HOGYAN TANULMÁNYOZZUK A BIBLIÁT?

E heti tanulmányunk: 1Krónikák 16:11; Zsolt 119:105; Ézsaiás 50:4; Ézsaiás 55:1-13; Márk 1:35; János 15:1-8

Gondolj vissza arra a pillanatra, amikor az első Bibliádat megkaptad! Lehet, hogy még gyerek voltál, és egy keresztény rokontól kaptad. Vagy magadnak vetted már felnőttként. Függetlenül attól, hogy mióta van Bibliád, gondold át, milyen értéket tulajdonítasz ennek a könyvnek! Az egyik legféltettebb kincsed, vagy a világ legtermészetesebb dolga, hogy mindig kéznél van az élő Isten Igéje? Küzdöttél azért valaha, hogy következetesen ki tudj tartani az olvasása mellett? Feltetted már a kérdést: Hol kellene kezdeni? Hogyan olvassam, hogy közelebb vigyen Istenhez?
Luther Márton mondta: „Már évek óta évente kétszer átolvasom a Bibliát. Ha a Biblia egy hatalmas koronájú fa lenne, és az igék a kis ágacskák rajta, akkor mára minden részletét megérintettem volna azzal a vággyal, hogy megtudjam, mi található ott és mit kínál nekem.”
Akár lelkes, napi bibliatanulmányozó vagy, akár az igaz rád, hogy a Szentírás többnyire a polcodon hever, a helyzet az, hogy mindannyian fejlődhetünk a Biblia tanulmányozásában. A héten néhány gyakorlati módját nézzük meg, miként lehetünk jobb igekutatók.

Május 2. – A kompánionok szombatja

A Bibliai tanulmányozásánál nincs hasznosabb módszer, amely megerősítheti az értelmet. Nincs más könyv, amely ennyire erőteljesen járulna hozzá a magasztos gondolkodás kialakításához, az értelmi erőnléthez, mint a bibliai mély és nemesítő igazságok leírása. Ha Isten Igéjét kellőképpen tanulmányoznák, az ember olyan értelmi képességekre és nemes jellemre tehetne szert, ami napjainkban igen ritka. Nincs határozottabb, következetesebb és mélyebb ismeret annál, amit Isten Igéjének tanulmányozása által sajátíthatunk el. Ha ezen a nagy világon nem létezne más könyv, Isten Igéje Krisztus kegyelme által tökéletessé tehetné az embert, hogy megfelelő jellemet szerezhessen az eljövendő halhatatlanságra. Akik tanulmányozzák az Igét és hittel fogadják be igazságait a jellemükbe, azokat tökéletessé teszi az, aki mindenben minden. Áldva legyen az Úr, hogy ilyen lehetőségeket bocsátott az emberiség rendelkezésére! […]
Az Isten Igéjének tanulmányozására és az imádkozásra szánt idő százszorosan megtérül.
Isten Igéje az élő mag, és amint ez a mag az elme talajába kerül, az embernek szorgosan oda kell figyelnie a fejlődés különböző szakaszaira. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Miután az ember ima által elfogadja az Igét, azt értékelnie és alkalmaznia kell a mindennapi életében. A magnak ki kell csíráznia és gyümölcsöt teremnie, előbb azonban meg kell jelennie a zöld hajtásnak, aztán a kalász, végül pedig a kalászban a mag.
Nem elég csak úgy tanulmányozni a Bibliát, mint bármely más könyvet. Ahhoz, hogy a megértése üdvösséget szerezzen, a Szentléleknek meg kell érintenie a tanulmányozó ember szívét. Ugyanannak a Léleknek kell ihletnie az Ige olvasóját, aki ihlette az Igét is. Csak így válik hallhatóvá a mennyei hang, a lélek pedig kijelentheti: „Istenem, a te Igéd igazság.”
Az Ige puszta olvasása nem hozza meg a menny által elvárt eredményt; ezért szívvel kell tanulmányozni és értékelni. Az istenismeret nem szerezhető be értelmi erőfeszítés által. Szorgalmasan kell tanulmányoznunk a Bibliát, a Szentlélek segítségéért kell imádkoznunk, hogy megértsük az Igét. Versről versre kell olvasnunk és összpontosítanunk, hogy megértsük azt a gondolatot, amit Isten a szövegben számunkra elhelyezett. Addig kellene összpontosítanunk, mígnem az „így szól az Úr” a saját gondolatunkká válik.
Isten Igéje az élet kenyere. Aki az Igét eszi és megemészti, aki beépíti az olvasottakat cselekedeteibe és jellemébe, az megerősödik Isten erejében. Halhatatlan lelkierőre tesz szert, tökéletesíti élettapasztalatát, és olyan örömben lesz része, amely örökre megmarad. – Lift Him Up, 111. o.

