A kegyelem TRÓNUSA

Text de memorat

„[…] én, az Úr a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.” 2Mózes 20:5-6

A világ egy műhely, melyben az emberi és mennyei ügynökök együttműködése által Jézus kegyelmesen és irgalmasan dolgozik az emberi
szívekben. – The Review and Herald, 1893. szeptember 5.


Isten egységesnek tervezte a törvényt és az evangéliumot. Még az evangélium tömör bemutatását is beiktatta a Tízparancsolatba. Az Ó- és Újtestamentum szerzői gyakran magyarázzák a törvénynek ezen evangéliumi szakaszát.

Figyeljétek meg azt a három evangéliumi szót, amely a második parancsolat végén olvasható: „De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.” (2Móz 20:6) Ez a néhány rövid szócska megvéd minket a hamis evangéliumtól, mivel a következő kérdésekre adnak választ:
• Kiérdemelhetjük a mennybe vezető utat, vagy szükségünk van kegyelemre?
• Elegendő engedelmeskedni Istennek, vagy szeretnünk is kell Őt?
• Elegendő szeretni Istent, vagy engedelmeskednünk is kell Neki?

Az üdvösséget Isten kegyelme teszi lehetővé. Az igazaknak szükségük van Isten kegyelmére, miközben szeretik és szolgálják Őt. A gonoszok feltételezik Isten kegyelmét, miközben megmaradnak bűneikben. Az ítéletkor azonban ez a kegyelem csak azokra terjed ki, akik szeretettel engedelmeskedtek, és ez jó dolog. „Hiányos jellemmel nem léphetünk be azon a kapun, amelyet a kegyelem nyit meg az engedelmesek előtt. Az igazság a bejáratnál áll, és szentséget vár el azoktól, akik meglátják majd Istent. Ha az igazság eltűnne, és a mennyei kegyelem számára lehetővé válna, hogy a jellemtől függetlenül mindenki előtt megnyissa a kaput, a mennyben
megjelenő elégedetlenség és lázadás sokkal rosszabb lenne, mint amilyen Sátán kiűzetése előtt volt.” (The Review and Herald, 1892. december 13.)
Isten azért alkotta meg a szentek szentjét, hogy segítsen az embereknek megérteni ezt a nagyon fontos elvet. A törvény ott volt, de rejtve. Isten jelenléte is ott volt, a törvény fölött. Az angyalok is ott voltak, lefelé tekintve. A szentek szentjében felállított két angyalszobrot az arany kegyelmi trónus kötötte össze, amely az egész frigyládát befedte, amelyben a törvény volt (lásd: 2Móz 25:17-20).
A zsidók hamar felismerték, hogy a kegyelmi trónus Isten trónját jelképezi. A szárnyak arra utaltak, hogy ez a trón mozgatható. Dániel és Ezékiel is tanúsíthatja ezt, mert ők kerekeket láttak Isten trónján. (lásd: Ez 1:19-21, Dán 7:9)
Erről a trónról tanította Isten Izraelt a törvényről, melynek engedelmeskedniük kellett. „A fedelet pedig helyezd a ládára felül, a ládába pedig tedd a bizonyságot, amelyet adok néked. Ott jelenek meg néked, és szólok hozzád a fedél tetejéről, a két Kérub közül, melyek a bizonyság ládája felett vannak, mindazokról, amiket általad parancsolok az Izráel fiainak.” (2Móz 25:21-22)
Isten kedvenc módszere a nehéz és bonyolult dolgok megtanítására a szemléltetés és a példázat (lásd: Mt 13:34).
A szentély is ezt a módszert szolgálja. Megtanítja az üdvösség néhány nehezen érthető szabályát. Krisztus példázatai és szemléltetései mélyértelműek, melyek a földi életre, sőt az örökkévalóságra elegendő tanulmányozási anyagot tartalmaznak.

