VAK NEMZEDÉK

„Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek híjával lévén; szemünk előtt nincs egyéb mint manna.” 4Mózes 11:6

Hetedik osztályos gyerekekhez hívtak. Felháborodva jelentették ki, hogy így nem érdemes élni, mert a szüleik folyton megtiltják nekik, hogy szórakozni járjanak, ellenőrzés alatt tartják és a felnőttek abszurd szabályainak betartására kényszerítik őket. Elegük lett! Nem bírják tovább! Így nem érdemes élni.

Jó gyerekek, akiknek mindenük megvolt, most pedig hirtelen annyira fellázadtak, hogy képesek kijelenteni: „Elég volt!” Szótlanul hallgattam őket. Figyeltem alapos érvekkel alátámasztott mondandójukat. Láttam felháborodásukat és elégedetlenségüket. Végül így szóltam: Órák után találkozunk a buszmegállóban! Hozzatok magatokkal némi elemózsiát is!

Meglátogattunk egy családot. Az édesanya és a négy kisgyermek számára – akik közt egy ikerpár is volt – egyetlen helyiség jelentette a konyhát és a hálószobát is. Mindannyian háromévesnél fiatalabbak. A szoba közepén egyetlen ágy volt, meg egy szekrény, aminek egyik felében konyhai eszközöket, a másik felében ruhákat tároltak. Nehéz szag terjengett a házban. Bármilyen jóindulatúak is voltak a diákjaim, a látogatás mégis egy negyedóra múlva véget ért.

Másnap gyümölcsöt és kekszet vittünk a vonatállomás körül lézengő hajléktalan gyermekeknek. Kibírhatatlan látvány fogadott, és oly nagy volt a szükség, hogy a gyümölcsök pár perc alatt elfogytak. Miután körülvettek a gyermekek, néhány percig nem hallottunk mást, mint a fogaik csattogását, ahogy majszolják a gyümölcsöt.

Mindezek után már nem volt szükség szavakra. A hetedik osztályos gyerekek könnyezni kezdtek: felfogták, milyen jólétnek örvendhetnek odahaza. Hálásak voltak, hogy van saját szobájuk. Örültek, hogy felelősségteljes szüleik vannak, akik gondoskodnak róluk. Már nem okozott gondot továbbmenniük az életben. Ma találkoztam az egyik lánnyal, aki immár gyönyörű, felelősségteljes, bátor nővé vált. Kiszáradt a lelked, és a szemed nem látja a mindennapi mannát? Elfelejtetted, hogy szépen, hálával kell az Atyára tekintened? Ha igen, akkor keresd fel ma azokat, akiknek a te segítségedre van szükségük! Szemed meggyógyul, és meg fogod látni azt a szeretetet, amivel Atyád hordoz az Ő karjain.

Florentina Coman, pszichológus