„Ha kedvet találtam előtted, ismertesd meg velem utadat.” (2Mózes 33:13)
Nemrég, mikor egyszer elmélkedő kedvemben ébredtem, elgondolkodtam, hogy milyen megküzdési módszerekre tanított az Úr. Ezek a készségek segítettek átvészelni sok észveszejtő zűrt az életben. Ezek közül néhány olyan súlyos volt, hogy már az öngyilkosságot fontolgattam. A Szentlélek viszont közbelépett, és megtanított, hogy csendesítsem le az elmémet, ahol le tudok ülni és újjáéledni az Úrral. Ma az egyik ilyen csendes helyet szeretném megosztani veletek.
Van egy kis faházam vidéken, egy dombon álló gerendaház. A domb lábánál folyó csordogál. A folyómedret különféle méretű kövek borítják, és kristálytiszta víz fodrozódik, miközben az aranyló nap csillan meg a hullámzó vízen. A háztól ösvény vezet a folyóhoz, és ahol az ösvény véget ér, ott hever egy hatalmas szikladarab.
Néha a teraszon ülök egy hintaszékben lassan ringva-ringva-ringva... Két-három gyerek játszik az udvaron, és miközben hintázok, őket figyelem. Bizonyos napokon nem jönnek játszani a gyerekek. Akkor maga az Úr jön el. Ilyenkor felállok a hintaszékből, és lesétálok az ösvényen a folyóhoz. Érzem, hogy Ő lassan halad előttem, ahogy követem. A folyóhoz érve elképzelem, amint a lábát lóbálva ül a hatalmas kövön, miközben a kristálytiszta víz keresztülhömpölyög a lábán.
Ilyenkor leülök és elképzelem, hogy nekitámaszkodom a hátának, míg én is a lábamat a vízbe lógatom. És ott ülnénk az áldott csendben, miközben figyelem, ahogy a hűs víz átcsordogál a lábamon. Az idő megáll ezekben a drága pillanatokban.
Nem vagyok benne biztos, hogy jutottam el ennek az életmentő jelenetnek a megalkotásához. Csak annyit mondhatok, mennyit segített, hogy fontos megküzdési készségeket fejlesszek ki, és túléljem életemnek ezt a szörnyű szakaszát. Ahogy felidézem azokat a napokat, 2Mózes 33:13–14 jut eszembe: „Ha kedvet találtam előtted, ismertesd meg velem utadat, hogy ismerjelek téged, és kedvet találhassak előtted… Ő így szólt: Arcom menjen-e veletek, hogy megnyugtassalak?”
Igen, az én Uram és Mesterem megtanított az útjaira, és ott volt velem. Megtanultam a problémáimat a lába elé helyezni és otthagyni. Békéje a gyémánthoz hasonlóan a legdrágább, és mindenkinek megadja, aki közeledik hozzá.
Jasmine E. Grant