Az amerikai polgárháború idején két északi katona talált három, papírba csomagolt szivart. Először azt hitték, hogy ez ajándék a déliek tábornokának, mivel a csomag neki volt címezve.
Nemsokára azonban felfedezték, hogy a csomagolópapír belsejére az ellenséges hadsereg operatív terve van leírva. Gyorsan leellenőrizték a dokumentumot, s mivel kézírásos volt, hamar azonosították a szerzőt. Ezen véletlen felfedezés előtt McClellan parancsnok tanácstalanul figyelte a déliek csapának mozgását. Amikor azonban a szivarok csomagolásán megtalálták Lee tábornok tervét, a korábban zavarosnak tűnő intézkedések azonnal értelmet nyertek. A történelem során sokszor Isten útjai is zavarba ejtőnek tűntek. Volt, amikor úgy látszott, hogy a rossz győz, és a jó vall kudarcot. (lásd: Zsolt 73:3-13) Amikor azonban megértjük Isten tervét, minden zavar eltűnik. Isten a szentélyszolgálatban fedte fel tervét, a megváltás tudományát. Nem csoda, hogy a zsidó papok, próféták és maga a nép is törekedett megérteni ennek titkát. (lásd: Zsolt 73:16-17) Még az angyalok is szorgalmasan tanulmányozták ezt a szolgálatot! (lásd: 1Pt 1:12)
A bűn pusztító és költséges. A szentély megtanít a bűn okozta kegyetlenségre, fájdalomra és szenvedésre. A legnehezebb téma azonban az egész világegyetemben a megváltás, az üdvösség kérdése. Ez nem művészet, hanem egzakt tudomány, amire a szentély oktat és képez. Választ ad arra a kérdésre, hogy miként tudja tiszteletben tartani Isten a döntési szabadságot, és ugyanakkor megmenteni a természetüknél fogva bűnt kedvelő és jót gyűlölő embereket.
Vegyük például a megbocsátást. Ha Isten minden vétket meg tud bocsátani, miért nem nyer mindenki bocsánatot? Hogyan lehetséges a megbocsáthatatlan bűn? Kinek akarja Isten felajánlani a feltétel nélküli megbocsátást? Vajon ez bölcs és igazságos dolog?
Gondoljunk Barabbás esetére. Bár vallásosnak álcázta magát, nem volt több egy megrögzött bűnözőnél, kegyetlen gyilkosnál és tolvajnál. A zsidók fellelkesedtek, amikor végre elfogták és bebörtönözték. Amikor azonban a csőcselék azt kérte, Pilátus feltétel nélkül megbocsátott neki. Szabadon engedte ezt a veszélyes bűnözőt, vissza a társadalomba, hogy folytathassa erőszakos megnyilvánulásait. Az evangélium még is azt mondja, hogy az olyanok is, mint Barabbás vagy Hitler, nyerhetnek bocsánatot. Hogyan tehet Isten ilyen ajánlatot? Hogyan engedheti meg Isten, hogy megbocsátást nyerjenek arra, amit Ő a leggyűlöletesebbnek gondol?
Salamont a következő kijelentésre ihlette: „Aki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, utálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.” (Péld 17:15)
Erre a kérdésre a szentélyben, a kegyelem trónusánál találjuk a választ. Nem csoda, hogy az angyalokat elkápráztatja, és folyamatosan szemlélik. (lásd: 2Móz 25:20)
A kegyelem trónusa alatt közvetlenül helyezkedik el Isten törvénye. Ez tartalmazza a megbocsátás magyarázatának egy részét. Maga Isten magyarázta meg, megismételve az egyik parancsolat egy részét. A történetet a következő részben tárgyaljuk részletesebben.

Ahogy elköveted a bűnt, azonnal lépj a kegyelem trónjához, és mondd el Jézusnak. (…) Ne kételkedj mennyei irgalmában, és ne utasítsd vissza végtelen szeretetének vigasztalását. – The Signs of the Times, 1892. február 15.