Állítottad már be az ébresztődet a megszokottnál korábbra, azzal a céllal, hogy hamarabb felkelj és tanulmányozd a Bibliát? Megélted már, hogy reggel röviden imádkoztál, majd átfutottál egy bibliai fejezetet, mielőtt beindult a napi rohanás, csakhogy megnyugtasd a lelkiismeretedet, miközben tudtad, hogy nem igazán lehetsz elégedett magaddal? „A Szentírás felületes olvasásából azonban kevés hasznunk lesz. Lehet, hogy valaki elejétől a végéig elolvassa a Bibliát, anélkül, hogy észrevenné rejtett szépségeit, és megértené mélységes lelki kincseit” (Ellen G. White: Jézushoz vezető út. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely, 67. o.).
Lehetséges olyan sebességgel átolvasni a Szentírást, hogy közben rengeteg mindent elszalasztunk. Isten az ihletett, értékes Szavait adta, hogy többet megtudjunk róla (és eközben önmagunkról is). Amikor időt szánunk arra, hogy meglássuk leírhatatlan, gyönyörű jellemét és azt, ahogyan kapcsolatba kerül az emberiséggel a történelem során, ettől csak még jobban fogjuk szeretni. Itt vannak előttünk, a kezünkben a feljegyzések arról, amikor kapcsolatba lépett az emberiséggel, de rendszeresen alkalmat kell találnunk arra, hogy megismerjük Őt a Biblia olvasása által (ApCsel 17:11). Gondolkodj el a következő javaslatokon!
Kérd Istent, hogy ébresszen vágyat a szívedben Őiránta! Igényeld, hogy beteljesedjenek az ígéretek, amelyeket Jer 37:4 és Zsolt 37:4 verseiben adott! Kérd meg, hogy segítsen korábban felkelni, vagy valamilyen más módon időt szakítani rá mindennap, hogy olvashasd a Szentírást!
Tedd Isten kezébe az időrendedet! Tudom, elfoglalt vagy, rengeteg dolgot kell elintézned. Azonban az Istennel töltött idő értéke felmérhetetlen. Találj egy csendes helyet magadnak, és olvasd el Zsolt 46:11 versét! Olvasd az Igét vagy énekelj az Úrnak (pl. Szeret az Isten…)! Gondold végig, milyen területei vannak az életednek, amelyeket még nem rendeltél alá Istennek, és ajánld fel neki azokat is!
Tölts időt Istennel, még ha nem is érzed éppen, hogy kedved lenne hozzá! Ahogy az egészséges életmódhoz tudatos döntés és cselekvési terv szükséges, úgy az Istennel való szoros kapcsolat kialakításához is tudatos döntésre van szükség. Ne feledd, hogy a Szentlélek segítsége nélkül sosem járhatunk sikerrel!

1. Olvasd el újra Jn 15:1-8 verseit! Mit mond Jézus arról, hogyan maradhatunk Őbenne? A hitünk szempontjából miért életbevágó ez?

EGW idézet

A reformátorok nagy világosságot kaptak, de az Írások félreértelmezése által sokuk a tévelygés miatt álokoskodásba jutott. E tévhitek évszázadokon keresztül megmaradtak, és jóllehet egyre régebben megvannak, mégsem igaz rájuk az „Így szólt az Úr” hitelesítés. Mivel az Úr ezt mondta: „ami kijött az én számból, el nem változtatom” (Zsolt 89:35), az Úr nagy irgalmában megengedte, hogy még nagyobb világosság ragyogjon fel ezen utolsó napokban. Elküldte számunkra üzenetét, amely napvilágra hozta törvényét, és megmutatta nekünk, mi az igazság.
Krisztusban található minden ismeret forrása. Benne összpontosul az örök élet reménye. Ő a világ által ismert legnagyobb tanító, és ha a gyermekek és ifjak gondolkozását fejleszteni, látókörét tágítani kívánjuk, s ha lehetőség szerint meg akarjuk őket nyerni a Biblia szeretetének, akkor irányítsuk figyelmüket a Biblia világos és egyszerű igazságaihoz, ássuk ki ezeket a hagyományok szemete alól, és engedjük a kincseket a fényükben ragyogni. Bátorítsuk őket, hogy kutassák e témákat, és az ezért hozott fáradtság felbecsülhetetlen nevelő értéket fog jelenteni.
Isten ismeretének feltárulása, ahogyan az Jézus Krisztusban látható, olyan lenyűgöző téma, amelyen érdemes elmélkedni, és ha tanulmányozzák, tiszta gondolkozást teremt, megerősíti és nemessé teszi az ember képességeit. Amint az ember Krisztus iskolájában megérti e leckéket, és megpróbál olyanná válni, mint Krisztus volt – szelíd és alázatos szívű –, megtanulja az összes lecke közül a leghasznosabbat: az értelem csak annyiban kiváló, amennyire az Istennel való élő kapcsolat szenteli azt meg. […]
A legnagyobb és legelengedhetetlenebb bölcsesség Isten ismerete. Az emberi én, ahogyan Isten személyén és küldöttén, Krisztuson elmélkedik, egyre jelentéktelenebbnek és parányibbnak érzi önmagát. A Biblia legyen minden tanulmány alapja. Személyesen tanuljuk meg ebből az Isten által nekünk adott tankönyvből a lelkünk üdvösségét illető feltételt, mivel ez az egyetlen könyv, amely elmondja, mit cselekedjünk, hogy üdvözülhessünk. Nemcsak ezt tudhatjuk meg, hanem értelmünk erőt is nyerhet. – A keresztény nevelés alapjai, 450–451. o.

2. Jézus mindenben a tökéletes példaképünk, nincs ez másképp az áhítatok esetében sem. Mit mond el Mk 1:35 Jézusról, arról, ahogyan időt töltött az Atyával?

Csupán ebből az egy versből is sokat tanulhatunk Jézus példájából. Jóval napfelkelte előtt kiment egy magányos, csendes helyre (kivonva magát a mindennapok nyüzsgő, zajló forgatagából), hogy Atyjával legyen. El tudod képzelni a jelenetet – Jézus ül a Galileai-tenger partján vagy a hegyoldalon, és imádkozik, Atyjával beszélget, mielőtt felkelne körülötte a világ? Jézus elkötelezett volt az imádkozásban; egyértelműen prioritás volt az életében az ima. Kétségtelenül ez az idő adott neki erőt, hogy szembenézzen minden kihívással. Ha Jézusnak szüksége volt erre a napindításhoz, mennyivel inkább vagyunk mi így ezzel?
Isten azt mondja: „Az én arcomat keressétek!” Reméli, hogy a válaszunk ez lesz: „A te arcodat keresem, ó, URam” (Zsolt 27:8, ÚRK)!

