Ahogy a többiek is…
Text de memorat
„És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el az elmétek megújulása által, hogy megítélhessétek, mi az Isten jó, kedves és tökéletes akarata.” (Róma 12:2)
Sámuel egyre idősebb lett. Két fia segített neki Izrael bírájaként ellátott felelősségteljes munkájában. Nem tudott róla, de fiai rossz dolgokat tettek. Nagyon szomorú lett, amikor Izrael véneitől gyermekei hűtlenségéről értesült. Még rosszabbul érezte magát, amikor Izrael vénei azzal a kéréssel álltak elő, hogy királyt akarnak az ország élére, amint az más nemzeteknél is van. 1Sám 8:4-6
Az izraeliták lassan visszatértek régi rossz szokásaikhoz. Újra utánozni kezdték a körülöttük élő kánaánita népeket, akiket nem űztek ki. Nem tisztelték Istent, igazi Királyukat.
Sámuel jó pap és bíra volt. Segített helyreállítani a rendet és az istenfélelmet. De a nép úgy gondolta, hogy egy látható király kell nekik, akit csodálhatnak. Aki koronát visel és díszes köntöst, és csatába vezeti a hadseregüket. Aztán nagy győzelmi ünnepségeket tartanak majd, mint más népek. Nem fogták föl, hogy Isten a világ legjobb és legbiztonságosabb kormányát adta nekik.
Isten mindig is tudta, hogy ha népe eltávolodik tervétől, akkor előbb-utóbb eljön az idő, amikor királyt akarnak. Még azt is tudta, hogy milyen királyt: erős, bátor, magas és jóvágású embert.
Nem értették meg, hogy Isten áldásának és védelmének legfőbb oka épp az, hogy különböznek a környező bálványimádó népektől. Azt sem látták, hogy hosszú időre bajba kerülnek, ha nem fogadják el Istent egyetlen királyukat.
Sámuel azt gondolta, hogy ezzel őt utasítják vissza. A fiairól szóló panaszok igazak voltak, de a nép csak ürügyül használta azokat arra, hogy királyt kérjenek. Istent utasították igazából vissza.
Amikor Isten azt mondta Sámuelnek, hogy teljesítse kérésüket, azt is mondta neki, hogy tudassa a néppel választásuk következményeit. Olvassuk el a következő igeverseket: 7-18. v.
Ezután is királyt akartak maguknak. 19-20. v.
Viselkedtél már úgy, mint az izraeliták: utánoztál másokat, a saját fejed után mentél, pedig figyelmeztettek, hogy nem az a legjobb út számodra? Bölcs dolog ez?
Sámuel beszélt az izraelita vezetőknek arról, milyen rossz következményei lesznek annak, ha királyt akarnak. De azok nem gondolták meg magukat.
Miután a filiszteusok elvitték a frigyládát, az izraeliták többé nem a szent sátorban tartották az istentiszteleteiket. Helyette a léviták városaiban lévő magaslatokon mutatták be áldozataikat. Történetünk idején Sámuel éppen saját városában, Rámában volt, ahol neki kellett aznap az áldozatot bemutatnia.
Nem messze, Benjámin földjén, élt egy Saul nevű magas, jóképű fiatalember. Egy nap édesapja, Kis, elküldte egy szolgával együtt, hogy az elkóborolt szamarakat megkeressék.
Míg távol voltak, valaki más megtalálta a szamarakat, de erről Saul nem tudott.
Kis már aggódott a fiáért, aki már három napja távol volt. „Jobban tesszük, ha hazamegyünk” – mondta Saul a szolgájának. – „Mostanra apám már bizonyára jobban aggódik értünk, mint a szamaraért.”
Ekkor Saulnak azt mondta szolgája, hogy közel vannak egy városhoz, ahol megtalálhatják „Isten emberét”, aki meg tudja majd mondani, hol keressék az elveszett szamarakat. 1Sám 9:6
A prófétákat akkoriban látóknak hívták. Saul habozott felkeresni a prófétát, mert nem volt nála a szokásos ajándék. A szolgájánál viszont volt némi pénz, így továbbmentek Rámába.