A Sínai-hegy lábánál Izrael rápillanthatott az Isten jelenlétét körülvevő dicsőség egy szikrájára. Álmélkodva szemlélték a villámlást és hallgatták a dörgő hangokat. Csodálkozva figyelték a föld megremegését. Félelemtől reszketve hallgatták a fülsiketítő trombitaszót, amely összegyűjtötte őket. Ünnepélyesen várakoztak az előző történéseket követő mélységes csendben.
Ezután meghallották Isten szavát, mint sok vizek zúgását, amint magasztosan elmondta nekik a törvényt.
Egy pillanatra leszállt a menny a földre. Egy pillanat erejéig megértették Isten békéjét és az emberek iránt érzett jó akaratát. Ünnepélyesen szövetséget kötöttek, és megígérték, hogy teljes mértékben engedelmeskednek Neki. A következő hat hétben Isten jelenléte velük maradt, bár Izrael iránti kegyelmességében dicsőségét a hegyet beburkoló sötét felhővel takarta el.
Azonban milyen gyorsan elfeledkezett Izrael az ünnepélyes fogadalomtételről! Néhány hét múlva már aranyborjút öntöttek, melyet táncolva, italozva imádtak. Luciferhez hasonlóan Izrael is nagy vétket követett el (2Móz 32:30) közvetlenül Isten jelenlétében. Ez a bűn háromezer ember számára zárta le a próbaidőt. (lásd: 28. v.)
Ezután Mózes közbenjárói imájára válaszul Isten megbocsátott Izraelnek. Ez nem egy általános amnesztiát jelentett, és nem hasonlított Pilátus igazságtalan kegyelméhez sem. Isten nem nyújt útlevelet a mennybe a bűnözőknek, hogy az Új Jeruzsálem falain belül folytassák bűncselekményeiket. A Szentírás világosan megmagyarázza: „És nem megy abba be semmi tisztátalan, sem aki utálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak akik beírattak az élet könyvébe, amely a Bárányé.” (Jel 21:27)
Bár a bűn megbocsátást nyer, vannak feltételei. Isten ajánlatában megismételte a második parancsolat néhány kijelentését. Pontosan az a parancsolat, amelyet Izrael áthágott, tartalmazta a győzelem titkát is. Figyeljük meg, hogyan magyarázza Isten a saját maga adta parancsolatot.
Az Úr elvonult Mózes előtt, miközben kijelentette: „Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú. Aki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja a bűnöst büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad és negyedíziglen.” (2Móz 34:6-7)
A frigyláda, a benne levő törvénnyel, a kegyelmi trónus takarásában egyaránt szemlélteti Isten kegyelmét és igazságosságát. A törvény felfedi Isten jellemvonásait, és egyetlen vesszőjét vagy pontját sem lehet kitörölni vagy megváltoztatni annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a bukott emberhez. Isten nem változtatta meg törvényét, hanem feláldozta Önmagát Krisztusban az ember megváltásáért. „Isten, Krisztusban megbékéltette magával a világot.” (Jézus élete, 762. old.)
Ahogy elköveted a bűnt, azonnal lépj a kegyelem trónjához, és mondd el Jézusnak. (…) Ne kételkedj mennyei irgalmában, és ne utasítsd vissza végtelen szeretetének vigasztalását. – The Signs of the Times, 1892. február 15.

