A tanulás nehéz útja

Az izraelitáknak ismét vissza kellett menniük a forró, homokos pusztába, hogy kikerüljék az ellenséges edomiták földjét. A korábbiakhoz hasonlóan ismét panaszkodtak. Nem voltak tisztában vele és nem is értékelték, hogy Isten majdnem negyven évig megvédte őket a vadállatoktól, a mérges kígyóktól és más szörnyű veszedelmektől. Zúgolódásuk miatt Isten visszavonta az oltalmát. Az embereket megmarták a „tüzes kígyóknak” nevezett állatok, és sokan meghaltak! Ehhez képest a többi dolog, ami miatt panaszkodtak, semmiségek voltak! Most nem Mózest okolták. Hozzá szaladtak és elmondták neki, mennyire bánják, és könyörögtek neki, hogy távoztassa el a kígyókat. Mit mondott Isten Mózesnek? 4Móz 21:8-9 Azok az emberek, akik nem hitték el, amit Isten mondott, nem engedelmeskedtek, így mind meghaltak. Akik hittek Isten szavának, engedelmeskedtek és meggyógyultak. Milyen furcsa! Egy rézkígyónak sincs hatalma gyógyítani, mint ahogy egy bárány megölése sem törli el a bűnt. A bárány Jézust jelképezte. Megölése emlékeztette a népet arra, hogy bűneik fogják megölni Jézust, Isten Bárányát. De mit jelképezett a rézkígyó? Az is Jézust jelképezte! Sátán fullánkja Őt érte, és örök halállal halt meg helyettünk. A kereszten Jézus bűnné lett értünk azáltal, hogy magára vette a mi bűneinket. Szörnyű halált halt, hogy nekünk ne kelljen meghalnunk. Bűneink Őt ölték meg helyettünk. 2Kor 5:21 A bárány feláldozása és a kígyóra tekintés egyaránt a Jézusba vetett hitet jelképezte. Segített az izraelitáknak emlékezni arra, hogy Krisztus az egyetlen, aki megbocsáthatja bűneinket és erőt adhat az engedelmességhez. Alkalmazás: Mindnyájunkat megmart Sátán; ám mi történik, ha bízunk Jézusban és engedelmeskedünk szavának? Jn 3:14-15

Az izraeliták Edomot megkerülve ismét úton voltak Kánaán felé. A sivatagot maguk mögött hagyva most élvezhették a hűvös szellőt, a zöld füvet és fákat. Mikor elérték az emoreusok országát, ugyanazzal az udvarias kéréssel fordultak hozzájuk, mint az edomitákhoz, de ugyanazt a választ kapták: „Nem engedünk benneteket átvonulni az országukon.” Isten elmondta Ábrahámnak, hogy négyszáz évet ad az emoreusoknak, hogy megváltoztassák gonosz útjaikat (1Móz 15:13-16). Ez az idő most lejár. Bár az emoreusok hallottak Isten Egyiptomban megnyilvánuló hatalmáról, ellenszegültek Neki, és most el akarták pusztítani a népet. Királyuk, Szihon vezetésével felvonultak az izraeliták elleni harcra. Isten megígérte népének a győzelmet, és ők bízva ígéretében bátran szembeszálltak az ellenséggel – győztek! 4Móz 21:21-24 Básán, az óriások földje felé menetelve az izraelita hadsereg tele volt reménnyel és bátorsággal. Óg király, aki a legnagyobb volt közöttük, katonáival együtt egy magaslaton állt. Az izraeliták láthatták az ott felsorakozott magas, félelmet nem ismerő embereket a mind közül kimagasló Óg királlyal együtt. Nehéz volt felmászni oda, ahol az ellenség várakozott. Isten azonban megígérte, hogy segít Izraelnek, és Neki semmit sem nehéz megtenni értünk – ha bízunk benne és engedelmeskedünk Neki. Az izraeliták pontosan ezt tették, és Isten ismét segített nekik. Megnyerték a csatát és elpusztították az ellenséget, még magát Óg királyt is. Óg király ágyát valószínűleg emlékül őrizték meg, mert amikor Mózes leírta a csatát, megemlítette a méreteit is. Azt írta, hogy vasból készült, 4 méter hosszú és 2 méter széles volt (5Móz 3:11). Az izraeliták felismerték, hogy közel negyven évvel korábban is megnyerhették volna az ilyen csatákat, ha nem lázadtak volna fel Kádésnél és ha bíztak volna Istenben. Milyen szomorú! Alkalmazás: Vannak csatáink, amelyeket meg kell vívnunk? Ef 6:11 Kiben bízhatunk, hogy győzelmet ad nekünk?

