„És a te jó lelkedet adád nékik, hogy őket oktatná; és mannádat nem vonád meg szájuktól, s vizet adál nékik szomjúságukban.” Nehémiás 9:20
Még ma is tisztán emlékszem a lányom kijelentésére, amit a felsőmoécsi Respiro Ifjúsági Központban, a kisöskertáborban tett. Az udvaron volt egy víz csap, amiből inni lehetett, és ő annyira szerette azt a vizet, hogy egyszer csak ezt mondta:
– Anya, ez a víz annyira finom, hogy nekem már étel sem kell!
Hatalmas igazság ez egy gyerektől, aki nem sokat tud az emberi szervezet működéséről.
Sokszor, amikor a testünknek vízre van szüksége, mi ételt adunk neki, ezzel azonban csak a testsúlyunkat növeljük. Az éhség és a szomjúság központja a hipotalamuszban, az agy azon területén található, amely egyaránt az éhség és a szomjúság érzetét szabályozza. Amikor a szervezet kezd kiszáradni, a hipotalamusz akár tévesen is értelmezheti a kapott jelzéseket, ami megmagyarázza, hogy miért eszünk, amikor nem is éhesek, hanem csak szomjasok vagyunk.
Az emberi test nagyjából 100 billió sejtből tevődik össze, és a sejtek fő folyadék közege 70–85%ban víz. A sejtek megfelelő működéséhez nekünk kell biztosítanunk a szükséges vizet.
Tanulságos statisztikát vezettem 5 éven keresztül a kórházban, ahol dolgozom, amelyből kiderült, hogy a leggyakoribb bakteriális megbetegedések a vizeleti fertőzések. Ezek megelőzése érdekében javasolt a vízbevitel növelése.
A Teremtő, aki a legjobban ismeri az emberi szervezet működését, bölcsességet ígért, hogy helyes döntéseket hozhassunk, ugyanakkor biztosítja számunkra az ivóvizet is testünk szükségleteinek kielégítésére.
Egészségünk szempontjából a legfontosabb elemek mind rendelkezésünkre állnak. Ehhez nem kell gazdagnak lennünk, hisz a levegő, a víz, a napfény, a mozgás és a Teremtővel folytatott kommunikáció mindenki számára hozzáférhető kincs.
Elmélkedjünk az Istenünk által felkínált áldásokról, és kérjük Őt, hogy segítsen bölcs döntéseket hoznunk, ami az egészségünket illeti.
Claudia Daniela Goleanu, laboráns szakorvos