Gyümölcstelen képmutatók

Jézus szamárháton lovagolt Jeruzsálem felé és vele tartott az Őt dicsőítő többezres sokaság. A város vallási vezetői nem tudták megállítani őket az Olajfák hegyén. Míg egymással és a néppel vitatkoztak, Jézus a tanítványaival együtt nyugodtan folytatta útját Jeruzsálembe.

A templomba mentek, ahol általában sokan tartózkodtak. Ám akiknek ott kellett volna lenniük, a tömeghez csatlakoztak az Olajfák hegyén. Ezért Jézus csak körülnézett a templomban és visszament Bethániába, talán Lázár házába. Végül a tömeg is megérkezett a hegyről, hogy királlyá koronázzák Őt, de természetesen már nem találták ott. Mk 11:11

Az a vasárnapi nap mindenkinek nagyon izgalmas nap volt. Az éjszakát azonban, amikor mindenki más aludt, Jézus végig imádkozással töltötte. Tudta, hogy a nap eseményei úgy felbőszítették a vallási vezetőket, hogy még jobban eltökélték az Ő elpusztítását. Mindez a következő öt napban bevégződik és pontosan abban az időben történik meg, amikor a húsvéti bárányt fel kell áldozni.

Jézusnak nagyon sok dolga volt még a hátralévő öt napban, valószínűleg erről imádkozott egész vasárnap éjszaka Bethániában. Hétfőn reggel Ő és tanítványai visszaindultak Jeruzsálembe, a templomba. Mivel nem reggelizett, vagy csak keveset, éhes lehetett.

Az út mentén észrevett egy fügeligetet. Egy kivételével az összes fa kopasz volt még. Az az egy, aminek már voltak levelei, azzal kecsegtetett, hogy Jézus csillapíthatja éhségét. A fügefák ugyanis előbb gyümölcsöt növesztenek, még mielőtt levelet bontanának. Mit talált azonban Jézus a fügefán, és mit mondott erről? 12-14. v.

Alkalmazd a gyakorlatban: Ez a fügefáról szóló történet valóban „szemléltetett” példázat volt. Később még tanulmányozni fogjuk a héten.

Miután Jézus pusztulásra ítélte a gyümölcstelen fügefát, a tanítványokkal együtt továbbmentek Jeruzsálembe, a templomba. Sokan, akik már megérkeztek a Húsvéti ünnepségre, átváltották a pénzüket templomi érmékre és azért áldozati állatokat, madarakat vásároltak.

Az adásvétel nagy zajjal járt, hangosan alkudoztak és becsapták a vevőket. A papok is kivették a részüket a haszonból. S ami még rosszabb, mindez a templom külső udvarán zajlott, ami állatpiaccá változtatta az istentisztelet helyét!

Három esztendővel azelőtt Húsvét idején Jézus egyszer már kiűzte ezeket a csaló kereskedőket a templom udvaraiból. Az Kr.e. 28-ban történt. Ők azonban még az év őszén visszatértek, hogy még több állatot adjanak el e Sátoros ünnep idején. Állatok ezreit áldozták fel ezen a két ünnepen évente, de a nép már nem volt tisztában az áldozatok jelentésével. Isten már évszázadokkal azelőtt megkérdezte tőlük: „Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága?”  Ézsa 1:11

Az állatkereskedők és pénzváltók egyetlen célja a minél nagyobb haszon elérése volt az emberek becsapása által. Ezért nevezte őket Jézus tolvajoknak. Ráadásul az imádság helyén folytatták ezt a rablást! Milyen szavakkal űzte ki őket Jézus? Mt 21:12-13

Betegek jöttek Jézushoz a templom udvarában családjukkal együtt, és Ő meggyógyította őket. Néhány pap és írástudó is elmenekült a kiűzöttekkel együtt. Mi történt, amikor visszamerészkedtek? 15-16. v.

Alkalmazd a gyakorlatban: Jézus tolvajnak nevezte azokat a templomi csalókat. Minden csaló az, akár a tizeddel, akár az áldozattal csal (Mal 3.8), akár az iskolai dolgozatíráskor.

Amikor Jézus kiűzte a templomból az állatkereskedőket és a pénzváltókat, a papok és az írástudók is velük menekültek. Amikor bátorkodtak visszamerészkedni, hallották a kisgyermekeket, amint „Dávid fia”-ként dicsőítik Jézust. Mt 21:15

Ettől mérgesek lettek, hiszen a Messiást nevezték Dávid fiának, és ők megtagadták, hogy elfogadják Jézust Messiásuknak, királyuknak. Zakariás próféciája azonban a 9:9. versben „királyotoknak” nevezi a Megváltót. Mivel a vallási vezetők elutasították Jézust, a kisgyermekek dicsőítették Őt.

Milyen szomorú! A vallási vezetők az Ő saját templomában,- mely azért állt ott, hogy tanítása által megismerjék Őt - utasították el Királyukat.  Az oltárom bemutatott minden egyes áldozat az Ő hatalmas áldozatára mutatott, amit értük ad, immár csak négy nap múlva.

Most azonban Ő uralta a templomot és a vallási vezetők aznap már nem mertek szembeszállni királyi hatalmával. Miután a papok és írástudók feladták az ellenkezést, Jézus a tanítványokkal visszatért éjszakára Bethániába.

