---

¹ Ágyamon éjjelente kerestem őt, akit lelkemből szeretek, kerestem, de nem találtam.
² Fölkelek azért, és bejárom a várost, az utcákat és a tereket; megkeresem, akit lelkemből szeretek! Kerestem, de nem találtam.
³ Rám találtak az őrök, akik a várost járják. Nem láttátok – kérdeztem –, akit lelkemből szeretek?
⁴ Alig mentem tovább tőlük, máris megtaláltam, akit lelkemből szeretek. Megragadtam, nem is engedem el, míg be nem vezetem anyám házába, szülőmnek szobájába.
⁵ Kérve kérlek titeket, Jeruzsálem lányai, a gazellákra és a mező szarvasaira: Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!
⁶ Mi jön ott a puszta felől, mint valami füstoszlop? Mirha és tömjén illata veszi körül, az illatszerárus sokféle pora.
⁷ Nézd, Salamon gyaloghintója az, hatvan vitéz van körülötte Izráel vitézei közül!
⁸ Mindnyájan kardforgatók, gyakorlott harcosok, mindegyiknek kard van az oldalán, nem rettegnek éjszaka sem.
⁹ Gyaloghintót csináltatott magának Salamon király a Libánon fáiból.
¹⁰ Oszlopait ezüstből csináltatta, támláját aranyból, ülését bíborból, belsejét szeretettel hímezték Jeruzsálem lányai.
¹¹ Gyertek ki, Sion lányai, nézzétek Salamon királyt a koronával, mellyel megkoronázta anyja nászának napján, szíve örömének napján!