HOMLOKKÖTŐ

„És ez igék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben… És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között.” 5Mózes 6:6, 8

Az ember érzékelő képességekkel felruházott lény, akinek szüksége van kapcsolatot teremteni környezetével, embertársaival és Istennel. Gyakran gondolkoztam azon, hogy vajon mi is ez a „homlokkötő”, és hogyan kellene alkalmaznom ezt az igeverset az életemben. Nekem is szükségem van arra, hogy lássam Istent: szeretném megízlelni, érezni az illatát, megérinteni, hallani, látni. Nem tudok működni, ha a félelem, a szeretet, a bizalom és az Isten iránti tisztelet csupán elvont fogalmak, ezért készítettem én is „homlokkötőt”, amit emlékeztetőül a szemem fölé „kötöttem”. Gyermeki gyönyörködéssel szemlélem a teremtett világot. Boldog vagyok és elmondhatom, hogy Istent csodálom, amikor egy átlagos napon, teendőim közben alkalmam van vadállatokat látni. Elbűvölve nézem meg a virágot, az erdő színeit, a föld termését. Elkényeztetve érzem magam, és felteszem a kérdést: „Uram, te vezetted az utamba ezt a gyönyörű teremtményt? Nekem teremtetted a szépséget és a színeket? Érettem helyeztél hat cseresznyét a nemrég ültetett csemetére?”

Egyik nap kora reggel indultam el otthonról, s az utam egy erdő mellett vezetett el. Odafigyeltem a vezetésre, miközben szokásomhoz híven beszélgettem Istennel:

„Uram, szeretnék ma egy őzet látni.” De nem történt semmi. Sem őzet, sem szarvast, de még rókát sem láttam. Aztán felfigyeltem az úttesten egy aprócska állatra: egy mókus volt. Nevetve állítottam meg az autót: „Uram, csodálatos vagy! Szeretlek!” Figyeltem a mókust. Nem menekült el, hanem egyenesen rám nézett. „Uram, csak Te tudsz ilyet alkotni!”

Lehet, hogy gyerekesnek tűnik – vagy talán még mindig gyermek vagyok –, de Isten parancsolatai hogyan másképp lehetnének „homlokkötők” számomra? Olyan jó az Úr hozzánk, hogy a saját nyelvünkön szólít meg bennünket. Csodálatos Istenünk van!

Ha parancsolatai nem válnak mindennapjaink részévé, akkor megfeledkezünk róluk. Ezért van szükség arra, hogy mindenki a maga módján készítsen „homlokkötőt”, mivel látnunk kell Őt, a Láthatatlant!

Figyeld meg, hogyan nyilatkoztatja ki magát Isten neked a mai napon! Vedd észre azokat a jelentéktelennek tűnő dolgokat is, amelyeket általában figyelmen kívül hagysz, de amelyek Isten mérhetetlen szeretetéről beszélnek neked!

Florentina Coman, pszichológus