főzzétek meg; ami pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre. És eltevék azt reggelre, aszerint amint Mózes parancsolta vala, és nem büszhödék meg s féreg sem vala benne.
És monda Mózes: Ma egyétek azt meg, mert ma az Úrnak szombatja van; ma nem találjátok azt a mezőn.”

Azok, akik azt hitték, hogy szombaton is elkészíthetik az ételt ugyanúgy, mint bármely más napon, éhen maradtak. Hamarosan mindannyian megtanulták, hogy péntekenként plusz mannát kell gyűjteniük és főzniük, hogy legyen kész ételük szombatra. Bármely más napon megromlott a plusz manna, péntek éjjel viszont nem (lásd 2Móz 16:20, 24).
A szombat egy szent nap, és megszenteljük azzal, hogy felkészülünk rá. Amennyiben egész héten, különösen pénteken, eltervezzük a dolgokat, mindennel elkészülhetünk – beleértve a takarítást és az ételt is – a szombat kezdetéig, azaz péntek, naplemente előttig. Az előzetes felkészülés lehetővé teszi, hogy a szombatot annak különleges céljaira őrizzük meg: az istentiszteletre és a szolgálatra.
A legtöbb zsidó sohasem értette meg a szombat lényegét. Büszkeségről és szűklátókörűségről tanúskodott, hogy mindenféle szabályt találtak ki a megtartására. Jézus figyelmen kívül hagyott és eltörölt néhány ilyen szabályt:
Jn 5:16, 17 „És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton. Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.”
Jn 7:23 „Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?”
Bár a zsidó vezetők azt hitték, mindenkinél jobban tudják, hogyan kell megtartani a szombatot, Jézus megmutatta nekik, hogy tévednek.
Egyik alkalommal olyan kérdést intézett hozzájuk, amely feltárta az értékrendszerükben található hibát:
Mt 12:11, 12 „Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt? Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.”
Értésükre adta, hogy a szenvedés enyhítése mindig helyénvaló. Ez teszi a szent napot áldottá mindenki számára!

Bár a szombat megszegése volt a babiloni fogság fő oka, a zsidók mégis hamar visszaestek ugyanabba a bűnbe, miután Isten visszahozta őket a földjükre. A szent napon dolgoztak és kereskedtek.
Neh 13:15–18 „Azon napokban láttam Júdában, hogy sajtót taposnak szombaton és gabonát hoznak be, szamarakra rakván, sőt bort, szőlőt és olajat is és mindenféle terhet behoznak Jeruzsálembe szombat napon, és bizonyságot tevék ellenük, amely napon eleséget árulnak vala. Tírusiak is lakozának a városban, akik hoznak vala halat és mindenféle árút, melyeket eladnak vala szombat napon Júda fiainak Jeruzsálemben. Annakokáért megfeddém Júda elöljáróit, és mondám nékik: Micsoda gonosz dolog ez, amit ti cselekesztek, hogy megfertőztetitek a szombatnak napját? Avagy nem így cselekedtek-é a ti atyáitok, s a mi Istenünk reánk hozá mindezen gonoszt és e városra?! És ti mégis növelitek Isten haragját Izráel fölött, megfertőztetvén a szombatot!”
Amikor Nehémiás bezáratta Jeruzsálem kapuit, a kereskedők a városon kívül táboroztak napnyugtáig. Csakhogy egész idő alatt ez foglalkoztatta őket, és türelmetlenül várták, hogy véget érjen a szombat. Nehémiás ezután intézkedett, hogy a kereskedők ne várjanak a városon kívül, különben büntetésben lesz részük (lásd a 19-től 21-ig terjedő verseket).
Azt tanuljuk Nehémiástól, hogy a vásárlás, az étterembe járás, az azt követő napok ügyeire való felkészülés mind a szombat áthágásának a módja, hiszen a felsorolt tevékenységek által úgy kezeljük, mint bármely más napot.
A szombat nem az iskolai tanulás vagy a munka szokásos napja. Nem szolgál eladásra vagy vásárlásra, főzésre vagy takarításra, játékokra és hobbik gyakorlására vagy a tétlenkedésre. Egy olyan különleges nap, amelyet szent célokra tettek félre. Azért van, hogy örüljünk a természetnek, miközben közösségbe lépünk annak Istenével. Azért van, hogy a vigasztalás Istenének nevében enyhítsük az emberek szenvedését. Istentiszteletre, éneklésre, bibliatanulmányozásra és imára szánták.