3. Mit mond 1Krón 16:11 arról, hogyan kell keresnünk az Ő arcát?

Van egy helyed, ahova mindennap félrevonulsz, hogy Istennel legyél? Talán egy szék az ablak mellett, egy csendes hely a házon kívül, vagy egy asztal a konyhában, ahol letelepedhetsz Jézus lábához, hogy tanulmányozd Isten Igéjét. Jézus lábánál ülni a legjobb hely a világon (Lk 10:39-42). Ha kialakítod a szokást, hogy egy bizonyos helyre visszavonulva időt tölts Istennel, nagyobb valószínűséggel térsz oda vissza mindennap. Ne bátortalanítson el, ha esetleg kihagysz egy napot valamilyen váratlan helyzet miatt, ilyesmi előfordul, amikor nem tudsz a megszokott módon időt tölteni Istennel! De igyekezz, hogy ebből ne legyen rendszer, ne teljen el túl sok idő, amiben Isten nem kap elég helyet! Ne feledd, az Istennel való tartós kapcsolat napi szinten igényel döntést tőled! Újrakezdheted akár ma is, ha így akarod!

Mennyi időt töltöttél imában és Biblia-olvasással az elmúlt héten? Mit árul el a válaszod arról, miként kellene változni egyes dolgoknak az életedben?

EGW idézet

E szavak – „A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” – nem csak a mulandó élelemre vonatkoznak, hanem arra a lelki táplálékra is, amely örök életet szerez elfogadójának. Ha elhisszük és elfogadjuk Krisztus szavát, az Ő testét esszük és az Ő vérét isszuk. […]
Ahogy a földi táplálék elfogyasztása által megerősödik a testünk, úgy erősödik meg a lelki természetünk, amikor Isten Fiának testét esszük és vérét isszuk. Isten Igéje élet és lélek azoknak, akik befogadják. Aki részesül Krisztus testéből és véréből, az isteni természet részesévé válik… Megváltójától életadó erő árad felé.
Senki sem eheti Krisztus testét és nem ihatja vérét mások helyett. Mindenkinek személyesen kell Krisztus elé járulnia saját lelki éhségével, saját meggyőződéseivel, lelki szomjat kell éreznie, hogy Krisztustól tanulhasson.
Ha betöltekezünk az Élet kenyerével, többé nem éhezünk földi kívánságok, fellángolások vagy nagyság után. Olyan lesz a vallásos életünk, amilyen táplálékot fogyasztunk.
Az asztalnál elfogyasztott élelem nem szünteti meg éhségünket örökké. Naponta táplálkoznunk kell. Ugyanígy kellene olvasnunk naponta Isten Igéjét, hogy lelki életünk megújuljon. Krisztus, a dicsőség reménysége azokban marad, akik folyamatosan táplálkoznak Igéjéből. A Biblia elhanyagolása lelki alultápláltságot okoz. […]
Krisztus az életünk. A lélek, amelyben Ő lakozik, az Isten iránti teljes odaadás révén tesz eleget az elveinek. A Krisztussal ápolt személyes kapcsolat építi a lelket, és ad folytonos elégtételt. Ő a bölcsességünk és feddhetetlenségünk, szentségünk és megváltásunk. Csak Ő elégítheti meg a lelket. […]
Ő ad életet a léleknek, és Ő tartja fenn azt. Ha bennünk lakozik, akkor elmondhatjuk: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.” (Gal 2:20) – Our High Calling, 209. o.

Mindenütt, ahol hirdetik az evangéliumot, az őszinte, helyes életmódra vágyakozó emberek szorgalmasan kutatni fogják az írásokat. Ha azok, akik a föld történelmének utolsó napjaiban hallják a korszerű igazságot, követnék Bérea lakosainak példáját, és az írásokat naponként tanulmányoznák, vagy ha a közölt üzenetet Isten Igéjének fényében vizsgálnák meg, akkor a mai, aránylag kevés követő helyett sokkal többen engedelmeskednének Isten törvényének és követelményeinek. Mikor nem éppen népszerű bibliai igazságokat tárnak fel előttük, sokan húzódoznak az ilyen vizsgálat megejtésétől. Ha nem is tudják az írás világos tanításait megcáfolni, mégis makacsul ellenállnak, hogy az eléjük tárt bizonyítékokat kivizsgálják. Egyesek meg úgy vélekednek, hogyha tényleg igazak volnának is, akkor sem számít, hogy az új igazságot elfogadják-e vagy sem. Ezért inkább ragaszkodnak kellemes meséikhez, amelyeket az ellenség felhasznál lelkük félrevezetésére. Így homályosítják el értelmüket a téveszmék, és azután a mennytől is elválasztják őket.
Isten mindenkit a kapott világosság alapján ítél meg. Az Úr kiküldi hírnökeit az üdv üzenetével, és mindazok, akik hallgatják, felelősek azért, miként fogadják a szolgái által közölt igéket. Aki őszintén keresi az igazságot, Isten Igéjének fényében gondosan meg fogja vizsgálni a hirdetett tanításokat. – Az apostolok története, 232. o.

