„… és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.” Zsoltár 103:5
A csontritkulás néma betegség, amely nők millióit érinti, különösen a menopauza beállta után, amikor az ösztrogénszint – a csontsűrűség fenntartásáért is felelős hormon – jelentősen csökken. Látható tünetek hiányában nagyon sok nő csak egy banális esés nyomán bekövetkezett csonttörés esetén fedezi fel a betegséget. A combcsonttörés, az összepréselődött végtagok, a hátfájások mind-mind gyökeresen megváltoztatják az aktív és független nő életminőségét.
A csont nem statikus, hanem élő szerkezetű szerv, amelyet folyamatosan átformálnak a táplálkozással, mozgással és hormonokkal kapcsolatos folyamatok. A kalcium, a D-vitamin, a magnézium, a K2-vitamin és a fehérjék létfontosságúak a csontok egészsége szempontjából. Sajnos nagyon sokan kerülik a tejtermékek fogyasztását, mivel félnek az elhízástól, vagy túl sok kávét, sót és szénsavas italt fogyasztanak, amely elősegíti a csontok kalciumszintjének csökkenését.
A napfény elengedhetetlen a D-vitaminfelvétel szempontjából, ami nélkül a kalcium sem tud felszívódni a szervezetben. Csakhogy nagyon sok nő a bőrráktól való félelem vagy épp az időhiány miatt vonja meg magától a napfényt. Az ülő életmód csak súlyosbítja a helyzetet – a hatékony mozgás (gyaloglás, lépcsőzés) serkenti a csontképződést. Ezzel szemben azonban az irodai munka, a hosszas autóvezetés és a mozgáshiány lassú, de biztos D-vitamin- és kalciumveszteségeket okoznak.
A csontritkulás megelőzését nem 50 év után, hanem ifjúkorban kell elkezdeni! A befektetés a csontozatban a jövő függetlenségét biztosítja. A csontrendszeren túl azonban szükség van lelki „hátgerincre” is. Amikor úgy tűnik, hogy minden összedől körülöttünk, a hit az, ami segít megállnunk.
Határozd ma el, hogy erős leszel – de nemcsak szóban, hanem magatartásban és hitben is! Vigyázz a csontjaidra, de a lelkedre is! Engedd, hogy Isten megerősítse testedet, szívedet és meggyőződéseidet, mivel az, aki Őrá támaszkodik, nem törik össze, hanem virul.
Samuel Matei, intenzív terápiás szakorvos