Isten áldásait gyűjtögetve
Text de memorat
„Válasszatok még ma, hogy kit akartok szolgálni... én azonban és az én házam népe, az Úrnak szolgálunk.” (Aranyszöveg – Józsué 24:15)
Ezen a héten megnyitjuk Bibliánk következő könyvét. A címe Ruth könyve, ami egy fiatal nő rövid, de nagyon érdekes történetét mondja el nekünk. Nem tudjuk, pontosan mikor íródott. Csak annyit tudunk, hogy a szereplői abban az időben éltek, amikor Izraelben a bírák voltak a vezetők. A férfit Eliméleknek hívták, feleségét pedig Naominak. Két fiuk volt, Mahlon és Kiljon. Betlehemben volt az otthonuk, ahol majd évszázadokkal később Jézus megszületik.
Nem volt elég eső abban az országrészben, ahol laktak, ezért nem tudtak elegendő élelmet termeszteni. Ezért úgy döntöttek, hogy a közeli Moáb földjére költöznek, ahol bőségesen juthatnak élelemhez.
Miután letelepedtek ott, Elimélek megbetegedett és meghalt. Így Naomi egyedül maradt két fiával, akik moábita lányokat vettek feleségül: Orpát és Ruthot. Naomi szerette a menyeit, és azok is szerették őt. Amikor Naomi mindkét fia meghalt, a három nő teljesen magára maradt, minden támogatás nélkül.
Tíz év telt el azóta, hogy Naomi családja elhagyta Betlehemet. Mikor az asszony hallott arról, hogy már megszűnt az éhínség, és Isten megáldotta a vidéket, úgy döntött, hogy hazamegy szülővárosába. Hogyan döntött Orpa és Ruth, amikor Naomi elmondta nekik a tervét? Ruth 1:6-7
Gyaloglás közben Naomi menyeiről gondolkodott. Úgy érezte, nem lenne jó nekik, ha vele mennének. Egy idegen országban családjuktól és barátaiktól elszakadva, addigi életformájuktól teljesen eltérő szokásokat kellene követniük.
Ráadásul mindketten elég fiatalok voltak még ahhoz, hogy újra férjhez menjenek, és azt a saját országukban könnyebben megtehetik. De amikor Naomi beszélt nekik gondolatairól, mindketten sírtak és nem akarták elhagyni.
Mit gondolsz, milyen lehetett Naominak, amikor a férje és mindkét fia meghalt? Talán Jób történetéből és a feltámadás ígéretéből merített bátorságot. Jób 19:25-27
Amint szülővárosa, Betlehem felé gyalogoltak, ő azt mondta menyeinek, hogy menjenek vissza saját szülőföldjükre Moábba.
„Elég fiatalok vagytok még, hogy újra férjhez menjetek” – emlékeztette őket. „A családotokkal és a barátaikkal lesztek.” Mit válaszolt a két fiatal nő? Ruth 1:9-10
Orpa végül úgy döntött, hogy visszamegy Moáb földjére. Mikor könnyek között távozott, Ruth Naomiba kapaszkodott és ragaszkodott hozzá, hogy soha nem hagyja el őt. Naomi meggyőződött róla, hogy menye őszinte. Bizonyára jobban érezte magát, ahogy együtt folytatták útjukat. Olvassuk el a hűséges szeretet szavait, amiket Ruth mondott Naominak. 14-18. v.
Betlehemben Naomi barátai örültek érkezésüknek, és a hír gyorsan elterjedt: „Naomi visszajött!” Mindenki nagyon örült és együttérző volt. Elimélek és a fiaik természetesen nem voltak velük, és Naomi az üdvözléseket fogadva azt mondta barátainak, hogy már nem érzi magát többé Naominak, a Mára név jobban illik hozzá.
A Naomi név azt jelenti, hogy „kellemes”, a Mára pedig azt, hogy „keserű”. Naomi annak ellenére, hogy éhínség idején távoztak, „teljesen” hagyta el Betlehemet, és az „üresség” érzésével tért haza, holott mostanra már volt elegendő ennivaló a hazájában. Elveszítette az egész családját.
Mikor megérkeztek, éppen az árpa aratásának ideje volt a Betlehem körüli földeken. Ruth engedélyt kért Naomitól, hogy elhullott kalászokat szedegethessen az aratók után, hogy legyen mit enniük. Ezt hívták tallózásnak. Naomi örömmel engedte meg neki. Naomi barátai örültek, hogy Ruth olyan volt vele, mintha a saját lánya lenne. Őszintén szerette az anyósát és minden tőle telhetőt megtett, hogy gondoskodjon róla.
Te is felajánlod a segítségedet, ahogyan Ruth tette, nem várva, hogy megkérjenek rá?
