„Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!” Zsoltár 107:89
Egy forró, nyári napon okos és tettre kész fiunk, Leo, arra gondolt, hogy egy limonádéval megörvendezteti a családot. Összeszedte a hozzávalókat, kicsavarta a citromot, jó sok mézet töltött hozzá, aztán az egészet összekavarta és megkóstolta. Rögvest fintor jelent meg az arcán: „Mi hiányzik belőle?” Természetesen kifelejtette belőle a vizet. Víz nélkül, mézzel keverve túlságosan édes – majdhogynem ihatatlan – volt a koncentrátum. Elmosolyodott, majd vizet töltött hozzá, és máris elkészült az ízletes limonádé.
A víz létfontosságú eleme életünknek, nélkülözhetetlen a szervezetünk számára: hidratál, hőmérsékletet szabályoz, tápanyagokat szállít, részt vesz az emésztési folyamatokban és hozzájárul az ízületek mobilitásához. Testünkben a leggyakrabban előforduló elem.
A lelki életben Isten részt vesz minden folyamatban, jelenléte nélkül nincs igazi élet. Ha egészséges és kiegyensúlyozott életet szeretnénk, fontos, hogy kielégítsük testi, érzelmi, társadalmi és lelki szükségleteinket.
Ahogyan a víz létfontosságú eleme a szervezetünknek, úgy az igazság forrásaként Isten is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy beteljesült életet élhessünk. Megígérte, hogy ki fogja elégíteni víz- és táplálékszükségletünket. Tudja, hogy mit keres a lélek, és nemcsak cseppnyi vigaszt nyújt, hanem bőséggel ontja szeretetét, békéjét és reménységét. Isten az, aki kiegyensúlyozott és ízletes életet biztosít, és még a keserűséget is örömmé változtatja.
Gyakran magunk próbáljuk előteremteni a boldogságot: adunk hozzá néhány megvalósítást, kapcsolatot, „kicsavarunk” néhány tevékenységet vagy mélyebb átélést, de elfelejtjük az „élet vízét”. Ezért lesz nehezen elviselhető, stresszes, értelmetlen, túlságosan zajos és kevésbé békés az életünk.
A mai szöveg hálára és elmélkedésre hív: mi elégíthetné ki a szomjunkat? Tegyétek fel magatoknak a kérdést: Mi van az életem poharában? Kifelejtettük belőle a vizet? Engedd, hogy Isten kegyelmét árassza a szívedbe! Igyad az Ő Igéjét, maradj az Ő jelenlétében, és magasztald Őt, mivel csak Ő tudja igazán megelégíteni a szomjazó lelket.
Laura Galer, pszichiáter rezidens