Isten azt akarja, hogy olyan nap legyen, amelyet a legjobban várunk. De mit jelent a számodra? A legszebb napot a hétből, vagy az unalom napját?
Isten szerint úgy válhat örömmé, ha nem foglalkozunk azokkal a tevékenységekkel és gondolatokkal, amelyet betöltik a hétköznapjainkat.
Ésa 58:13, 14 „Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!”

I. RÉSZ
1. Olvasd el A nagy küzdelem című könyv 3. fejezetének 52-től 54-ig terjedő oldalait! Ki és hogyan változtatta meg a szombatot vasárnapra?

Miért összpontosította Sátán a negyedik parancsolatra a támadásait?

II. RÉSZ
2. Olvasd el a Bizonyságtételek 6. kötetének Előkészület a szombatra című fejezete 353. és 354. oldalait, és válaszolj a következő kérdésekre:

– Miért kezdte Isten a negyedik parancsolatot azzal, hogy „Megemlékezzél”?

– Mit jelent „megérteni a szombatnak az élet összes ügyeire kiterjedő lelki vonatkozását”?

– Mikor kell elkezdeni a szombatra való felkészülést?

– Hogyan tervezzük a hetünket ahhoz, hogy felkészüljünk a szombati istentiszteletre?

– Mi lesz az eredménye annak, ha így emlékezünk meg a szombatról?

3. Hogyan tudnál jobban felkészülni a szombatra?

III. RÉSZ
4. Ha igazán szeretjük Istent, öröm lesz megszentelni a szombatot, így az a hét fénypontjává válik. Most gondolj arra, hogy te hogyan szoktad megünnepelni a szombatot. Ez a hét legjobb napja számodra?

