Kedves barátom!
Amikor biológiát tanultam az egyetemen, az egyik etológia órán a madarak magatartásáról tanultunk. Erről szeretnék most mesélni nektek.
A kakukk nem épít fészket, viszont meglesi más madarak fészkét, és amikor a „gazda” nincs otthon, lerakja a tojásait. Aztán amikor a kakukkfióka kibújik a tojásból, vagy kidobja a fészekből a többi tojást, vagy együtt nő fel a többi fiókával, mígnem olyan nagyra nő, hogy a társai élelmét is ő kaparintja meg.
Ennek a madárnak a szokása kapcsán jutottam arra a következtetésre, hogy hasonló dolgok történnek a lelki életben is. Ha elhanyagoljuk az imát, nem őrködünk és nem könyörgünk naponta az Úrhoz vezetésért, a gonosz besurran az életünkbe, és bizonyos kísértések által egészségtelen szokásokat honosít meg, amelyek kezdetben nehezen ismerhetők ugyan fel, de a táplálás által végül oly mértékben megerősödnek, hogy minden jó szokást maguk alá gyűrnek.
Jézus arra kérte a tanítványokat a Gecsemáné kertben, hogy vigyázzanak, nehogy kísértésbe essenek. Megváltónk azonban bennünket is kérlel: Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen (Mt 26:41). Ha a tanítványok imában egyesültek volna Urukkal, fentről nyertek volna erőt ahhoz, hogy bármilyen próbát kiálljanak. Csakhogy ők elaludtak.
Kedves barátom, imádkozz Isten vezetéséért! Ő meg fog tudni oltalmazni a gonosz bármely támadásától, és erőt ad, hogy legyőzd a nap folyamán utadba kerülő kísértéseket!
Baráti tisztelettel, Osiceanu Ramona
AMiCUS Krajova