4. Olvasd el Zsolt 119:15-16 verseit! Hogyan mélyülhet el az egyszerű ember is a Biblia tanulmányozásában?

Ima: Nem lehet eléggé hangsúlyozni az imádkozás fontosságát a Szentírás kézbevétele és tanulmányozása közben! Azzal, hogy meghívjuk a Szentlelket a folyamatba, minden figyelemelterelő hatásnak ellen tudunk állni, az ellenség minden befolyásán felül tudunk emelkedni.
„A Bibliát soha nem szabad imádkozás nélkül kutatni. Csak a Szentlélek tudja megéreztetni velünk a könnyen megérthető dolgok fontosságát” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 1986, Advent Kiadó, 533. o.).
Olvasás és jegyzetelés: A jegyzetelés segít lelassítani a gondolatainkat, visszahat Isten Igéjére, és olyan feldolgozási sebességet biztosít, amelyben van lehetőségünk a dolgok megfigyelésére, értelmezésére és alkalmazására, valamint arra, hogy eközben elkötelezettséget is építsen bennünk. A kezdetben még nem egységes kép össze tud állni a fejünkben – a gondolataink felől a tollunk irányába haladva, onnan pedig a szívünkbe a nap további részében. A jegyzeteléssel annak a valószínűsége is nő, hogy nem felejtjük el, amivel foglalkoztunk (Zsolt 119:15-16).
Add tovább! Beszélj valakivel arról, amit tanultál! Ez megszilárdítja, amit megértettél, miközben másokat is bátorítasz vele.
Kezdd egy rövidebb bibliai könyvvel (pl. Jónás, Filippi vagy 1János), és lassan haladj végig rajta a választott módszered szerint!
(1) Imádkozz, hogy a Lélek vezesse az elmédet és lágyítsa meg a szívedet, miközben olvasol! (2) Válassz ki egy verset vagy egy szakaszt! (3) Írd le a szöveget egy jegyzetfüzetbe vagy azokat az igerészeket, amelyeket kiemelten fontosnak láttál! (4) Olvasd újra a szöveget imádságos szívvel és húzd alá a kulcsgondolatokat! (5) Jegyzeteld le, amit a kulcsgondolatokban fontosnak láttál! (6) Imádkozz a kulcsgondolatok alapján, hogy ezek befolyásolják az Istennel való kapcsolatodat! (7) Gondold át, kinek adhatod tovább, amit ma találtál!
„Isten népe a kegyelemben növekedve egyre világosabban érti meg Igéjét. Új világosságban és szépségben lesz részük a megszentelt igazságból. Ez minden korban igaz volt az egyház története során, és egészen a végidőig igaz is marad” (Ellen G. White: Counsels to Writers and Editors. 38–39. o.).

Magadra ismersz az iménti idézetben? Olvasd el Zsolt 119:105 versét!

EGW idézet

Ami az elmét, a lelket és a testet illeti, Isten törvénye kimondja, hogy az erő erőfeszítés által nyerhető el. A fejlődés a gyakorlat eredménye.
Ezzel a törvénnyel összhangban Isten rendelkezésünkre bocsátotta Igéjében a lelki és szellemi fejlődés eszközeit.
A Biblia minden elvet tartalmaz, amit az embereknek szükséges megérteniük, hogy alkalmassá váljanak erre és az eljövendő életre. Ezeket az elveket mindenki megértheti. Aki értékeli a Biblia tanításait, bármelyik részéből leszűrhet egyegy hasznos gondolatot. Azonban a Szentírás legértékesebb leckéit nem érthetjük meg, ha csak alkalmanként és következetlenül tanulmányozzuk azt. Az igazság bemutatásának csodálatos rendszerét a felületes vagy érdektelen olvasó nem veheti észre… Az igazságokat tanulmányozni és gyűjtögetni kell, mígnem az „itt egy kicsi, ott egy kicsi”ből (Ésa 28:10) egy teljes egész válik.
Ha így – egymás mellé téve – tanulmányozzuk azokat, felfedezzük, hogy tökéletesen illeszkednek egymáshoz. Az evangéliumok kiegészítik egymást, az egyik jövendölés a másikat magyarázza, minden igazság kifejt egy másikat. Isten Igéjében minden alapelvnek megvan a maga helye, minden tettnek a maga jelentősége. A teljes rendszer pedig, ami az elgondolást és a kivitelezést illeti, bizonyságot tesz annak szerzőjéről. Egy ilyen rendszert csakis a végtelen Isten képes elgondolni és megalkotni.
Az egyes részek és az azok között lévő kapcsolat kutatásához az emberi elme legkiemelkedőbb képességei szükségesek. Aki egy ilyen tanulmányozásba kezd, magától értetődően elméje fejlesztésén munkálkodik.
Az az érték, amelyet a Bibliatanulmányozás képvisel, számomra nem merül ki az igazság kutatásában és megértésében. Az az erőfeszítés a legfontosabb, amelyet az egyes témák megértése igényel. Az olyan elme, amelyet csupán közönséges dolgok foglalnak le, szűklátókörűvé és gyengévé válik. Ha soha nem veszik igénybe a nagy igazságok megértésében, egy idő után elveszíti a fejlődés képességét. Semmi más nem helyettesítheti Isten Igéjének tanulmányozását, amely védelmet nyújt a leépülés ellen és serkenti a fejlődést.
Mint a gondolkodás fejlesztésének eszköze, a Biblia hatékonyabb bármilyen más könyvnél, és az összes könyvnél együttvéve… Egyetlen más tanulmány sem taníthat meg úgy gondolkodni, mint a kinyilatkoztatás igazságainak megértésében kifejtett erőfeszítés. Az elme, amely ily módon kapcsolatba kerül a végtelen Isten gondolataival, nem tehet mást, csakis erősödhet. – Krisztusi élet, 160. o. (május 28.)