Izraelben megengedték a kalász szedegetőknek, hogy kövessék az aratókat és felszedegessék az elhullatott kalászokat. Azért tették ezt, hogy a szegények élelmet gyűjthessenek családjuknak. 3Móz 23:22
Naomi megengedte Ruthnak, hogy az aratókat kövesse és az elhullatott kalászokat összeszedegesse. Kinek a földjén szedegetett az első napon? Mit tudunk a föld gazdájáról? Ruth 2:1-3
Később, napközben Boáz kiment földjére és üdvözölte a munkásait. „Az Úr legyen veletek!” – mondta, és ők udvariasan így válaszoltak: „Áldjon meg téged az Úr!” Ezután a tallózó idegen felől érdeklődött. Elmondták neki, hogy ő az a fiatal nő, aki Naomival jött Moáb földjéről, és hogy egész reggel dolgozott.
Boáz időt fordított rá, hogy kedvesen elbeszélgessen Ruthtal. Azt mondta neki, hogy ezen a földön folytassa a tallózást és maradjon a munkásai közelében. Férfi szolgáinak is meghagyta, hogy ne bántsák. Ha megszomjazik, ő a víztartályukból igyon.
Ruth nagyon hálás volt, de nem értette, miért fordít rá figyelmet Boáz. Mit mondott neki a férfi, amikor megkérdezte ezt tőle? 10-13. v.
Ebédidőben Boáz meghívta Ruthot, hogy csatlakozzon a munkásaihoz. Ebéd után, amikor a nő visszament dolgozni, Boáz különleges utasításokat adott munkásainak, hogy segítsenek neki.
Ruth egész nap keményen dolgozott. Miután kicsépelte a szemeket a kalászokból, csaknem fél véka árpa lett belőle. Mennyire fog Naomi örülni! Alig várta, hogy elmondhassa neki, mi történt vele az első napon és odaadja neki az eledelt, amit az ebédjéből tett félre.
Isten népének mindig különös figyelmet kell fordítania a szegényekre. Soha nem szabad becsapnunk azokat, akiknek a segítségünkre van szükségük.
Ahogy menye beszámolóját hallgatta, Naomi biztos volt benne, hogy nem csak úgy véletlenül keveredett aznap Boáz földjére. Isten vezette oda.
Ruth az árpa- és a búzaaratás idején is ott dolgozott Boáz földjén. Minden nap szorgalmasan gyűjtögetett a többiekkel.
Ruth és Naomi is hálásak voltak Boáz és munkásai figyelméért. A gabona valószínűleg elég lesz nekik a következő aratásig.
Mit gondolsz, gabonatallózás közben rájött Ruth, hogy Izrael csodálatos Istene az, aki megáldotta? Egyre többet és többet tanulhatott Róla.
Míg Ruth a földeken gyűjtögetett, Naomi Isten Izraelnek adott törvényein elmélkedett. A törvény azt mondta, hogy a földet, amely eredetileg egy család tulajdonában volt, abban a családban kell tartani (3Móz 25:23).
Ha a földet adósság miatt el kell adni, annak visszaválthatónak kell lennie, és vissza kell adni az eredeti család leszármazottainak.
Ha a föld tulajdonosa meghalt és nem hagyott hátra fiúörököst, akkor a legközelebbi rokona válthatja vissza, ha feleségül veszi a halott tulajdonos özvegyét és a földet a házasságukból származó elsőszülött fiúnak adja (5Móz 25:5-6).
E törvény gyakorlati működését láthatjuk Naomi esetében. Elimélek és fiai meghaltak, és Naomi eladta a földjüket. Már idős volt ahhoz, hogy férjhez menjen és másik fiút szüljön, aki majd gondozza a földet, ha ő meghal. Azonban ha Ruth házasodik össze Elimélek közeli rokonával vagy vérrokonával, ő visszaválthatja a földet, és a fiuk fogja azt örökölni a családban tartani az utódai számára. 3Móz 25:25
Isten bölcs törvényt adott Izraelnek a szegények védelmére és annak biztosítására, hogy mindenkinek legyen hol laknia. Ma is gondot visel rólunk? Mt 6:25-33
Amint Naomi Ruth jövőjén gondolkodott és imádkozott érte, egyre biztosabb lett benne, hogy Boázhoz kell feleségül mennie. Nemcsak azért, mert gazdag rokon volt, aki visszaválthatta a földjüket, hanem mert kedves, jó ember, aki gondját viselné a drága Ruthnak és boldoggá tenné őt.
Mire az aratás napjai elmúltak, Naomi tudta, hogy nem várhat túl sokáig, el kell mondania Ruthnak, mit gondolt ki. Addig akart beszélni vele, amíg még Boáz a gabonájával dolgozott.
Megtudta, hogy Boáz aznap éjjel a szérűskertben marad, ezért elmondta tervét Ruthnak és azt is, miként hozzák azt Boáz tudomására. Ez nagyon különbözött a mai gyakorlatunktól, de akkoriban ez volt a megfelelő módja az ilyen kérések előterjesztésének. Ruthnak nagyon furcsának tűnhetett Naomi terve, de belegyezett, hogy követi anyósa utasításait. Ruth 3:1-7
Az éjszaka közepén, amikor Boáz kinyújtózkodott, valamit érzett a lábánál.