Miután legyőzték Szihont és Ógot, az izraeliták a Jordán folyó déli vége mellett, Moáb földjének közelében táboroztak. Mivel a moábiták és az ammoniták Lótnak, Ábrahám vejének leszármazottai voltak, az izraeliták nem jelentettek rájuk veszélyt. A moábiták mégis féltek tőlük. Bálák, a moábita király természetesen tudta, hogy Szihon és Óg népét az izraeliták pusztították el. Attól félt, hogy az a titokzatos hatalom, ami győzelmet adott nekik, most az ő népe ellen fordul. Annyira tele volt félelemmel, hogy a midiánitákhoz fordult, segítsenek valami tervet kieszelni a legyőzésükre. Tudtak egy Bálám nevű emberről, akiről azt gondolták, hogy meg tud áldani vagy átkozni embereket. Annak ellenére, hogy nagyon messze lakott, úgy döntöttek, hogy érte küldenek. Bálám valaha Isten igaz prófétája volt, de a gazdagság fontosabbá vált számára. A kincseket tisztelte Isten helyett. Amikor Bálák követei megérkeztek hozzá, tudta, hogy vissza kell utasítania a jutalmat és haza kell küldenie őket. Mit mondott még? 4Móz 22:8-14 A követek nem mondták el Báláknak, hogy Isten mondta Bálámnak, hogy ne menjen velük. Bálák azt hitte, hogy egyszerűen csak több pénzt akar, ezért újabb üzenetet küldött neki. Azon az éjszakán Isten újra szólt Bálámhoz. Olvassuk el figyelmesen, mit mondott neki. 20. v. Természetesen Isten nem örült annak, hogy Bálám olyasmit akar tenni, amiről már szólt neki, hogy ne tegye. Tudta, mennyire vágyik a jutalomra, amit Bálák ígért neki. Ezért mondta azt, hogy elmehet, ha a követek hívják. Mikor Bálám másnap reggel felkelt, a követek már elmentek, mert biztosak voltak benne, hogy ugyanaz lesz a válasza, mint előszőr. Bálám viszont nem adta fel. Annyira eltökélte, hogy megszerzi a jutalmat, hogy szamara nyergébe pattant és két szolgájával együtt a követek után indult. Isten sem adta fel. Az út során háromszor is a tudomására hozta, hogy nem örül annak, amit csinál. Holnap megtudjuk, mit tett Isten.

Bálám tudta, mit gondol Isten arról, hogy annyira vágyakozik a jutalom után. Mivel ez sem állította meg, Isten több esélyt adott neki, hogy meggondolja magát. Mi történt, amikor sietett, hogy utolérje Bálák hírnökeit? 4Móz 22:22-23 „Miért viselkedik így ez a szamár?” – tanakodott magában. Mi történt azután? 24-25. v. Másodszorra Bálám még mérgesebb lett, és szegény szamara még nagyobb verést kapott. A harmadik alkalommal haragjában teljesen kivetkőzött magából. Kegyetlenül ütötte szegény jószágot. Mikor Isten beszédre indította a szamarat, úgy válaszolt neki, mintha ember lett volna! 26-30. v. Mikor Isten megmutatta Bálámnak, amit a szamár látott, lecsillapodott és félni kezdett. Nehéz elhinni, hogy továbbment Moáb felé, de ezt tette. 31-35. v. Mikor Bálám megérkezett, a király az ő utasítását szerint építtette meg az oltárokat. Majd megpróbálta megátkozni Izraelt. Ám helyette Isten áldás szavait adta a szájába. Háromszor tette ezt különböző helyeken és időben. Olvassunk az első esetről: 4Móz 22:41; 23:1-2 Végül 21 bikát és 21 kost áldoztak fel 21 oltáron! Megváltoztatta ez Isten elhatározását? Természetesen nem! Minden egyes helyen, az Izraelre mondott áldás, az előzőknél egyre szebb lett. Olvasd el őket, illetve a következő verseket: 4Móz 23:8, 23; 24:8-9 Bálák haragra gerjedt és elküldte Bálámot. Távozása előtt azonban a Biblia egyik legszebb próféciáját mondta el. Így szólt: „Csillag származik Jákóbból.” (4Móz 24:17) Évszázadokkal később ez a prófécia segített néhány bölcs embernek követni azt a csillagot, amely Jézus szülőhelyére vezette őket. Bálám a remélt kincsek nélkül tért haza, de később kigondolt egy biztos módot, ami által megszerezheti őket. Alkalmazás: Hogyan hatott Bálám pénzsóvársága a másokkal és a szamarával való bánásmódjára? Boldoggá teszi az embert a pénz? Préd 5:10