Sokféle módon tanulmányozhatjuk a Szentírást: versek szerint (már említettük előbb), fejezetenként, téma szerint és szavak vizsgálata vagy akár egész könyvek tanulmányozása által. Kutathatunk konkordancia segítségével, használhatunk bibliai szótárakat, illetőleg olvashatjuk vele párhuzamosan A nagy küzdelem sorozatot, hogy plusz betekintést kapjunk. A Bibliát hallgatva kimehetünk a természetbe sétálni, esetleg találkozhatunk barátokkal, egy kis csoporttal, hogy együtt kutassuk az Igét. Amiképpen a barátságainkat különböző, újabbnál újabb ötletekkel tartjuk életben, hasonlóan kellene tennünk az Istennel töltött napi időnkkel is, hogy friss és élettel teli maradjon a különböző módszerek által, amelyekkel a Bibliához közelítünk. Mindig van még mit tanulni!
Napi bibliatanulmányozásunk élettel megtöltésének egyik jó módszere, ha másoknak is beszélünk arról, amit felfedeztünk. Amikor elmagyarázzuk valakinek, mit tanultunk, az összegzés, a tanulságok egybegyűjtése segít megszilárdítani a gondolatokat, így jobban megragadnak bennünk. A másokkal történő átbeszélés kettős áldás: a lelki párbeszéd rendszerint próbára tesz, de éppen ezáltal mindkét felet építi is. A tanítás sokszor éppen akkor rögzül a legmélyebben a saját gondolatainkban, amikor beszélünk róla, amikor átadjuk. Ezáltal lesz világos az is, hogy amit naponta tanulsz Isten üzenetéről, nemcsak neked, hanem másoknak is szóló üzenet.

5. Olvasd el Ézs 50:4 versét! Mit mond ez az ige az Istennel való kapcsolatról? Hogyan hathat mindez az emberi kapcsolatainkra?

A személyes bibliatanulmányozásra szánt idő nemcsak minket erősít, hanem képessé tesz arra is, hogy másokat erősítsünk, akikkel esetleg aznap találkozunk. Ettől válik mindez kettős áldássá. Lelki életünk valójában egy maraton. Kérd Istent, hogy kitartással tudd futni a versenyt, a szemedet folyton a célra szegezve (Fil 3:14)! Ne ábrándítson ki, ha időnként egy kicsit lazítasz, de tégy meg minden szükséges változtatást, amely kitartást eredményez az Istennel való kapcsolatodban, különösen az imát és a Biblia tanulmányozását ne hagyd kiveszni az életedből! Mert bizony az az örök élet, hogy megismerhetjük Istent még ma (Jn 17:3). A benne és Igéjében való mindennapi megmaradásunk (elkötelezettségünk) életet átformáló erővel bír.

Olvasd el újra a heti aranyszöveget, és gondolkodj el a jelentéséről! Éppen mit tanulmányozol a Szentírásból? Kivel tudnál beszélgetni arról, amit tanultál?

EGW idézet

Boldog az az ember, aki felfedezte, hogy Isten Igéje valóban szövétnek a lábainak és világosság az úton, fény, amely világít a sötétben. Mennyei vezérlés az emberek számára. Mégis sokan, nagyon sokan vannak, akik véges emberek véleményeire, előítéleteire, szenvedélyeire vagy ingadozó érzelmeire hagyatkoznak. Elméjük ingerültségbe és bizonytalanságba sodródik, és állandóan intellektuális láztól szenved.
Ha Krisztust, Isten Igéjét követnéd, akkor felhőoszlopod lehetne nappal, éjjel pedig tűzoszlopod. Csakhogy nem tetted életed céljává Isten tisztelését. Van Bibliád. Tanulmányozd a saját érdekedben! A menyei útmutató tanításait nem szabad figyelmen kívül hagyni vagy félremagyarázni. Az igazság igazság marad, és világosságot fog árasztani mindazokra, akik alázatos szívvel keresik. A tévelygés pedig tévelygés marad, és nincs olyan emberi filozófia, ami igazsággá változtathatná.
„Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.” (1Kor 6:20) Mit vár el az Úr a vérén megváltott örökségétől? Teljes lényük odaszentelődését, Krisztushoz hasonló feddhetetlenséget, amely tökéletesen igazodik az Úr akaratához. Miben áll a lélek szépsége? Az Úr kegyelmének jelenlétében, aki az életét adta az emberek örök haláltól való megmentése érdekében. […]
Nincs szelídebb kérelem, nincsenek egyszerűbb leckék, sem olyan erőteljes és védelmet nyújtó parancsolatok, sem olyan hatalmas ígéretek, mint azok, amelyek a bűnöst elvezetik a forráshoz, amely azért fakadt, hogy lemossa az emberi lélek bűnét. – This Day with God, 188. o. (június 28.)

Egyetlen szakasz – amelyet addig tanulmányozunk, amíg annak jelentése világossá nem lesz, és nyilvánvalóvá nem válik az üdvösség tervére irányuló kapcsolata – értékesebb lehet számunkra, mint sok fejezet átolvasása anélkül, hogy határozott célt mutatna, és nem nyújtana pozitív útmutatást. Tartsd magadnál a Bibliát. Olvasd, amikor csak lehetőséged van rá, és rögzítsd a szövegeket az emlékezetedben. Még az utcán járva is elolvashatsz egyegy részt, és elmélkedhetsz rajta, így rögzítve az elmédben.
Olyan idők állnak előttünk, amelyek próbára teszik az emberek lelki életét, és azok, akik hitben gyengék, nem fogják kiállni a veszedelmes napok próbáját. Tanulmányozzuk körültekintően a kinyilatkoztatás nagy igazságait, mert mindenkinek szüksége lesz arra, hogy értelmes módon ismerje Isten Igéjét. A Biblia tanulmányozása és a Jézussal való mindennapi kapcsolat által világos, jól érthető tanácsokat kapunk az egyén felelősségéről, és erőt nyerünk ahhoz, hogy győzzünk a próbatételek és kísértések napjain. Akinek az élete láthatatlan kötelékek által egyesül Krisztussal, azt az Isten ereje fogja megtartani hit által az üdvösségre. – Mennyei helyeken, 138. o. (május 11.)

Krisztusi élet, „Tanulmányozzátok a mennyei tankönyvet” című fejezet, 181. o. (június 16.)