Ha nem, akkor mit tehetnél azért, hogy ez megváltozzon? Jer 13:23; Ez 36:25-27

Egy lehetőségekkel teli ablak

Frank Stanyer 1992-ben a Fülöp-szigetekre látogatott. Távoli falvakba utazott, ahol találkozott az emberekkel, látta nyomorúságos életkörülményeiket, és rájött, hogy sohasem hallottak Jézusról. Frank elhatározta, hogy megismerteti Jézust a Fülöp- szigeteken élő emberekkel. Amikor hazatért, megalapította a Gospel Outreach nevű szervezetet, melynek célja a helyi laikus misszionáriusok támogatása a világ szegényebb országaiban. Azon az elgondoláson alapul, mely szerint az emberek a saját nyelvükön, a saját környezetükben és a saját életmódjukon belül tudják a legjobban megosztani az evangéliumot. 1993-ban alapították, székhelye a washingtoni College Place városában található. A munka egy maroknyi önkéntessel kezdődött. Ma több mint 50 ember dolgozik ott, ma már egy nagy épületben. Mindannyian önkéntesek, az igazgatótól a levelezésért felelős személyig, tehát nem kapnak fizetést. A Gospel Outreach a hetednapi adventisták nemzetközi misszióján keresztül működik. Az adventista egyház alkalmazza a misszionáriusokat, és a Gospel Outreach állja a fizetésüket: először 1993-ban, a Fülöp-szigeteki misszionáriusokét. Ma több mint 2000 misszionáriust támogat, akik több mint 100 adventista missziós szervezeten belül dolgoznak. A szervezet figyelmének középpontjában a 10/40 ablak áll. Ez a terület az északi szélesség 10. fokától annak 40. fokáig terjed, Afrika nyugati partjától Japánig. A világ népességének körülbelül kétharmada él ezen a területen, 99%-uk a világ legszegényebb emberei közé tartozik, akikhez nagyon kis arányban jutott el az evangélium. A világ lakossága jelenleg 8 milliárd. Bizonyos becslések szerint 2,84 milliárd ember nem hallott még Jézusról. 97%-uk a 10/40 ablakban él. Ez az ablak az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a kommunizmus otthona. Nagy arányú szegénység és írástudatlanság jellemzi, és nehezen megközelíthető terület a külföldi misszionáriusok számára. Sok ottani országban betiltották a kereszténységet. A misszionáriusok életüket kockáztatják azért, hogy Jézusról beszéljenek. A Gospel Outreach munkatársainak nem lehetnek gyülekezeteik ezeken a helyeken, ezért az emberek otthonaiban vagy rejtekhelyeken találkoznak. Ennek ellenére továbbra is prédikálnak, tanítanak és keresztelnek. Egy helyi munkást körülbelül havi 150 dollárral lehet támogatni. A 2000 misszionárius teljes munkaidőben dolgozik falvakban és városokban, és még több száz hozzájuk hasonló munkásra lenne szükség. A Gospel Outreach 2012-ben indította el a „Fogadj örökbe egy munkást!” programot, amely lehetővé teszi a családok, az iskolák, a gyülekezetek és a szombatiskolai csoportok számára, hogy örökbe fogadjanak egy vagy több munkást a 10/40 ablakból. Azok, akik ezt megteszik, 150 dollárt adományoznak havonta, biztosítva ezáltal az „örökbefogadott” misszionárius fizetését. Az adományozók rendszeres tájékoztatást kapnak a munkásokról, beleértve az életrajzi adatokat, fényképeket és a misszió előrehaladásáról szóló jelentéseket. Bár egyre több támogató csatlakozik a programhoz, egyre több munkásra is szükség van. 2013-ban a Gospel Reach elindította 3 éves tervét „Egy millió Jézusért” címmel, amely több mint 1200 új misszionárius elhelyezését írja elő a 10/40 ablakban, illetve egymillió lélek Krisztusnak való elnyerését. Jézus evangéliuma azáltal terjed, hogy bemutatják Jézust az embereknek. Az idő rövid, és a mi feladatunk elmesélni Jézus történetét azoknak, akik még nem hallották. Csatlakozol hozzánk ebben a munkában? Nemcsak a barátaid és a szomszédaid körében kell elvégezni, hanem a bolygó szegénységben és sötétségben élő lakói között is.

Bizonyos becslések szerint 2,84 milliárd ember nem hallott még Jézusról.

Ha szeretnél többet megtudni a Gospel Outreach-ről vagy arról, hogyan segíthetsz Isten Igéjének terjesztésében a 10/40 földrajzi ablak északi szélességén, látogass el a goaim.1.org oldalra, vagy hívd az 1-509-525-2951 telefonszámot.

Legyünk olyanok, mint Nehémiás!

