2026. január 11., vasárnap

AZ ELSŐ FESTMÉNY

„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” János 15:5

Vasárnap reggel az imacsoportunkhoz tartozó néhány testvérnővel a tanulmányozandó témán elmélkedtünk. A szöveg alapján zajló beszélgetés lelki vonatkozású esztétikai szempontokat boncolgatott: milyen szabású és színű ruhákat viseljenek a keresztény nők? Ekkor hirtelen ezt mondtam:
–    Szerettem volna tudni festeni!
Aznap este, miután a kolléganőmtől átvettem az éjszakai ügyeletet, az elvégzendő teendők mellett még hozzáfűzte:
–    Van egy új betegünk. Festőművész!
A kórteremben egy csodálatos művészt ismertem meg, akinek az élete tele volt szenvedéssel. Értékeket rejtegetett a lelkében, amiket aztán érzelemdús stílusban vitt fel a vászonra. Beszélgetéseink nyomán olyan gondolatokkal gazdagodtam, amiket Isten általa szeretett volna közölni velem, és akkor hirtelen új horizont nyílt meg az életemben. Félénken, de szenvedélyesen elkezdtem festeni…
Első festményeimet bibliai szövegek inspirálták, és olyan személyeknek ajándékoztam őket, akiknek szükségük van a végtelen szeretet érintésére, életük szürke, sötét időszakaiban a vásznaimon pompázó színekre. Hálát adok Istennek, hogy megtanulhattam festeni, és az egyedi tapasztalatért, hogy színek és formák által ki tudom fejezni az érzéseimet. Miközben kellő odafigyeléssel a Nagy Művész alkotását szemlélem, további lépéseket teszek ebben az elbűvölő, színes univerzumban.
E sorsfordító esemény egy másik fontos találkozásra terelte a figyelmemet. Az Ember Fia éjszaka találkozott egy férfival, akinek az élete ezt követően gyökeresen megváltozott. „Az itt tanított igazságok ma éppoly fontosak, mint azon az ünnepélyes éjszakán, a magányos hegyen, ahová a zsidó vezető azért jött el, hogy megtanulja az élet útját a szerény galileai Tanítótól” (Ellen G. White, Jézus élete, 177. o.). Az ember, ez az értékes mikrokozmosz, képes arra, hogy festményként szemlélje, ahogy az isteni gondviselés formálja őt. Újból és újból elhangzik a felhívás: „Szükség néktek újjá születnetek…”
Hozz ma bölcs döntéseket, hogy az életed egyre inkább hasonlóvá váljék az eredeti képhez, s így elnyerhesd a Művész aláírását: képmásának visszatükröződését!

Carmen Niță, egészségügyi asszisztens