Bálám azt hitte, hogy az izraeliták népe szegény, szervezetlen vándorok csapataiból áll, akik ijesztgetik a kánaánitákat. Ám amikor Moábban megbámulta gyönyörű, rendezett táborukat, már tudta, hogy tévedett. Megborzongott a csodálat és a tisztelet érzésétől. „Bár halna meg lelkem az igazak halálával, és olyan lenne az én utolsó napom, mint az övé!” Mondta, ahogy a Szentlélek szólt belőle (4Móz 23:10). Bálám azonban nem akarta az igazak életét élni. Még mindig nagyon kapzsi volt. Amint hazaért, Sátán segített neki egy tervet kigondolni az izraeliták megátkozására. Tudta, hogy amíg Izrael hűséges Istenhez, Ő támogatni fogja őket. Biztos volt benne, hogy ha rá tudja venni őket az engedetlenségre, még mindig megkaphatja a jutalmát. Bálák belegyezett, hogy kipróbálják Bálám gonosz tervét. Az izraeliták nagyon szép helyen táboroztak, de bálványligetek voltak lakhelyük közelében, és az ott látott gonoszságok fokozatosan elterelték figyelmüket Isten törvényéről. Mózes Kánaán birtokba vételének terveivel volt elfoglalva és nem vette észre, mi történt a néppel a várakozás hetei alatt. Senki nem aggódott, amikor szép midiánita nők lopództak be a táborba. Az emberek elfogadták meghívásukat a gonosz, bálványimádó szertartásokra, és sokan részt is vettek azokon. Az izraeliták azt hitték, hogy Bálám Isten igaz prófétája. Ezért elmentek rá és végignézték az istentartásokat. Hamarosan izraeliták ezrei és vezetőik ittak, táncoltak és az elképzelhető legrosszabb dolgokat művelték. 4Móz 25:1-3 Mózes megdöbbent, amikor rájött, mi történt. Azonnal intézkedéseket hozott a dorbézolás beszüntetésére. Isten szörnyű csapást küldött, ami 24 ezer ember halálához vezetett. Elrendelte azt is, hogy öljék meg a gonoszsághoz csatlakozó vezetőket és a testüket függesszék ki olyan helyre, ahol mindenki láthatja. A nép tudta, hogy megérdemelték a büntetéseket. Könnyek között vallották meg bűneiket és megbocsátásért könyörögtek. Alkalmazás: Mi is könnyen ebbe a hibába esünk, ha mások rossz példáját követjük?

Mialatt az emberek a szenthelyen könnyeztek és bűneiket vallották meg, az egyik vezető részegen ment keresztül a táboron egy midiánita nőt vezetve. Ez annyira felbőszítette Fineást, a főpap fiát, hogy dárdát ragadva berontott a sátorba és mindkettejüket megölte. Mit mondott Isten a tettéről? 4Móz 25:11-13 Bálám összes mágiája sem volt képes kárt okozni Izraelnek. De szép és gonosz nők által célt ért: rávette az embereket, hogy részt vegyenek egy izgalmas pogány szertartáson. Isten büntetése észhez térítette a népet, és a midiániták sem menekültek meg a büntetéstől. Mit mondott Isten Mózesnek, mit tegyen velük? 4Móz 31:2, 7-8 Felismerted az utolsó nevet a 8. versben? A gazdagság – melyre oly nagyon vágyott – megnyerése helyett Bálám az életét vesztette el. Milyen szomorú vég ez egy olyan embernek, aki igaz prófétaként indult, aztán hagyta, hogy a gazdagság váljon az istenévé! A gyerekek hatással vannak egymásra. Te milyen befolyással vagy a többiekre? Milyen szörnyű lenne, ha valaki azért maradna kinn a mennyből, amit mi mondunk vagy teszünk, nézünk vagy hallgatunk! Bálám története azért szerepel a Bibliában, hogy erre figyelmeztessen bennünket. Alkalmazás: Sátán minket is gyakran úgy kísért meg, mint az izraelitákat – világi barátok által. Minél inkább megszokjuk zenéjüket, játékaikat, ruháikat és más szokásaikat, annál kevésbé látjuk gonosznak a bűnt. Ezért mondja nekünk Isten, hogy őrizzük szívünket, szemünket, fülünket és az ízlésünket. Fil 4:8, Zsolt 101:2-4