2026. január 28., szerda

Legyünk Isten hangja

„Hát nem tudod és nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határait teremtette? Nem fárad el és nem lankad meg, kikutathatatlan a bölcsessége!” (Ézsaiás 40:28)

 

A világ segítségért kiált! Világszerte mindenütt háborúk pusztítanak a gonosz jelenléte miatt. Mi pedig valahogy immunisak lettünk a fájdalomra és a borzalmakra, és már hétköznapi, mindennapi eseményként tekintünk rájuk. Ma Istennek nagyobb szüksége van ránk, mint bármikor, hogy hangja, gyengéd érintése legyünk egy olyan világban, mely egyszerűen nem tudja, hogy kell meggyógyulni. A kaotikus világban az Úr népe a nyugalom hangja. De néha Isten népének kell a saját lelkét megnyugtatnia. Nekünk is gyógyulásra van szükségünk. Még a keresztényeket is megtépázzák viharok, csalódások és szívfájdalom. Hogy válhatunk tehát a menny hangjává a szenvedő világ számára?

Napi együtt járásra van szükségünk az Úrral a Szentlélek ereje által. E nélkül az isteni kapcsolat nélkül bekapcsol a test. Először elveszítjük a türelmet, a látást és a reményt. Végül pedig szem elől tévesztjük az irányt. Ez mindennapos jelenség, barátaim. Nagy fegyelemre van szükségünk, hogy kapcsolatban maradjunk a mennyel. Naponta kell elhatároznunk, hogy időt szánunk az Ige olvasására, és hogy figyelünk a hangjára. Akkor „erőről erőre jutunk” (Zsoltárok 84:8). Ő megígérte az erőt nekünk.

Bár elfáradunk és kimerülünk, noha összetörik a szívünk, Istenünk nem hagy egyedül a szenvedésben. Ő soha nem fárad el, nem merül ki és mindig itt van nekünk. Akkor lehetünk a föld sója, ha Lelkéből merítünk erőt és kapaszkodót. Fényt és reményt vihetünk másoknak, még úgy is, ha közben mi magunk is küszködünk. Örömmel járhatunk, ha naponta kapcsolatban maradunk Istennel. Nem azért, mivel tökéletes az életünk, hanem mert kapcsolatban állunk az erő forrásával. Ő fejleszti bennünk tökélyre az erélyét. Milyen csodálatos bizonyosság!

Mint gyermekeinek az Atya örök életet ígért nekünk, miután Jézus visszajön. Éljünk úgy, ahogy az Atyát ismerjük. Ne féljünk mindennel hozzá fordulni, ami bánt, mindennel, ami megnyomorítja az életünket. Az Úr elég erős, hogy minden megpróbáltatáson átvigyen. És egy nap hamarosan karjába fog venni minket.

Míg erre a napra várunk, maradjunk kapcsolatban vele, és Szentlelke által legyünk az ő hangja a háborgó világ felé. Mi a mennyországhoz tartozunk. Vigyünk magunkkal oda annyi embert, amennyit csak tudunk!

 

Elena Flores