„Ki vagy?” – suttogta.
„Ruth vagyok, a te szolgálóleányod” – válaszolta ő szintén suttogva. „Vedd a szolgálódat a szárnyaid alá, mert te vagy a legközelebbi vérrokon.”
Boáz tudta, hogy mire gondol. A „szárnyai alá venni” Ruthot azt jelentette, hogy ő és Naomi azt akarják, hogy Boáz legyen az ő „visszaváltójuk” azáltal, hogy feleségül veszi Ruthot. Ez volt a szokásos módja kipuhatolni, hogy kész-e erre.
Boáz tudta, hogy Ruth szép fiatalasszony, aki fiatalabb férfihoz is hozzámehetne. De hűséges volt Naomihoz, hűséges volt hozzá és Istenéhez. Olvassuk el beszélgetésük folytatását a 10-15. igeversekben!
Naomi valószínűleg nem sokat aludt azon az éjszakán. Amikor Ruth reggel elmesélte neki, mi történt, semmi kétsége nem volt róla, hogy Boáz gondoskodni fog kívánságaikról és szükségleteikről. Bizonyára imádkoztak is, hogy az a közelebbi rokon ne akarjon az ő „megváltójuk” lenni.
Naomi olyan volt Ruthnak, mint egy igazi édesanya, és Ruth olyan volt, mint egy kedves, engedelmes leány. Melyik parancsolatnak engedelmeskedett?
Naominak igaza volt, Boáz segített. Másnap reggel magához hívta azt a legközelebbi rokont és tízet a város vénei közül. Elmondta nekik Naomi igényét. A másik rokon azonnal azt felelte, hogy megváltja a földet. Ám mit tett, amikor Boáz elmondta neki, hogy az még mivel jár? Ruth 4:5-6
Isten mindent elvégzett, és a szokásos módon megpecsételték az egyezséget. A vének és a többiek mind tanúsították, hogy Boáz megváltotta a földet és feleségül vette Ruthot. Áldást kívántak számukra. 7-11. v.
Boáz és Ruth összeházasodtak, és az első baba születése után Naomi boldog nagymama lett. A szomszédasszonyok együtt örvendeztek vele, és a csecsemőt Óbédnak nevezték el. Egyikük sem tudta, hogy ő lesz Dávid király nagyapja és Jézus egyik őse.
Isten uralmat adott Ádámnak és Évának az egész föld fölött (1Móz 1:28). De ők elveszítették ezt az uralmat, mert engedtek Sátánnak és az ő szolgáivá lettek (Róm 6:16). Csak egy mód volt rá, hogy visszakapják szabadságukat. Ahogy Naominak és Ruthnak, nekik is egy közeli vérrokonra volt szükségük, aki a Megváltójuk lesz. Tudjuk, hogy ez a közeli rokon Jézus. Egy lett közülünk – valódi emberi lény –, hogy igazi vérrokonunk legyen. Azt is mondta, hogy aki Isten akaratát cselekszi, az az Ő fivére és nővére (Mk 3:35). Az ár, amit megváltásunkért fizetett, az, amivel mi tartozunk. Elszenvedte a szörnyű örök halált, amit ezek a bűnök okoznak. 1Pt 1:18-19 És ez nem minden! Jézus halála megváltotta az elveszett birodalmat – világunkat. Ádám és Éva bukása után Sátán igényt tartott rá (Lk 4:6), és igényt tart rá ma is emberi képviselőin keresztül. A világot azonban Isten kormányozza (Dán 4:32), és a háború végén az uralom elvétetik Sátántól és emberi követeitől, és Jézus megváltottainak adatik. Akkor világunk új lesz és tökéletes. Egy olyan birodalom, amelynek soha nem lesz vége (Dán 7:26-27).
Ruth könyve; Pátriárkák és próféták, 531–536. old. Jézus élete, 327. old.
Keresztrejtvény. Ezen a héten megkerestem és elolvastam mindegyik bibliaverset a leckémből.
1. Naomi dédunokája (Ruth 4:17)
2. Naomi és a férje szülővárosa (Ruth 1:1)
3. Naomi menye, aki visszatért vele Betlehembe (Ruth 1:16)
4. Naomi menye, aki visszatért Moáb földjére (Ruth 1:14)
5. Naomi nagyobbik fia (Ruth 1:2)
6. Hova ült Boáz a vénekre várva? (Ruth 4:1)
7. Ruth „megváltója” (Ruth 2:1)
8. Hány vént hívott Boáz tanúnak? (Ruth 4:2)
9. Naomi férje (Ruth 1:2)
10. Naomi kisebbik fia (Ruth 1:2)
11. Naomi dédunokája (Ruth 4:17)
12. A gabona, amit Ruth először tallózott (Ruth 1:22)
13. Milyen nemzetiségű volt Ruth? (Ruth 1:4)
Studiul 7, 9-15 augusztus