„Bármily magas intelligenciával bírjon is valaki, soha, egy pillanatra se gondolja, hogy nincs szüksége alapos és folytonos kutatásra a Szentírásban, hogy nagyobb világossághoz jusson. Arra kaptunk elhívást egyen-egyenként, hogy a próféciák tanulmányozói legyünk” (Ellen G. White: Counsels to Writers and Editors. 41. o.). Sose próbáljuk a Szentírást a saját emberi elképzeléseinkhez, gondolatainkhoz igazítani! „Miként kutassuk a Szentírást? Vegyük sorra a hitelveinket, állapodjunk meg bennük, majd igazítsunk mindent a kialakult véleményünkhöz? Vagy inkább vegyük a véleményünket, a látásunkat, vessük össze a Bibliával és mérjük azt le a Szentírás igazságának mérlegén minden szempontból? Sokan, akik olvassák, sőt tanítják a Bibliát, nem értik teljesen az értékes igazságot, amit tanulmányoznak vagy tanítanak… Sokan olyan jelentést adnak a Szentírás szavainak, ami inkább a saját véleményükhöz illeszkedik” (i. m. 36. o.).

Ne feledd! A személyes bibliatanulmányozás az Istennel való élő és tartós kapcsolat középpontjában áll. Isten Igéje a XXI. században is ugyanolyan jelentőségteljes módon szól hozzánk, mint az elmúlt századok során. Ahogy életben tartunk egy földi barátságot, úgy kell keresnünk annak is a módját, hogy megújítsuk lelki életünket azáltal, hogy az Úr Jézusban maradunk, és bízunk az Ő ígéretében, miszerint Igéje „nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem” (Ézs 55:11).

Naponkénti tanulmányozásra:

2Krónikák 1

2Krónikák 2

2Krónikák 3

2Krónikák 4

2Krónikák 5

2Krónikák 6

2Krónikák 7;

Ellen G. White: Étrend és táplálkozás, 12. fejezet

1. Miért kellett „igen nagynak” lennie a háznak, amit az Úr nevének épített Salamon? 

2. A templom mely tárgyai készültek tiszta aranyból?

3. Mit kért Salamon az Úrtól az Ő nyugalma helyén?

4. Mi volt az a körülmény, ami miatt még a papok sem mehettek be az Úr házába? 

5. Mit kellene kerülniük az anyáknak a terhesség időszakában?

Általános áttekintés

Miközben imádkozik, a zsoltáros szövétnekhez hasonlítja Isten Igéjét, mely megvilágítja az előtte lévő utat (Zsolt 119:105). A 119. zsoltár az igazakra, az Úr törvénye szerint járókra és bizonyságai megtartóira áradó áldásokkal kezdődik (Zsolt 119:1–3), majd a „tévelygő” utazó képével zárul, aki azért imádkozik, hogy Isten megtalálja őt (Zsolt 119:176).
E heti tanulmányunkban csatlakozunk a zsoltároshoz, aki Isten Igéjének mélyebb megértésére törekszik. Utazásunk múlt heti tanulmányunk folytatása, melyben a Szentírás kutatásának fontosságáról beszélgettünk. Amint előre haladunk a lecke által felvetett kérdések elemzésben, elgondolkodunk néhány, a Szentírás megközelítésével kapcsolatos alapelven. Az éjszakába vesző utat megvilágító szövétnek képe lassú, óvatos járást sugall, mely során csupán néhány lépésnyi távot látunk magunk előtt. Egy ilyen kalandos, rejtélyekkel teli utazás időt igényel, mivel lépésről lépésre haladunk előre, és nem tudjuk pontosan, hová, milyen magasságokba vezet az út.
Ahhoz, hogy bibliatanulmányozásunk során a legjobb eredményeket érjük el, minden szöveget őszintén, előítéletek és előfeltételezések nélkül kell olvasnunk. Elménk legyen nyitott, és – hogy továbbra is az út metaforájánál maradjunk – járjunk hit által, a Szentlélek vezetését követve. A bibliai szöveg őszinte olvasata segít meghallanunk és befogadnunk Isten hangját, mely az Ige révén szól hozzánk, így a Szentírás értelemmel teljes, gyönyörű, ihlető, magával ragadó és erkölcsös szövegnek tűnik majd számunkra.

Magyarázat

Tanulmányunk magyarázata hat elvet javasol a Szentírás olvasásához. Az első három magára a szövegre összpontosít, az utolsó három pedig az olvasó reakcióit veszi leltárba.

