„Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, aki meg nem menthet! Kimegy a lelke; visszatér földjébe, és aznap elvesznek az ő tervei. Boldog, akinek segítsége a Jákob Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében.” Zsoltár 146:35
Az élet lehelete mennyei ajándék, mely révén Isten életet kínál fel számunkra, és megmutatja, hogy teljes mértékben tőle függ a létezésünk.
A mai igeszakasz hangsúlyozza, hogy az élet e jelképe, a lehelet mulandó, és minden be és kilélegzés csak kegyelem által valósulhat meg. Mindkettő elengedhetetlen létezésünk szempontjából, mivel így jut be a levegő a tüdőbe, amely ezt követően oxigénnel látja el a vért, és eltávolítja a szervezetből a széndioxidot.
Ha ezt az elvet a lelki életre vonatkozóan alkalmazzuk, az imát nevezhetjük a lélek lélegzetvételének is. „Az ima a lélek lélegzete, a lelkierő titka. Az ima őrzi meg a lelki egészséget, a szívet közvetlenül összeköti az élet forrásával, és megerősíti a hitéletet” (Ellen G. White: Üzenet az ifjúságnak, 249. o.).
Amilyen fontos a lélegzetvétel a test számára, úgy tartja életben az ima a lelket, tölti fel erővel és isteni nyugalommal, miközben eltávolítja belőle a terheket. Ha imában a Nagy Orvossal beszélhetünk, enyhülést és gyógyulást nyer megterhelt lelkünk. „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket” (Mt 11:28).
Szép dolog tudni, hogy csupán egy imányi távolságra vagyunk az orvosi bölcsesség Forrásától, aki nemcsak testi, hanem lelki egészséget is adhat számunkra! Ha bízunk életünk leheletének Adományozójában, akkor Ő nem problémamentes jövőt ígér, hanem azt, hogy minden próbában mellettünk lesz.
Gondolj ma arra az ajándékra, amelyet oly sokszor elhanyagolsz: lélegzésed erejére, majd gondolj a többi, mennyből kapott ajándékra, amelyhez sokszor mindannyian úgy viszonyulunk, mint ami magától értetődően kijár nekünk. Adj hálát Annak, Aki gondoskodik arról, hogy naponta örülhess ezeknek az ajándékoknak!
Anda Henț, orvostanhallgató