„Helyetted mondja a szívem: Az én orcámat keressétek! A te orcádat keresem, ó, Uram!” Zsoltár 27:8
Költői nyelvezetben a szív a szeretet, a szenvedélyek és az érzelmi tapasztalások székhelye. Ezen általános és kissé profán jelentés mellett új jelentéseket fedezünk fel a szív bibliai szimbolikájában, amelyek a lelkiismerethez, a megértéshez, az akarathoz és az imádathoz kapcsolódnak. Isten Igéjében tiszta és zavaros lelkiismeretű, erős és gyenge szívű, megértő és ellenséges, jó és gonosz embereket egyaránt találunk.
Ma már szinte mindenki tudja, hogy mind a gondolkodási folyamatok, mind az érzelmi tapasztalások elsősorban az emberi agyban zajlanak. Egyszerű tény azonban, hogy az ember már jóval azelőtt megkapta a költészet ajándékát, hogy az agy működését tanulmányozni kezdte volna. Egy másik egyszerű tény, hogy a szív reagál a legdrámaibban az érzelmekre. Az egyszerű illusztrációk néha mély igazságokat tárnak fel. A szív az élet szivattyúja, feladata, hogy vért (életet) pumpáljon a testbe. Lelki értelemben a szívünk irányítja minden döntésünket és cselekedetünket. Még ítélőképességünket is befolyásolják a vágyaink. Ezek az egyszerű tények segítenek megérteni, miért akarja Isten, hogy Neki adjuk a szívünket. Minden, ami értékes és kedves számunkra, minden, amit szeretünk, szimbolikusan szólva a szívünkben rejtőzik. Amikor teljes mértékben átadtuk Neki a szívünket, mindenünket odaadtuk Neki.
Amikor Krisztus Nikodémussal az üdvösség titkáról beszél, az újjászületés metaforáját használja. Ez az újszövetségi példa a teljesség és egy helyreállító folyamat gondolatát közvetíti, amely magába foglalja lényünk minden részét. Az Ószövetség ugyanezt a kérdést egy olyan metafora révén mutatja be, amelyet orvosi szempontból szívátültetésnek nevezhetnénk: „És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet a testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok, és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek” (Ez 36:26-27).
Tanuld meg kívülről az első három boldogmondást! Máté 5:3–5 szakaszában találod őket.
Dan Dănăiaţă, orvos