Kedden reggel Jeruzsálembe menet ismét elhaladtak a fügefa mellett, amelyet Jézus előző nap megátkozott (Mk 11:12-14). A tanítványok elámultak, mert a fa csupán 24 óra alatt gyökerestől kiszáradt. Hogyan kiáltott fel Péter? Mk 11:20-21

Ahogyan az a lombos fa csak „színlelte”, mintha füge lenne rajta, a nép melyhez Jézus jött állította, hogy Isten népe, de a fának csak szép levelei voltak, gyümölcse nem. Azoknak az embereknek is gyönyörű templomuk volt, nagyszerű szertartásokkal. Igaznak mutatták magukat, de az csak külsőség, formaság volt. Nélkülözték az igazságosság cselekedeteit.

Alkalmazd a gyakorlatban: A Biblia szerint e világ történelmének utolsó napjaiban is ilyenek lesznek az emberek. Egyedül a benned élő Jézus akadályozhatja meg, hogy közéjük tartozzál. Olvassuk el ismét! 2Tim 3:1-5

A kiszáradt fügefát otthagyva Jézus és tanítványai továbbmentek Jeruzsálembe, és a templom udvarába értek. Oda, ahol előző nap a főpapok és az írástudók megpróbálták leállítani a gyermekeket, hogy Jézust „Dávid Fia”-ként dicsérjék (Mt 21:15).

Jézus olyan hatalommal és méltósággal viselkedett a templomban, hogy azt gondolhatták róla, királyként cselekszik. A vallási vezetőknek hétfőn nem sikerült megakadályozniuk, hogy a gyermekek királyként dicsőítsék Jézust, ezért kedden reggel összehívták főtanácsukat, a Szanhedrint.

A tanácsülésen elhatározták, hogy olyan kérdéseket tesznek fel Jézusnak, amikre olyasmit válaszolhat, amit felhasználhatnak ellene. Ha ráveszik a kijelentésre, hogy Ő Isten Fia, akkor istenkáromlással vádolhatják meg. Ami azt jelenti, azt fogják mondani róla, hogy Ő csak egy ember, aki Istennek tartja magát. Jn 10:33

Jézus természetesen mindig is Isten volt (Jn 1:1-2, 14), de a vallási vezetők szerint ez az Ő szájából istenkáromlás lenne. Az istenkáromlás büntetése pedig a halál volt. 3Móz 24:16

Azt gondolván, hogy kérdéseikkel felkészültek, a főpapok és vének a templomudvarba mentek, ahol Jézus már tanította a népet. Milyen kérdéssel szakították félbe, és Ő mit válaszolt nekik? Mt 21:23-27

Ha a vallási vezetők egyetértettek azzal, hogy Keresztelő János munkássága mennyei eredetű volt, akkor el kellett volna ismerniük, hogy igazat szólt. Ezért nem válaszoltak egy szót sem Jézus kérdésére, hiszen Keresztelő János „Isten Bárányának” nevezte Jézust, aki elveszi a világ bűneit. Jn 1:29

Alkalmazd a gyakorlatban: A ravasz vallási vezetők a saját csapdájukba estek, ugyanabba, amit Jézusnak állítottak fel. Ne feledd ezt, és sose állíts csapdát másoknak!

Amikor Jézust Keresztelő János munkásságáról kérdezték, a vallási vezetők azt állították, ők nem tudják, hogy az a mennyből, vagy emberektől származott-e. Ez módot adott Jézusnak megmutatni nekik, hogyan reagáltak János munkásságára és hogy ez mit jelent a jövőjük szempontjából.

Egy példázattal szemléltette ezt, amire mindenki odafigyelt. Szónoki képességei mindig lekötötték hallgatói figyelmét. Teljesen beleélték magukat a történeteibe.

Ez történt a vallási vezetőkkel is azon a kedd reggelen, amikor Jézus példázatát hallgatták. A sokaság is ott volt még, akiket a templom udvarán tanított. Ők is végighallgatták a rövid példázatot, amit a két fivérről, a szőlősgazda fiairól mondott el. Olvassuk el mi is! Mt 21:28-30

„E kettő közül melyik teljesítette az atya akaratát?” – kérdezte Jézus. A vezetők gyorsan ezt felelték: „Az első!” És természetesen ez volt a jó válasz. Úgy beleélték magukat a történetbe és annyira váratlanul érte őket a kérdés, hogy fel sem fogták válaszuk értelmét. 31-32. v.

Az első fiú a vámszedőket és a bűnösöket jelképezte, akik eleinte minden jót visszautasítottak. Ám Keresztelő János prédikálására megtértek és megkeresztelkedtek.

A második fiú azokat jelképezte, akik állították, hogy ők Isten népe, de nem úgy viselkedtek. Keresztelő János „viperák fajzatai”-nak nevezte őket. Megtérésre buzdította őket, és hogy azt életükkel is mutassák azt ki. (Mt 3:7-8). Ők azonban elutasították prédikációit és a bűnbánatot, nem akarták, hogy megkeresztelje őket. Lk 7:30

Alkalmazd a gyakorlatban: Olvassuk el újra a példázatot! Mt 21:28-30 Gondolkodjunk el, hogy minket vajon melyik fiú jelképez!