Sámuel várta Sault, mert az Úr már beszélt neki róla. Fel is ismerte, amikor találkoztak. Saul legalább harminc centivel magasabb volt a legtöbb embernél, és talán a leginkább jóképű ember volt, akit Sámuel valaha is látott. Ő kapta a főhelyet a díszebéden. 15-22. v.
Az ünnepi étkezés után Sámuel a házába vitte Sault, és elmondta neki, hogy milyen kormányzatot kíván Isten a népe számára.
Isten pontosan tudta, hol vannak a szamarak és Saul mikor fogja meglátogatni Sámuelt. Rólunk mindent tud?
Saul és szolgája Sámuelnél töltötték az éjszakát, és másnap reggel, amikor útnak indultak, Sámuel hosszan elkísérte őket. Míg a szolga előrement, Saul és Sámuel megálltak. Miért? 1Sám 10:1
Saul bizonyára tanakodott, nem álmodik-e. Elindult otthonról, hogy az elveszett szamarakat megkeresse és most Izrael felkent királyaként készül hazatérni. Isten tudta, hogyan fog Saul érezni, ezért közölt vele három jelet, ami segít neki elhinni, hogy ami történt, az valóban igaz.
Az első jel az volt, hogy Saul két emberrel fog találkozni, akik elmondják majd neki, hogy a szamarak megkerültek, és az édesapja már nagyon aggódik érte.
A következő az lesz, hogy három emberrel fognak találkozni, akiknél három kecskebak, három cipó és egy hordó szőlőlé lesz, amit áldozati ajándékként visznek Bételbe. A kenyerekből kettőt neki fognak adni.
Végül egy csapat prófétával fog találkozni, akik éppen a hegyről jönnek le istentiszteletükről szülővárosában, Gibeában. Sámuel még azt is elmondta Saulnak, milyen hangszerekkel dicsőítik a próféták Istent. Mi fog történni, amikor a Szentlélek szól Saulhoz? 5-6, 9. v.
Saul engedte, hogy a Szentlélek betöltse az elméjét. Látta Isten csodálatos tisztaságát és szentségét, és azt, hogy mennyire szüksége van a segítségére.
Mikor Saul nagybátyja meglátta őt és szolgáját, megkérdezte, hol voltak. Saul elmondta, hogy a szamarakat keresték és végül elmentek Sámuelhez, hogy megkérdezzék. „Mit mondott nektek Sámuel?” – kérdezte a nagybátyja. Mit válaszolt Saul erre a kérdésre? 14-16. v.
Saul igazán alázatos volt. Ha mindig ilyen marad, ha mindig bizalommal várja Istentől az erőt, ha mindig engedelmeskedik Neki, akkor jó király lesz belőle.
A Szentlélek meg tud változtatni bennünket, ahogyan Sault is megváltoztatta. Ahogy együttműködünk Istennel, önző, büszke lelkünk megújul, hogy olyanná váljon, mint Jézusé. Fil 2:5-8
Sault Izrael királyává kenték, de az izraeliták még nem tudtak erről. Saul senkinek sem mondta el. Most kellett mutatni a népnek Izrael választását egy nyilvános szertartáson, ahol az emberek megláthatták új uralkodójukat. Mit tett ezért Sámuel? 1Sám 10:17
Ezen a Micpában tartott nyilvános gyűlésen Sámuel emlékeztette a népet, milyen hűségesen vezette őket Isten, igazi Királyuk az Egyiptomból való szabadulás óta. De visszautasították kegyelmes és szerető Istenüket, mikor ezt mondták: „Nem, király állíts fölénk!” (1Sám 8:19)
A módszert, amivel Isten rámutatott a kiválasztott emberre, sorsvetésnek hívták. A Biblia nem mondja el pontosan, hogyan is zajlott, de máshol is találunk rá példákat. Ezekből a példákból tudhatjuk, hogy ez egyfajta választás vagy kiválasztás volt.