I. A szövegben rejlő értékek

1.    A szöveg jelentése. A 119. zsoltár szerint a zsoltáros „egész napestig” (Zsolt 119:97) és egész „éjjel” (Zsolt 119:148) Isten Igéjén elmélkedik (Zsolt 119:15, 48), azaz folyamatosan a Szentíráson gondolkodik, ez örömének legfőbb forrása (Zsolt 119:44, 47). Isten Igéje iránti szeretete tanulmányozásra serkenti (Zsolt 119:97, 113, 127). Kétségtelen, hogy Isten szent szavai olyanok, akár egy szerelmeslevél szavai, melyeket újra és újra elolvasunk. Ihletik a zsoltárírót, hogy megkeresse Istennek az Igében mélyen elrejtett gondolatait és szándékát.
A zsoltáros azt a megközelítési módot alkalmazza, amelyet a legújabb kutatások a figyelmes olvasás módszerének neveznek. Ennek értelmében a szöveget figyelmesen, szóról szóra olvassuk, feltételezve, hogy minden szónak, szintaktikai elemnek és grammatikai formának jelentése van. Ez a megközelítés a szöveg többszöri elolvasását feltételezi. Az ilyen olvasás mindig értelmes és élvezetes, amint azt a zsoltáros is tanúsítja (Zsolt 119:14, 111). Ez a megközelítés teszi lehetővé, hogy minden olvasat alkalmával újabb és újabb kincsekre bukkanjunk a szövegben.
2.    A szöveg szépsége. A bibliai szöveg jelentést hordoz magában, de egyben szép is. Zeneisége és szófordulatai gyakran már azelőtt megragadják az olvasó figyelmét, hogy a szöveg jelentését teljes mértékben megértené. Ezért az olvasónak elsőként a szöveg költői kifejezésmódjára kell figyelnie. A szóban forgó igei szakasz irodalmi szerkezete segít az olvasónak megérteni a szöveg által közvetített üzenetet, a bibliai szerző általános szándékát. A szavak és kifejezések mögött rejlő párhuzamoknak, szójátékoknak és gondolatritmusoknak köszönhetően az olvasó jobban megérti a szentírási szöveget és annak üzenetét.
A szövegben rejlő szépség elemei. A 119. zsoltár egy akrosztichon. 22 versszakból (strófából, stanzából) áll, egy-egy versszak a héber ábécé minden egyes betűjének. Mindenik strófában 8 vers van, a 119. zsoltár egészében összesen 176. Ennek az irodalmi eszköznek a célja az, hogy Isten Igéjének tökéletességéről tanítson, amire a szerző többször is utal a zsoltárban.
A nunbetűhöz (a héber ábécé 14. betűjéhez) rendelt strófában (Zsolt 119:105–112) minden vers másmás kifejezéssel utal Isten törvényére: „a te igéd” (Zsolt 119:105, 107), „a te ítéleteid” (Zsolt 119:108), „a te törvényed” (Zsolt 119:109), „a te határozataid” (Zsolt 119:110), „a te bizonyságaid” (Zsolt 119:111) és „a te rendeléseid” (Zsolt 119:112). Ez a irodalmi eszköz Isten törvényének minden szempontját kifejezi, ekként utalva annak tökéletességére.
3.    A szöveg szentírási értéke. Itt csak a nunstrófa (Zsolt 119:105–112) irodalmi kontextusára összpontosítunk. A nunstrófát a memstrófa előzi meg (Zsolt 119:97–104), és a számehstrófa követi (Zsolt 119:113–120). A memstrófa fő irodalmi motívuma a törvény iránti szeretet és az Isten által mutatott helyes út (Zsolt 119:102), amely szembehelyezkedik a hamis úttal szembeni gyűlölettel (Zsolt 119:101, 104). Ugyanez a gondolatmenet sejlik fel a számehstrófában is, amely megismétli a memstrófa irodalmi motívumait (Zsolt 119:113, 119), következésképpen a nunstrófát ennek a kiterjesztett kontextusnak a fényében kell elemeznünk.
A nunstrófa kontextuális elemzése magában foglalja a Szentírás tágabb keretét (intertextuális kapcsolatát), valamint a 119. zsoltár közvetlenebb és szűkebb kontextusát (intratextuális kapcsolatát) is, amennyiben ezek a hivatkozások megállapíthatók. Ez az a megközelítés, amelyet Ellen G. White is támogat a bibliai szövegekkel kapcsolatban: „A Biblia önmagát értelmezi. A Szentírás szövegeit össze kell hasonlítani egymással. A Bibliát tanulmányozónak meg kell tanulnia Isten Igéjét teljes egésznek tekinteni, és meg kell látnia a különböző szövegrészletek közötti kapcsolatot” (Tanácsok szülőknek, tanároknak és diákoknak, 462. o.). „A Szentírás egyik szövege magyarázza a másikat, az egyik szakasz a többi szakasz megértésének kulcsa” (Evangelizáció, 581. o.).

I.    Az olvasó válasza

1.    A szöveg ihletett üzenete. A bibliai szöveg minden más irodalmi mű szövegétől különbözik, mivel a Szentírást maga Isten ihlette, ezért elengedhetetlen, hogy a tanulmányozásához lelkileg közelítsünk (1Kor 2:13–14). A Szentírást tanulmányozóknak imádságos lelkülettel és szüntelen önvizsgálat mellett kell olvasniuk a bibliai szövegeket, hogy biztosak lehessenek abban, hogy objektíven, felülről kapott útmutatást követve, nem pedig szubjektíven, saját előítéleteik befolyása alatt értelmezik a szövegeket.
Mivel nem vagyunk próféták, nem lenne szabad abban reménykednünk, hogy a vizsgált szöveg értelme álomban vagy látomásban tárul majd fel előttünk. Másrészt maga az Ige buzdít arra, hogy imában forduljunk Istenhez, az Írások Ihletőjéhez, és Tőle kérjünk útmutatást és értelmet a szövegek megértéséhez. Válaszképpen – ha komolyan és őszintén kutatjuk a Szentírást – Isten elküldi Szentlelkét, hogy vezessen minket a szöveg tanulmányozásában. Gyakran előfordul, hogy váratlanul, előre nem látott és nem kívánt módon válaszol a kérésünkre (ld. Jeremiás Hanániásnak, a hamis prófétának adott válaszát Jeremiás 28. fejezetében).
Amikor a bibliai szöveg megértésére törekszünk, rendelkezésünkre áll az Isten Lelkével való együttműködés egy másik fontos módja: olvasatunkat hittestvéreinkkel is megbeszélhetjük. Ez a „kollektív” olvasás szintén próbára teszi alázatosságunkat; a gondolatok megbeszélése lehetővé teszi Isten Lelke számára, hogy „arra fújjon, amerre akar” (Jn 3:8, NKJV), ápolván és bővítvén ezzel a látókörünket.
 