A mennyei kegyelmi trónust smaragdszerű szivárvány veszi körül (lásd: Jel 4:3). „Amint a szivárvány a felhőkben a napsugár és a vízcseppek egyesüléséből keletkezik, úgy a trónt körülvevő szivárvány is a kegyelem és az igazságosság egyesült erejét jelképezi. Nemcsak az igazságosságot kell fenntartani, mert ez elhomályosítaná az ígéretek szivárványát a trón fölött, és az ember csak a törvény büntető jellegét láthatná. Ha nem lenne igazságosság vagy büntetés, akkor Isten kormányzása nem állna szilárd alapon. Az ítélet és a kegyelem keveredése teszi teljessé a megváltást. Ennek a kettőnek a vegyülete vezet oda, hogy látva Jahve törvényét és a világ Megváltóját, felkiáltsunk: »A te jóvoltod felmagasztalt engem.« Tudjuk, hogy az evangélium egy tökéletes és teljes rendszer, mely felfedi Isten törvényének változhatatlanságát. Reménnyel és Isten iránti szeretettel tölti el a szívet. A kegyelem meghív, hogy belépjünk a kapukon Isten városába, és az igazságosság minden engedelmes léleknek megadja a királyi család tagjának, a mennyei király gyermekeinek járó lehetőségeket.” (The Review and Herald, 1892. december 13.)
A második részben említettük Lee polgárháborús terveinek felfedezését. Ez azonban soha nem segítette érdemben a szövetséges hadsereget, mert McClellan tábornok nem a felfedezett információk fényében cselekedett. Velünk is megeshet, hogy nem a szentélyből kapott információk szerint élünk. De „mimódon menekedünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy idvességgel?” (Zsid 2:3)

I. RÉSZ

1. Magyarázzátok meg saját szavaitokkal, mit tanít a második parancsolat a megváltásról.
2. Miért jó, hogy az ítéletkor a kegyelem csak a szeretetből engedelmeskedőkre árad?
II. RÉSZ

3. Hogyan magyarázta meg Isten az Ószövetségben a megváltás tudományát?_
Ez miért olyan jó tanítási módszer?
4. Miért volt helytelen megkegyelmezni Barabbásnak? 2Móz 23:2, 5Móz 16:19
Pilátus felelős volt azokért a bűncselekményekért, amelyeket Barabbás szabadlábra helyezése után elkövetett?
III. RÉSZ

5 Miben más Isten megbocsátása Pilátusénál?
6. Milyen feltételeknek kell eleget tennünk, hogy elnyerjük Isten bocsánatát?
7. Olvasd el újra az utolsó idézetet. Fogalmazd meg mit jelent a kegyelem és az igazság tökéletes egysége.