Azoknak, akik az Úr áldását és jóváhagyását kívánják ebben a világban, szeretnének üdvözülni és hozzáférést nyerni az élet fájához, meg kell szentelniük a szombatot. Naponta imádkozniuk kell kegyelemért és bölcsességért, hogy semmilyen módon ne szentségtelenítsék meg a szent napot. Az Úr azt mondja: „mindenkit, aki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat: szent hegyemre viszem föl ezeket.” Ésa 56:7, 8 Kedves Ifjú, vajon olyan figyelmes vagy a szombat megtartásában, amennyire kellene? Többet kellene tenned ezen a napon, mint hogy csak egyszerűen abbahagyd a munkát és a szórakozást. Ha azt tervezed, mit fogsz tenni szombat elmúltával, vagy ha a munkáról, a szórakozásról vagy a ruhákról beszélsz, akkor megszeged a szombatot. A próféta elmondta egy másik fejezetben, hogyan szenteljük meg: „Ha megtartóztatod szombaton lábadat [ami azt jelenti, hogy nem hágod át vagy nem hagyod figyelmen kívül], és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván…” Amikor az Istenbe vetett reményetekről, Jézusról és visszajöveteléről, valamint az új föld szépségeiről beszéltek, nem szóltok „hamis beszédet”. Ezekről a dolgokról szabadon beszélhetünk szombaton. Hat napon át beszélhetünk a munkáról és a terveinkről, de a szombat szent idő, és semmiféle világi gondolat nem foglalkoztathatja az elménket ezen a napon. Ha sikerül ezekhez tartanotok magatokat, akkor Isten áldása lesz rajtatok, és a Szentlélek vigasztalásában fogtok részesülni. Bizalommal fogtok közeledni a kegyelem trónjához is. – The Youth’s Instructor, 1853. február 1. Szomorú, hogy sokaknak nem sikerül időben érkezniük szombat reggel. Nagyon ragaszkodnak az idejükhöz, és nem engedik meg maguknak, hogy akár egy órát elveszítsenek belőle, de az Úr idejének nagy részét, az egyetlen napot a hétből, amely az Övé, és amelyet szeretné, ha Neki szentelnénk, elvesztegetik azzal, hogy késő reggelig alszanak. Ezzel megrabolják Istent. Ennek pedig az az eredménye, hogy mindennel lemaradnak. Ez zavart okoz a családban, és ezért végül az egész család elkésik a szombatiskoláról, sőt talán még az istentiszteletről is. Miért nem tudunk a madarakhoz hasonlóan korán kelni, dicsérni Istent és hálát adni Neki? Próbáljátok ki ezt, kedves fiatal testvérek és testvérnők! Ha mindent előkészítetek előző nap, és időben érkeztek úgy a szombatiskolára, mint az istentiszteletre, ebből nemcsak másoknak fog hasznuk származni, hanem ti magatok is áldásban fogtok részesülni. – The Youth’s Instructor, 1879. március 19. A szombat megszentségtelenítése volt az egyik fő oka a zsidók Istentől való elfordulásának. A körülöttük élő pogányok nem vettek tudomást a szent napról, és a bálványimádókkal való kapcsolatuk miatt sok zsidó követte a példájukat. Egyesek nemcsak, hogy kereskedtek a pogányokkal, hanem igyekeztek meggyőzni lelkiismeretesebb honfitársaikat is, hogy szegjék meg a szombatot. Ezzel meggyalázták a nap szentségét. Abban az időben Nehémiást választotta ki az Úr arra, hogy reformot hajtson végre a nép körében, és megszabadítsa őket az ellenségektől. Elkeserítőek voltak a körülmények. Figyelmeztette az embereket, tudatva velük, hogy melyik törvényt szegték meg. Pontról pontra elmagyarázta nekik a törvényt, hogy értsék az Úr akaratát (…). Napjainkban is Nehémiáshoz hasonló emberekre van szükség. Hűséges személyekre, akik segítenek tudatosítani a többieknek, milyen messzire merészkedtek a bűnben (…).

Azok, akik szeretik Istent, mindent megtesznek azért, hogy a szombat kellemes és megszentelt legyen. Nem tehetik ezt meg úgy, ha saját örömeiket keresik a bűnös és tiltott időtöltésekben. De ha felmagasztalják a szombatot a családban, akkor a hét legérdekesebb napjává válhat, és heti ismétlődését a család minden tagja örömmel fogadja majd.
Nincs jobb módja a szombat felmagasztalásának és megtisztelésének, mint ha eszközöket dolgozunk ki a gyermekek nevelésére, elősegítve ezáltal, hogy érdeklődjenek a lelki dolgok iránt, és helyes nézetek alakuljanak ki bennük Isten jelleméről és követelményeiről, és így örök életük legyen. Szülők, tegyétek élvezetessé a szombatot, hogy mindig szeretettel és örömmel a szívükben várják! Így az otthonotok olyan hely lesz, ahol tisztelik Istent.
Amikor Nehémiás eljött reformátorként és szabadítóként, az Úr iránti szeretete és a saját nemzete jóléte iránti vágy motiválta. Teljes szívvel részt vett ebben a küldetésben. Reménye, energiája, lelkesedése és szilárd jelleme átragadt a környezetére is. Ugyanazt a bátorságot és nemeslelkűséget ültette másokba, amelyek őt is lelkesítették. Mindegyikük Nehémiás lett a saját körében, megerősítve ezáltal felebarátja kezét és szívét, így a gyengeséget hamarosan legyőzte az erő és a bátorság.
– The Youth’s Instructor, 1886. május 20.