Ezúttal először Benjámin törzsére esett a választás. Aztán Saul törzsére. Azután a nagycsaládjára, majd az apja, Kis házánépére. Végül azt mutatta, hogy Saul a kiválasztott ember. Ő viszont nem volt ott, és senki sem tudta, hol lehet. Hol találták meg? 21-24. v.
Sámuel tudta, hogy az izraelitáknak tudniuk kell, mit vár el az Úr a királyuktól, ezért most elmondta nekik, mit tehet, és mit nem tehet a király. Ez a nép jogainak védelmére szolgált. Sámuel nemcsak elmondta nekik ezeket a dolgokat, hanem le is írta őket egy könyvbe. Olyan volt ez, mint az új kormányzatuk alapszabálya (alkotmánya).
Az emberek többsége örömmel elfogadta Sault királyuknak, néhányan azonban nem. A nagyobb törzsek, mint Júda vagy Efraim vezetői csalódottak voltak, hogy a legkisebb törzsből, Benjámin törzséből lett a király. Az egyes csoportok mind a saját vezetőjüket akarták királynak. De ami még rosszabb, számos vezető saját magának akarta a pozícióit.
Mit gondolsz, miért engedi meg Isten az embereknek, hogy a saját útjukat járják, még ha az nem is jó nekik?
Az izraeliták követelték, hogy királyuk legyen, mert olyanok akartak lenni, mint a többi nép. Most, hogy végre ez teljesült, sokan irigyek és boldogtalanok voltak.
Azzal együtt, hogy az izraeliták hűségesek voltak Saulhoz és hittek abban, hogy Isten választotta ki, ő nem ragaszkodott a pozíciójához. Hagyta, hogy Sámuel vezesse továbbra is az országot, ő pedig hazament a szokásos munkáját végezni. Alázatosan bízott Istenben, hogy majd Ő elrendezi a dolgokat, amit meg is tett.
A pogány ammoniták behatoltak Izrael területére és el akartak foglalni egy Jordántól keletre fekvő várost, Jábést. Jábés-Gileád volt a neve, mert Gileád járásban volt. Szabadságuk megőrzése érdekében Jábés lakói felajánlották, hogy annyit fizetnek az ammonitáknak, amennyit csak kérnek. De azok csak úgy fogadták volna el az ajánlatot, ha kinyomhatják az összes városlakó jobb szemét. Egy hét gondolkodási időt adtak nekik.
Jábés lakói követeket küldtek segítségért a folyó nyugati partján élő izraelitákhoz. A hírek Sault is elérték szülővárosában, Gibeában, amikor a mezőről hazatért. Hogyan reagált a hírre? 1Sám 11:4-7
Hamarosan több mint háromszázharmincezer izraelita gyűlt össze, és Saul vezetésével egy éjszaka alatt Jábésbe vonultak. Mennyire volt teljes a győzelem, amit Isten adott nekik? 11. v.
A győzelem után néhányan úgy gondolták, hogy meg kell büntetni azokat, akik nem támogatták Saul trónra kerülését, de ő nemet mondott erre. Nem volt benne semmi bosszúvágy azon a napon, amikor Isten győzelmet adott nekik. Helyette mindnyájan Gilgálba mentek, ahol ismét királlyá kenték. Ezúttal mindnyájan egyetértettek abban, hogy ő legyen a királyuk.
Sámuel a Gilgálban tartott beszédében emlékeztette a népet arra, milyen hűségesen vezette és segítette őket Isten. Amikor megkérdezte tőlük, hogy ő tett-e valaha valami rosszat ellenük, a nép biztosította róla, hogy nem.
Sámuel sem önmagát sajnálta, csak azt akarta, hogy a nép felismerje: semmi okuk királyt követelni.
Jó döntéseket hozott Saul uralkodása elején?
Sámuel nagyon komolyan beszélt a néppel a gilgáli gyűlésen. Megpróbált segíteni nekik, hogy megértsék, mekkora bűn az, hogy olyanok akarnak lenni, mint más népek. Ezzel megtagadták Istent.