2.    A szöveg személyes üzenete. Amikor bibliai szöveget olvasunk vagy tanulmányozunk, alkalmazzuk azt saját életünkre is! Olvassuk úgy a Szentírást, mintha személyesen és közvetlenül nekünk szólna (ami valóban így is van)! Gondoljunk arra is, hogy Isten Igéje miként világíthat rá életünk különböző területeire: munkahelyi problémáinkra, egzisztenciális nehézségeinkre, családunkkal, barátainkkal, munkatársainkkal való kapcsolatunkra! Kötelezzük el magunkat Isten parancsainak betartására (Zsolt 119:106)! Imádkozzunk, hogy Isten segítsen megértenünk és befogadnunk az Ő tanításait (Zsolt 119:108)! Maradjunk hűségesek Isten törvényéhez (Zsolt 119:109–110)! Örüljünk Isten parancsainak, miközben hűségesen engedelmeskedünk nekik! Ne csak látszólag tartsuk meg a parancsolatokat, hanem gondoskodjunk is arról, hogy engedelmességünk szívből fakadjon (Zsolt 119:111)! Kapcsoljuk össze életünk minden területét az örökkévalóság valóságával azáltal, hogy minden parancsolatot megtartunk és életformáló elvként követünk (Zsolt 119:112)!
3.    A szöveg erkölcsi üzenete. Isten ihletett szavai potenciális „robbanószerkezetek”. A Szentírás olyan tanításokat tartalmaz, amelyek ellenállást vagy negatív reakciókat válthatnak ki a szívünkben, mivel a bálványainkról való lemondásra és régóta ápolt bűneink feladására szólítanak fel. Ezért a kapcsolataink során óvatosan, bölcsen és szeretettel kell beszélnünk ezekről az igazságokról.
Sajnos a történelem folyamán emberek és intézmények sokszor arra használták fel Isten szavát, hogy ártsanak és romboljanak vele, ahelyett hogy a megváltást és a megerősítést szolgálták volna általa. A Biblia ahelyett, hogy vigasztaló szó, az üdvösség jó híre terjesztésének eszköze lett volna, ürügyként szolgált emberek elítélésére, megalázására, bántására. Tragikus módon a visszaélések listája hosszú és fájdalmas, számos bűncselekmény szerepel rajta, s a próféciákból tudjuk, hogy a jövőben sem lesz ez másként (ld. Jel 13; 14).
Ezért van szükség a Szentírás olvasásakor alázatosságra és engedelmes szívre, nehogy az élet Isten által ihletett szavait a halál szavaivá degradáljuk, ahogy az etikai tudatosságnak is jelen kell lennie, mint amikor a 119. Zsoltár-nünstrófáját olvassuk. Isten szava „szövétnek” a lábunknak (Zsolt 119:105), amelynek kordában kell tartania minket és formálnia szavainkat, cselekedeteinket embertársainkkal való kapcsolatunkban. Az „igazság” / „feddhetetlenség” (tsedeq) szó technikai szó, mely az erkölcsös magatartás fogalmát fejezi ki. A 119. zsoltár teljes egészében fogékonyságra és erkölcsi felelősségre szólító felhívásként értelmezhető, és nemcsak az életvitel terén, hanem a Szentírás olvasása során is alkalmazandó irányelveket fogalmaz meg.

Alkalmazás

Tanács a tanító számára: Az alábbi tevékenységek célja a tanulási készségek fejlesztése, valamint a bibliaolvasás örömének fokozása. A 3.,
4. és 5. tevékenységet a szombatiskolán kívül is el lehet végezni. Ossz ki egy vagy több feladatot a csoportod tagjainak a következő hétre, és kérd meg őket, hogy úgy készüljenek a következő szombatra, hogy megbeszélik a csoportban tanulmányozásuk eredményeit.
1.    tevékenység: a 119 zsoltár egyik strófájának kiválasztása
1.    Alkalmazzuk a fenti hat elvet a 119. zsoltár strófáira (a nunstrófát le
számítva [Zsolt 119:105–112], amelyet már megvizsgáltunk a héten).
2.    Oszd fel a csoportodat kisebb csoportokra! Kérj meg minden egyes kiscsoportot, hogy válasszon ki egyegy strófát, és alkalmazza rá a bibliaolvasás hat elvét.
3.    10 perc elteltével kérd meg a kiscsoportokat, hogy mutassák be és beszéljék meg, amit felfedeztek.
2.    tevékenység: a Biblia tanulmányozásának kihívása
1.    Beszélgessetek a tanulmányozás fontosságáról és nehézségéről!
2.    Miért kell tanulmányoznunk a Bibliát? Valóban szükséges a Biblia tanulmányozása?
3.    Beszéljétek meg a Biblia tanulmányozása ellen felhozott érveket!
4.    Keressetek a Szentírás tanulmányozását ösztönző bibliaszövegeket!
5.    Keressetek útmutatást a tanulmányozásához az Ószövetségben (ld. a bölcsességirodalmat) és az Újszövetségben (ld. Jézus módszerét)!
3.    tevékenység: adaptálás, alkalmazás
1.    Kérdezd meg csoportod tagjait, hogy miként alkalmaznák a bibliatanul
mányozás elveit olyan emberek esetében, akik nem tagjai az egyháznak!
2.    Hogyan tanulmányoznád a Bibliát értelmiségi vagy munkás, ateista vagy világi, muszlim vagy zsidó, szegény vagy gazdag emberekkel?
4.    tevékenység: narrációk
1. Ösztönözd csoportod tagjait, hogy keressenek olyan Biblián kívüli forrásokat, amelyek segítenek a tanulmányozásra kiválasztott szövegben rejlő tanítások megértésében (pl. életrajzok, tapasztalatok stb.).
5.    tevékenység a tanítók számára: eszközök a bibliai szövegek tanulmányozásához
1.    Keress további forrásokat és eszközöket a Biblia tanulmányozásához!
2.    Mutasd be a csoportnak ezeket a bibliatanulmányozást elősegítő forrásokat és eszközöket (könyvek, kommentárok, műsorok, videóanyagok, az academiasperanta.ro virtuális asszisztense, Ádám, stb.)!