„Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.” (Mk 11:24)
Évekkel ezelőtt a férjemmel, Michaellel családi nyaralást szerveztünk hatodmagunkkal Németországba. Mindannyian nagyon izgatottak voltunk. Legnagyobb gyermekünk, Jesse, aki németül tanult az iskolában, alig várta, hogy alkalma legyen fitogtatni a tudását. Örömünket beárnyékolta a felfedezés, hogy minden gyermekünk útlevele lejárt. A nyári vakáció a legtöbb családban zsúfolt időszak, és ez az útlevélosztályra is rányomja bélyegét. Mindenkinek tanácsolták, hogy hagyjon elegendő időt az utazás előtt az úti okmányok intézésére. Mi elsőbbségi kérelemmel adtuk be az iratainkat, és szerencsére közel laktunk az irodához, ahol minden kitöltendő űrlap a rendelkezésünkre állt, és még képet is lehetett ott helyben készíttetni.
Az indulás időpontja előtt három hónappal elvégeztünk minden szükséges intézkedést. Elkezdődött a várakozás. Úgy gondoltam, hogy kb. 8 hetet fogunk várni, és biztos voltam benne, hogy időben elindítottuk a folyamatot. Néhány hét múlva azonban visszaküldték az egyik kérvényünket. Valami hiba volt a fiam, Nicholas fotójával. Gyorsan pótoltuk a mulasztást, és másnap újra beadtuk a kérvényt. A családi áhítatok alkalmával naponta imádkoztunk a gyors ügyintézésért, és türelmetlenül vártuk a választ.
Két héttel később érkezni kezdtek az útlevelek. Egy, kettő, három… Mindeniket megköszöntük Istennek, és tovább imádkoztunk. Nemsokára beköszöntött az utolsó hét. Nicholas útlevele azonban még mindig hiányzott. Csütörtökre szólt a repülőjegyünk. Eltelt a hétfő és a kedd, de Nicholas útlevele még mindig sehol. Amikor kedd este bementem a legidősebb fiam szobájába, a legcsodálatosabb látvány tárult a szemem elé. A négy fiú körben térdepelt, egymás kezét fogták és imádkoztak, hogy Nicholas útlevele időben megérkezzen.
Másnap korán reggel különleges küldemény jött: az útlevél. Fiaink fantasztikus tapasztalatot szereztek Istennel. Kétségkívül tudták, hogy Isten meghallgatja őket és válaszol gyermekei imájára. Nekem is hihetetlen élmény volt látni, ahogy imában Istenhez fordultak.
Barátaim, nagy erő rejlik a hittel mondott imában! Tegyetek ma próbát! Isten hűséges.
Cheryl-Ann Hudson-Victory