TISZTA LEVEGŐ – A TEST, AZ ELME ÉS A LÉLEK GYÓGYSZERE

„Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.”

Márk 1:35

„A tiszta levegő, a szívmelengető napfény, a virágok és a fák, a gyümölcsösök, a szőlőhegyek és az ilyen környezetben való mozgás – mind gyógyít és éltet. Az orvosok és az ápolók arra buzdítsák betegeiket, hogy sokat tartózkodjanak a szabadban. Sok esetben a tiszta levegő a rokkantak egyetlen orvossága. Ez csodálatos eredménnyel gyógyítja a divatos élet izgalmai és túlkapásai, valamint a test, az értelem és a lélek képességeit pusztító életforma által okozott betegségeket” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 263–264. o.).

Az általunk belélegzett levegő közvetlen hatással van a tüdők egészségére. A szennyezett levegő elsősorban krónikus köhögést, légzésproblémákat, nyaki fájdalmakat és orrdugulást okozhat, vagy súlyosbíthatja a már meglévő betegségeket, mint az asztmát, hörghurutot és egyéb légzőszervi megbetegedéseket, a légszennyezésnek való hosszas kitettség pedig hozzájárulhat a torok és tüdőrák kialakulásához. A szabad levegőn való tartózkodás elősegíti a szervezet megújulását, és javítja a mentális egészséget.

„A szabadban való testgyakorlást életadó szükségletként kell elrendelni. Erre nincs jobb, mint a kerti munka. Gondozzanak a betegek egy-egy virágágyást, vagy végezzenek munkát a gyümölcsösben vagy a konyhakertben! Ha szobájukat elhagyva kimennek a szabadba, ha virágot ápolnak, vagy egyéb kellemes, könnyű munkát végeznek, figyelmük elterelődik önmagukról és szenvedéseikről… A szabadban, Isten alkotásai között – ahol belélegzik a friss, gyógyító levegőt – lehet a betegeknek legjobban beszélni a Krisztusban való új életről” (uo. 265–266. o.). Hívd meg egyik barátodat egy kora reggeli sétára (lehetőleg a természetbe, ahol csicseregnek a madarak), és adjatok hálát Istennek ezért a napért!

Barkó Iza, tüdőgyógyász szakorvos