---

¹ Az Úr azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában.
² Jónás ekkor a hal gyomrában Istenéhez, az Úr hoz imádkozott,
³ és ezt mondta: Nyomorúságomban az Úr hoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem. A halál torkából kiáltottam segítségért, és te meghallottad hangomat.
⁴ Mélységbe dobtál, a tenger közepébe, és áradat vett körül. Minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.
⁵ Én már azt gondoltam, hogy eltaszítottál magadtól, és nem láthatom többé szent templomodat.
⁶ Már-már életemet fenyegette a víz, mélység és örvény vett körül, hínár fonódott a fejemre.
⁷ Lesüllyedtem a hegyek alapjáig, örökre bezárult mögöttem a föld. De te kiemelted életemet a sírból, ó, Ur am, Istenem!
⁸ Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úr ra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.
⁹ Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak, azok elhagyják jótevőjüket.
¹⁰ De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az Úr tól jön a szabadulás!
¹¹ Az Úr pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.