Napjainkban is szükség van olyan emberekre, mint Nehémiás.

MEGBESZÉLENDŐ KÉRDÉSEK

1. Mit kell tennünk, ha üdvözülni szeretnénk?

Mit kell kérnünk az imánkban naponta ahhoz, hogy ezt megtehessük?

2. Mit kellene még tennünk azon kívül, hogy tartózkodunk a munkától és a szórakozástól?

3. Miről beszélhetünk szabadon szombaton?

4. Gyakran késel el a gyülekezetből reggel? Vajon miért van gondod ezzel, és mit tehetnél azért, hogy elkerüld?

5. Milyen két módon szentségtelenítették meg a szombatot?

6. Mi a legjobb dolog, amelyet a szülők megtehetnek a szombat tisztelete és felmagasztalása érdekében?

Mit tehetnek ugyanezen az elven azok, akik nem szülők?

7. Hogyan válhatsz Nehémiáshoz hasonló reformátorrá?

Nem véletlen: a zöld gém

A zöld gém kis termete miatt a legjelentéktelenebbnek tekinthető valamennyi gém közül. Körülbelül 40 cm magas. Csak egyetlen másik, ennél is kisebb gém létezik a világon. Más gémekhez hasonlóan olyan sajátos tulajdonsággal rendelkezik, amely megkülönbözteti a többi teremtménytől.

Ha csak a tollait nézi, nem is hinné az ember, hogy olyan különleges. Más állathoz hasonlóan a gém is jól álcázza magát. Zöldesfekete fejtollai fokozatosan szürkészöldekké vagy szürkéskékekké válnak attól függően, miként vetül a fény a hátára és a szárnyaira. Gesztenyeszínű nyaka szinte láthatatlanná vagy olyan hosszúvá válhat, hogy a madár kis testéhez képest természetellenesnek tűnik. Szinte bármilyen mocsaras környezetben képes álcázni magát, ahol mozdulatlan marad, és táplálékára várva mereven előre néz. Ez mégsem számít egyedi sajátosságnak. Lábai világossárgák de a párzási időszakban a hímé narancssárga színűvé válik. De ez sem egyedi. A zöld gém egy hangos madár, amely rekedtes hangot hallat, ha megzavarod, de ez több lényre is jellemző. Húsevő. Kis halakat, békát és gerincteleneket fogyaszt. Éles, hosszú és sötét csőrét arra használja, hogy hirtelen mozdulatokkal elkapja a zsákmányt – ehhez előreveti a fejét, elkapja és megszúrja a vadat. A „lándzsa- stílus” más madaraknál is megfigyelhető, szóval ez a módszer sem különleges. Mi teszi tehát ezt a kis gémet egyedivé valamennyi madár és állat között? Milyen nem véletlenszerű képességet adott neki a Teremtő? A csalival való halászatot. Igen, néhány egyed csalival jár horgászni! Többféle csalit is használ: kenyérdarabokat, pelyheket, leveleket vagy rovarokat. A víz felszínére dobja a csalit, felkeltve ezáltal a hal érdeklődését, melynek saját kíváncsisága pecsételi meg a sorsát. Amikor a hal a felszínre úszik, a „horgász” megragadja. A zöld gém egyike azoknak az intelligens lényeknek, amelyek „szerszámokat” használ. A tudósok a legintelligensebb állatoknak minősítik a vadállatok közül azokat, amelyeknek ilyen képességeik vannak. Isten adta az intelligenciát és az ügyességet a zöld gémnek, amely jól használja a kapott ajándékot. De ezek a madarak nem képesek dönteni a viselkedésükről. Kizárólag az ösztönükből adódóan használják azokat. Mi is az Úrtól származó lehetőségekkel születtünk. De nekünk el kell döntenünk, hogy fejleszteni fogjuk-e őket. Ha úgy döntünk, hogy igen, akkor dicsőségére leszünk a Teremtőnek. Hétköznapi élet helyett olyan életünk lesz, amely Őt fogja tükrözni. 

A szerző, Juanita Kretschmar engedélyével.