Visszatérés a szolgálatba
December 26-án kezdtük el a találkozásokat Andrews testvér otthonában, melyeket egészen 1857. január 1-ig folytattunk. A White házaspár hűségesen bemutatta nekünk a Jel 3:14-22-ben olvasható laodiczeai üzenetet. Amikor a gyülekezet megkapta a bizonyságtételt és elkezdte bevallani visszaesését és ridegségét, kiáradt a fény. Szívbéli munkánkban az bátorított, hogy ha visszatérünk az Úrhoz, Ő megbocsátja minden visszaesésünket.
A waukoni összejövetelek idején White testvérnőnek három látomása volt. Kettőt ugyanazon este, különleges körülmények között kapott. Jelen volt egy testvérnő, akit nagy szomorúság emésztett, annyira, hogy már-már kétségbeesett. Szeretett volna túllépni múltbeli bűnein. Az esti első látomásban White testvérnő ihletett kapott, hogy azt mondja a testvérnőnek, hogy ha határozottan kiáll és megvallja Istennek múltbeli bűneit, bocsánatot nyer, és ha hűséges marad, soha többé nem kell visszanéznie arra az estére. A testvérnő megtette, és White testvérnő azonnal újabb látomást kapott. Látta, hogy az Úr elfogadta a hölgy vallomását és megbocsátotta múltját. Ezek után a testvérnő felállt, és dicsőítette az Urat. Abban az időben szerény lehetőségekkel rendelkeztünk. 13 mérföldre tőlünk volt egy malom. A hó a vártnál hamarabb lezárta az utakat. Barátaink érkezésekor sehol nem találtunk lisztet a szomszédságban. Saját készítésű kenyerünk utolsó szeleteit fogyasztottuk. A következő két nap csak hússal, krumplival és kukoricakásával tudtuk kínálni őket. Amikor enyhült az idő, minden szomszéd kiment feltörni a jeget a malom felé vezető útról, hogy valami mással is szolgálhassunk barátainknak. 1857. január 1-én végleg letettem asztalosszerszámaimat, búcsút mondtam a waukoniaknak, és a White házaspárral elindultam Illinoisba. Amikor elértük a Mississippit, annyira be volt fagyva, hogy mindannyian biztonságban átkelhettünk. Galenába érve a White család vonattal utazott tovább Battle Creekbe, és én a többi testvérrel továbbmentem Round Grove-ba, ahol nemsokára sorozatot kezdtünk a Hickory Grove-i iskolában, három mérföldre Josiah Hart házától. Az összejövetelek eredménye az volt, hogy néhányan elfogadták az igazságot, köztük az Andrews család és a Colcord család néhány tagja. Robert Andrews és G. W. Colcord később maguk is az üzenet hirdetőivé váltak. A lelkészi munka nem sok anyagi juttatással járt. Illinoisi tevékenységem első három hónapjában kaptam szállást és ellátást, egy kabátot és tíz dollárt, melyből juttatnom kellett Waukonban lakó feleségemnek is. 26 mérföldet gyalogoltam egy nehéz zsákkal a hátamon, hogy megspóroljam az utazás árát. Június elején csatlakoztam Hart és Everts testvérekhez, és a Mackfordban felállított wisconsini sátorösszejövetelhez. Sok ottani lakos Oswegoból költözött oda, és türelmetlenül várták, hogy szomszédaik is megismerhessék hitüket. Sokan elfogadták az igazságot, köztük Rufus Baker is. P. S. Thurston volt az egyik kanadai misszionáriusunk, de a felesége egy másik felekezethez tartozott. Két napig tartó odafigyelés és gondos tanulmányozás után azonban ő is határozott döntést hozott férje oldalán. A Poy Sippi-i Philander Cady éppen egy csűrt épített a közelben. Egy egész vasárnap hallgatta a törvényről és a szombatról szóló üzenetet. Sütkérezett a kapott világosságban, de nem óhajtotta saját életében gyakorolni. Mellette lakott John Matteson, egy skandináv lelkész. Elkezdtek együtt tanulmányozni, melynek következtében Matteson elfogadta az igazságot, és azonnal hirdetni kezdte saját honfitársai körében.

