„Aki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert az a víz, amelyet én adok, örök életre buzgó víz forrása lesz benne.”
János 4:14
A víz, amelyet oly gyakran alábecsülnek, létfontosságú eleme világunknak. Nélküle nem lenne lehetséges az élet a Földön, hiszen nélkülözhetetlen mind a makrokozmosz – a természet és az élet tágabb rendje –, mind a mikrokozmosz, az élő szervezetek belső világa szempontjából.
Az emberi test több mint 50%-a víz, amely tápanyagokat szállít a szervezetünkben, ásványi anyagokat, vitaminokat, hormonokat, ellenanyagokat, illetve olyan sejteket is, mint a fehérvérsejtek és vörösvértestek, amelyek az oxigénszállításban és az immunvédelemben játszanak szerepet. A víz szabályozza a testhőmérsékletet, síkosítja az ízületeket, segíti az emésztőenzimek működését és eltávolítja a sejtek működése során keletkező salakanyagokat – ez utóbbit nagy mennyiségű vízvesztés árán, elsősorban a veséken és a húgyutakon keresztül.
Ezért szükséges, hogy elegendő vizet fogyasszunk a napi veszteség pótlására. Ha ez elmarad, a veseműködés lankad, megjelenhetnek a vesekövek, a húgyúti fertőzések, székrekedés lép fel, emelkedik a testhőmérséklet, kiszárad a bőr és a nyálkahártya, lassul az emésztés és a vérkeringés, ami az agyműködést is kedvezőtlenül befolyásolja.
Sokan mégsem isznak elég vizet, inkább édesített italokat, koffeintartalmú frissítőket, energiaitalokat vagy alkoholt fogyasztanak, pedig ezek egyike sem hidratál olyan hatékonyan, mint a tiszta víz.
Jézus, a víz Teremtője maga is sokszor megszomjazott ezen a földön, hogy nekünk adhassa az élő vizet. Az emberi szív mély szomjúságát – az elfogadás, a megbocsátás és a remény utáni vágyat – semmi nem tudja jobban csillapítani, mint Isten szeretetének élő vize. Ez a víz azonban nem maradhat bennünk csupán önmagunkért: ha egyszer csillapította a szomjunkat, forrássá válik általunk mások számára is. Ahhoz azonban, hogy mások szomját enyhíteni tudjuk, előbb nekünk kell innunk belőle. Nem adhatunk tovább olyasmit, amit mi magunk sem kaptunk meg.
Igyunk hát nap mint nap bőségesen a kegyelem forrásából, és ha lelkünk megtelt az élő vízzel, induljunk el embertársaink felé, és adjunk belőle nekik is!
Döntsd el még ma, hogy a következő három napon nem iszol édes vagy szénsavas italokat!
Gabriel Paraschiv, gasztroenterológus és belgyógyász szakorvos