2024. június 21., péntek

Szeretnénk olyanok lenni, mint Jézus?

„Legyetek azért Isten követői, mint szeretett gyermekek.” (Efezus 5:1)
„És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el az elmétek megújulása által, hogy megítélhessétek, mi Isten jó, kedves és tökéletes akarata.” (Róma 12:2)

Két fiunk van, de egy időben nevelőszülők is voltunk. A férjem, aki szociális munkás, és tisztában van az esetekkel, azt javasolta, hogy jelentkezzünk, és segítsünk betölteni pár felmerülő igényt. Legtöbbször mi voltunk az utolsó lehetőség a befogadott gyerekek számára. Sok helyzet volt stresszes mindannyiunknak.
Mi tényleg igyekeztünk minden gyerekkel családtagként bánni és türelmesen kezelni a hiányosságaikat. Egy tinédzser fiú (általában csak egy bizonyos korosztályt szoktunk befogadni) rengeteg kihívás elé állított. Az egyik, amihez kitartóan ragaszkodott, hogy teljesen illetlenül vegye fel a telefont. Nem voltam boldog tőle! Ezért megmondtam neki, hogy ne vegye fel a telefont, hacsak nem úgy, ahogy mi szoktuk. Erre azt felelte, hogy „nem akarok olyan lenni, mint ti”. Végül elszökött tőlünk, de később visszajött, és újból megkért, hadd maradhasson nálunk.
Időről időre eszembe jut az eset, amikor azon gondolkodom, mi kell ahhoz, hogy olyanok legyünk, mint Jézus. Hajléktalanok vagyunk, és csak átutazóban vagyunk ezen a bűnös világon. Krisztus lakóházakat készít nekünk (lásd: János 14:2). Sok hiányosságunk van (lásd: Róma 3:23). A Megváltó azonban nem stresszel a problémáink miatt. Az ő jelleme a szeretet. Mi már Isten családjának részei vagyunk, ezért nem kell próbálkoznia úgy bánni velünk, mintha családtagok lennénk. Feláldozta a Fiát, hogy mi vele tölthessük az örökkévalóságot családjának részeként.
Mégis mindig ott van a kérdés, hogy szeretnénk-e olyanok lenni, mint Jézus, miközben áthaladunk ezen a világon. Továbbra is a nyelvünket akarjuk-e harapdálni, amikor megsértődünk, mosolyogni, amikor megbántanak, nevetni, amikor megaláznak, ahelyett, hogy meghallgatnánk a bibliai figyelmeztetést, hogy „csendesedjetek el” és „várjatok”?
Azért akarjuk olvasni az Igét, hogy megtudjuk, hogyan válhatunk egyre inkább hozzá hasonlóvá? Ő lakóházakat készít nekünk, de mi inkább itt maradunk, ahelyett, hogy megkérnénk, változtasson meg bennünket, hogy készen álljunk a visszatérésére? Mint a bajba jutott tini, azt mondjuk Atyánknak: „Nem akarok olyan lenni, mint ti. Nem akarok olyan lenni, mint a Fiad.”?
Mindig mienk a választás. Csak döntsünk jól!

Sharon M. Thomas