„És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.” 1Mózes 2:15
Munka, fegyelem, nevelés. Vajon sikerül összehangolnunk ezt a hármat? Hol állunk éppen? A romániai társadalom a közelmúltban egy olyan korszakban élt, amikor a munka államilag elvárt és kötelező volt, nem lehetett elkerülni, az ellenőrzés, a beilleszkedés és az alkalmazkodás eszközévé vált, s az egyén nemigen élhetett a szabad választás jogával. A kollektív termelékenység felelőssége címén felmagasztalták a munkást, ugyanakkor testi-lelkileg kimerítették. A munka, ahelyett, hogy a belső szabadság kifejeződése lett volna, egyfajta kényszerrel járó normává vált.
Mi Isten hozzáállása a munkához? Mielőtt a bűn felborította volna a világ rendjét, a munka célja az volt, hogy az ember felelősségteljes boldogságban éljen a földön. A munka nem büntetés, hanem az ember mennyei küldetésének része, a Teremtővel való együttműködés egyik módja az élet fenntartása érdekében: őrizze, művelje, és gondozza mindazt, amit Isten teremtett (1Mózes 2:15).
Az Édenkert nem a henyélés és a lustaság helye volt, hanem tevékeny együttműködés Isten és ember között. A munka szent volt. Nem nehéz, nem kimerítő, hanem értelmes és kielégítő.
Napjainkban nagyon sok gyermek kényelemben, a műszaki vívmányok árnyékában nő fel, a föld ritmusával és az erőfeszítés értelmével való kapcsolat teljes hiányában. Gyakran aggodalomból megóvjuk őket minden felelősségvállalástól, megfeledkezvén arról, hogy a munka nem elrabolja, hanem harmonikusan fejleszti a gyermekkort.
A természetben végzett fizikai munka csendes iskola: megtanítja a gyermekeket a türelemre, a kitartásra és a hálára. A növények meglocsolása, a lehullott levelek összegyűjtése, egy ágyás felásása mind jellemépítő, egyensúlyfejlesztő és a teremtett világ felé érzékenyítő tevékenységek. A dolgozó gyermek nem válik rabjává a munkának, megmarad szabad embernek, aki tudatosítja magában a dolgok értékét és saját célját és helyét az életben.
Tanítsuk meg gyermekeinknek, hogy a munka ajándék, nem pedig teher! A föld még napjainkban is lehet Isten tanterme, ahol csendben, békességben szól hozzánk. Neveljünk munkakedvelő gyermekeket!
Ha nem megerőltető fizikai munkát végzel, tűzd ki ma célul, hogy 4000 lépéssel többet gyalogolsz, mint általában! Vidd magaddal a gyermekeidet is!
Andreea-Denise Filimon, gyermekorvos rezidens