Igazság és kegyelem
Megrémülünk, amikor Isten szentségét és dicsőségét szemléljük a világegyetemben, mert tudjuk, hogy igazságossága nem engedi meg, hogy megtisztítsa a bűnöst. Azonban nem kell rettegésben élnünk, mert Krisztus eljött, hogy kinyilatkoztassa Isten jellemét, és világossá tegye számunkra az Ő atyai szeretetét fogadott gyermekei iránt.
Isten jellemét nemcsak a természetben véghezvitt csodáiból ismerhetjük meg, hanem Jézus egyszerű, szeretetteljes életéből, aki Atyját földi szüleinknél is kegyelmesebbnek, együtt érzőbbnek és kedvesebbnek mutatta be. Bízhatunk Benne, és Elé tárhatjuk kéréseinket. Ha rettegünk Istentől, az Ő dicsőségétől és nagyságától, akkor Ő Krisztusra mutat, mint képviselőjére. Az a kedvesség, együttérzés és szeretet, amit Jézus kinyilatkoztatott, az Atya jellemvonásainak tükröződése. A Kálvária keresztje Isten szeretetét fedi fel az ember előtt. Krisztus a szeretet Isteneként tárja elénk a világegyetem Urát. A próféta által mondta: „Örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.” Krisztus nevének érdemeiben közeledhetünk Istenhez, aki meghív, hogy hozzuk Elé próbáinkat, kísértéseinket, mert megérti azokat. Nem akarja, hogy embereknek panaszkodjunk. Krisztus vére által a kegyelem trónusa elé járulhatunk, ahol kegyelmet találunk a szükség idejére. Mondhatjuk: „Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.” „Akiben van a mi bátorságunk és bizodalommal való menetelünk Istenhez az Ő benne való hit által.” Ahogy a földi szülők bátorítják gyermekeiket, hogy mindenkor, minden gondjukkal hozzájuk forduljanak, úgy az Úr is bátorít, hogy tárjuk Elé kéréseinket, aggodalmainkat, hálánkat, szeretetünket. Minden ígéret biztos. Jézus a mi közbenjárónk és biztonságunk. Minden erőforrást a rendelkezésünkre bocsátott, hogy tökéletes jellemet építhessünk ki. Krisztus vére az egyedüli reményünk, mert az Ő érdemei által nyerhetünk bocsánatot és békességet. Amikor Jézus vérének ereje hit által valósággá érik életünkben, megengedjük, hogy világossága felragyogjon jó cselekedetekben, megteremve az igazság gyümölcseit. Az ilyen hívő minden bűnösnek beszél Krisztus szeretetéről és bemutatja érdemeit, arra késztetve, hogy lemondjon az elbizakodásról, és a Kálvária keresztjére mutatva mondhassa: „Jövök Uram, bár nincs már érdemem. Hozzád futok, könnyíts a terhemen.” Ez az a történet, amelyet Krisztus munkatársa őszinte szeretettel ismétel azoknak, akiket Krisztus az Ő drága vérén megváltott. – The Youth’s Instructor, 1892. szeptember 22. Angyalok, kérubok és szeráfok hajoltak meg szent hódolattal Isten előtt, „és az ő számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer vala.” Odasereglettek a trón köré, és azt a küldetést kapták, hogy szolgáljanak a megváltás örököseinek. Isten kormányzásának elvei az igazság és a kegyelem. Ezt nevezik kegyelmi trónusnak. Szeretnél mennyei világosságban részesülni? Lépj a kegyelem trónusához, onnan választ kapsz kérdéseidre. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Egyedül a mindenható hatalom köthet ilyen szövetséget. A trón fölött ékeskedő szivárvány a jele annak, hogy Isten Krisztus által magához vont minket, hogy minden hívőt megmentsen. A szövetség ugyanolyan biztos, mint a trón, és a trón igazságra épül. Akkor tehát miért vagyunk annyira hitetlenek? Miért kételkedünk gyakran, és miért nem bízunk teljes mértékben Istenben? Amikor kegyelmet kérünk az Ő trónjánál, nézzünk fel az ígéret szivárványára, és találjuk meg ott azt a bizonyosságot, hogy imáink meghallgatásra lelnek.
Azonban senki ne áltassa magát azzal, hogy a parancsolatokat áthágva is részesülhet Isten kegyelmében. Isten uralkodásában az igazság és a kegyelem karöltve járnak. A törvényt nem lehet büntetlenül áthágni. A trónnál igazság és ítélet van. Krisztusban „irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást.” Kriszus maga adta a törvényt a Sínai-hegynél, és nem vett el, nem változtatott meg benne egyetlen pontocskát sem. Saját életét adta, hogy jóvátegye az ember törvénytelenségét, és képessé tegye az engedelmességre. Az igazságosság megelégszik a mennyei áldozattal. Krisztus érdemei által Isten lehet igazságos, és megigazíthatja a bűnöst, aki hisz Jézusban. – The Signs of the Times, 1892. október 10.
MEGBESZÉLENDŐ KÉRDÉSEK
1. Mi rémít meg minket?
Miért nem kell rettegésben élnünk?
2. Mit tanulunk Jézustól Isten kegyelméről?
3. Kivel osszuk meg próbáinkat és kísértéseinket?
Miért?
4. Mikor ragyog fel jó cselekedetekben a hívők világossága?
5. Mit mondhatnak a bűnösöknek?
6. Melyek Isten trónjának kormányzási elvei?
7. Milyen jelentőséggel bír a trón fölött levő szivárvány?
8. Mivel ne áltassuk magunkat?
Melyik két dolog áll egymás mellett Isten kormányzatában?
9. Hogyan lehet Isten egyszerre igazságos és kegyelmes is?

