„Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül, és kimenti őket.” (Zsolt 34:8)
Miután befejeztem a tanulmányaimat a Caribbean Union College-ban, Trinidadon, úgy döntöttem, hogy az Egyesült Államokban tanulok tovább, a marylandi Takoma Parkban található Columbia Union College-ban. Biokémikusnak készültem.
Visszatekintve erre az időszakra, anyám feltétel nélküli szeretete jut eszembe. Azért, hogy minden szükséges dolgot megadjon számomra, gondoskodott arról, hogy megérkezésemkor – tél volt – mindenem meglegyen. A Stephen’s and Johnson’s áruháznak külön emelete volt a téli utazóknak, de anyám még ezen is túltett. Varrónőt bízott meg egy kifejezetten rám szabott télikabát elkészítésével, és minden további téli ruhadarabot beszerzett, amiről úgy gondolta, hogy szükségem lehet rá.
A szeretetteljes tanácsok és a készülődéssel járó teendők végzésében való pörgés közepette elérkezett az indulás napja. Otthonunk megtelt családtagokkal és barátokkal, akik biztonságos utat kívántak. Amint bepakoltuk a bőröndöket és beültünk az autóba, szomorú csend telepedett ránk, amelyet hamar felváltott az utazás előtti izgatottság.
Az otthontól való eltávolodás nehéz terhe nyomta a szívemet, miközben szeretett családomtól búcsúztam. Megöleltük és megcsókoltuk egymást, majd imában isteni védelmet kértünk. A repülőgépen a családom közelségére vágytam, de sajnos ez lehetetlen volt. A John F. Kennedy repülőtérre érkezve elértem a csatlakozó járatomat, amely Washington D.C.-be repített.
Miután felvettem a poggyászomat, találtam egy taxisofőrt, aki esküdözött, hogy tudja, hol van a Columbia Union College. Később azonban bevallotta, hogy eltévedt. Próbáltam nyugodt maradni, közben meg csendben imádkoztam, amikor hirtelen rám támadt, elvette az összes készpénzemet, és a csomagjaimmal együtt otthagyott. Ott voltam egy idegen országban, pénz nélkül és elveszetten. A remény egy kedves idegen nő képében érkezett, aki észrevette kétségbeesésemet. Két lánya volt az egyetemen, és felajánlotta, hogy odavisz. Hálás voltam a kedvességéért. Biztonságban eljuttatott a Halcyon Hallba, majd hirtelen eltűnt.
Visszatekintve az életemre, bizonyságot tehetek Isten hűségéről. Milyen csodálatos Isten az, akit szolgálunk!
C. Marion Hudson