„A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz.” (Máté 6:22)
A munka, amit Isten Lelke végez a lélekben, nem azt eredményezi, hogy az ember ne tudjon eleget tenni mindennapi kötelességeinek. Nem létezik egyféle vallás a mindennapokban és másfajta vallás a gyülekezetben. Isten Lel-
ke az ember egész lényében, testében és lelkében egyaránt munkálkodik.
Amikor a szív elfogadja Isten Igéjét mint állandó életelvet, és minden körülmény közepette ahhoz folyamodik, akkor a rábízott talentumokkal együtt engedelmes lesz Jézus Krisztushoz. Ereje és gondolatai is Krisztus foglyaivá válnak. Ilyen az igazi megszentelődés. Életének különböző vetületei teljes összhangban állnak egymással. Olyan állapotba kerül, hogy már semmiben nem szenved hiányt. Semmit se tart vissza magának, hogy azt saját kedve szerint használja fel. (…)
„A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz.” (Máté 6:22) Az Úr szerint itt a „te szemedről” van szó, és nem másnak a szeméről. Abban az előjogban van részünk, hogy gazdag tapasztalatot szerezhetünk, de ez a tapasztalat elvész, ha elvárjuk, hogy helyettünk más lásson, és a lelki életünkben is más vezessen, mintha vakok lennénk. Kizárólag Isten dicsőségét tartsuk szem előtt, és tűzzük ki magunk elé célul, hogy kizárjuk az ént és mások elvárásait. (…)
Aki szereti Istent, és igazán féli Őt, és aki szívből vágyik engedelmeskedni akaratának, az Úr szolgálatába állítja testét, elméjét, lelkét és erejét. Ezt tette Énokh is. Istennel járt. Elméjét nem fertőzte meg tisztátalan vagy gonosz dolgok szemlélése. Aki elhatározza, hogy a menny akaratát cselekszi, Isten szolgálatába kell állítania saját akaratát, hogy így kedves legyen őelőtte. Ezt követően pedig kiegyensúlyozott, következetes, igazi és örömteli jellemet fog kialakítani. (…)