„Most kudarcot vallasz!”
Alexis a guineai (Afrika) Sokoro Középiskola tanulója. Közeli barátja a fiamnak, Emmanuelnek, aki ugyanabba az iskolába jár – írta az egyik Gospel Outreach evangélista. Az egyik nap Alexis elhatározta, hogy eljön a gyülekezetbe a fiammal. Ez bátor döntés volt. Íme a történet.
A két fiam ugyanabba az iskolába jártak, és gyakran csúfolták, gúnyolták őket hitük miatt. A diákok közül azonban voltak olyanok, akik csodálták őket bátorságukért és komolyságukért. Amióta elkezdték ezt az iskolát, még soha nem voltak szombaton iskolában, akkor sem, ha éppen felmérőt írtak volna aznap. Osztálytársaik és néhány tanárjuk fanatikusoknak címkézte és megpróbálták rávenni őket, hogy járjanak szombaton iskolába. Amikor elérkezett az országos felmérés ideje, a fiaim megtudták, hogy három fő tantárgyból is szombatra tették a vizsgát. Ha nem jelennek meg, megbuknak. Sokat aggódtunk ezért a helyzetért. „Lehetsz akár lelkész, akár Isten gyermeke, ebben, most kudarcot vallasz!” – mondták barátaik. Ez a kihívás nemcsak Emmanuelnek, hanem az Ő Istenének is fontos volt. Mivel ő tisztelni szerette volna az Urat, elhatározta, hogy böjtölni fog a vizsga előtti három napban. Egy hónappal a felmérés lezárása után a helyi rádióban bemondták az eredményeket. Ahogy felolvasták a listát, meghallottuk, hogy Emmanuel neve az első nyolc között hangzott el. A 85 vizsgázó közül csak 45-nek sikerült. Ez hatalmas meglepetés volt azok számára, akik biztosra vették Emmanuel kudarcát. Másnap Alexis elmondta a többieknek, hogy a fiam soha nem hagyná ki a szombati istentiszteletet, és elhatározta, hogy a következményektől függetlenül megtartja a szombatot. Köszönjük a Gospel Outreach részére küldött bőkezű adományaitokat, melyek segítik az Emmanuelhez hasonló fiatalokat, hogy másokkal is megosszák hitüket.


A Gospel Outreach munkások arra szentelték magukat, hogy másokkal is megosszák az evangélium jó hírét. Gyakran mostoha körülmények között dolgoznak, életüket is kockáztatják az ellenséges környezetben. Legtöbbször az utazás is kihívás, de mindezek ellenére csodálatos tapasztalatokat osztanak meg démonoktól való szabadulásokról, csodás gyógyulásokról és ellenséges területekre való behatolásokról. Bibliatanulmányokat vezetnek, meglátogatják a betegeket otthonukban és a kórházban, megszervezik és levezetik a szombati és a hét közbeni istentiszteleti alkalmakat, evangelizációs kampányokban vesznek részt Imáitok és anyagi támogatásotok elengedhetetlenül szükségesek szolgálatuk folytatásához. Vedd fel ma a kapcsolatot a Gospel Outreach- el, hogy megtudd, hogyan segíthetsz.


Ha szeretnél többet megtudni a Gospel Outreach munkájáról, vagy segíteni akarod Isten munkáját a 10/40-es ablakban, keresd fel a www.goaim.org honlapot, vagy hívd az 1-509-525-2951 telefonszámot.