Sámuel azonban azt is elmondta nekik, hogy Isten továbbra is megáldja őket, ha bíznak hatalmában. Ha nem így tesznek, akkor meg fogja engedni, hogy választásuk következményeitől szenvedjenek, ahogy mindig történik, ha az ember Sátán oldalára áll a harcban.
Sámuel láthatta, hogy a nép még mindig nem volt tudatában, mit tettek. Ezért, mielőtt hazabocsátotta volna őket, azt mondta: megkéri Istent, hogy ott és akkor adjon egy különleges jelet, ami segíteni fog nekik felismerni tettük súlyos voltát.
A tavaszi búzaaratás ideje volt, amikor Izraelben soha nem esett az eső. Az ég tiszta volt és ragyogóan sütött a nap, mialatt Sámuel a néphez beszélt. Mit mondott, mit fog tenni? 1Sám 12:16-17
Az emberek nyugodtan figyelték és hallgatták, ahogy Sámuel imádkozik. Majd fekete felhők borították el az eget, villámlás és mennydörgés támadt. Olyan vihar kerekedett, amilyent még soha azelőtt nem láttak.
Végre rádöbbentek, milyen nagy bűnt követtek el. Könyörögtek Sámuelnek, hogy imádkozzon értük. 19. v.
Sámuel imádkozott és a vihar elmúlt. Élete végéig nem feledkezett el róluk.
Sámuel ugyanazzal a figyelmeztetéssel indította útra a népet, amivel Jézus minket is figyelmeztetni akar: ne feledkezzünk el Róla. 24-25. v.
Szükség van alkalmanként szüleinknek fegyelmezésére, hogy felismerjük rossz döntéseink súlyosságát? Zsid 12:7, 8-11 Gondolod, hogy ők is ugyanúgy szeretnek és törődnek velünk és jövőnkkel, mint Sámuel a népével?
1Sámuel 8–12; Pátriárkák és próféták, 603–615. old.
Húzd alá a helyes választ, hogy a kijelentések igazak legyenek!
Válaszaidat írd a vonalakra!
Ki mondta? Kösd össze az összetartozó meghatározásokat és bibliai idézeteket!
Kis – Saul – A vének – Isten – Az izraeliták – Saul nagybátyja – Sámuel – Náhás
1. Az izraeliták (prófétát, bírát, királyt) akartak, hogy olyanok legyenek, mint a többi nép.
2. Sámuel összehívta az izraelitákat (Micpába, Rámába, Gilgálba), ahol Isten majd királyt fog választani nekik.
3. (Sault, Sámuelt, Kist) választotta Isten Izrael első királyának. (Magas, Alacsony) ember volt. Édesapja neve (Saul, Sámuel, Kis) volt.
4. Az új király (Júda, Benjámin, Rúben) törzséből származott.
5. Amikor Izrael első királyának jelölte őt (Sámuel, a szavazás, a sorsvetés), Saul (büszkén állt, elbújt, elszaladt).
6. Sámuel azt kérte Istentől, hogy küldjön (vihart, ellenséges hadsereget), hogy a nép rádöbbenjen, milyen súlyos bűnt követtek el. Valójában (Sámuelt, Istent, Sault) utasították el.
7. Mit tett a nép, amikor Sámuel figyelmeztette őket arra, hogy mi fog történni, ha királyuk lesz?
8. Bölcs dolog visszautasítani az isteni tanácsot?
9. „Tégy valakit királyunkká, hogy ő ítéljen felettünk.” (8:4-5)
10. „Mert nem téged vetettek meg, hanem engem.” (8:7)
11. „Menj el, keress meg a szamarakat.” (9:3)
12. „Hol van itt a látó háza?” (9:18)
13. „Mondd el nekem kérlek, mit mondott nektek Sámuel.” (10:15)
14. „…ha kivághatom mindnyájatok jobb szemét.” (11:2)
15. „Nem csaltál meg, nem sanyargattál bennünket.” (12:1,4)
16. „Mert látjátok, milyen nagy dolgot cselekedett veletek az Úr.” (12:20, 24)
Studiul 10, 30 augusztus - 5 szeptember
