„Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; mostantól fogva ismeritek Őt, és láttátok Őt.” (János 14:7)
Valamennyien utaztunk már egyik helyről a másikra, és ha utazásról van szó, van egy vicces, gyakran hangoztatott hiedelem, miszerint a nők több csomagot cipelnek magukkal, mint a férfiak. Én ebben nem vagyok biztos. Azt viszont tudom, hogy mindannyiunknak szüksége van, hogy nyugodtak legyünk, mert van nálunk jó étel vagy harapnivaló, kényelmes ruha és jó zene vagy könyv, amivel elüthetjük az időt, attól függően, milyen hosszú lesz az út.
János evangéliuma 14. fejezetében Jézus arra emlékeztet, hogy mennyire szeret bennünket. Eljött az ideje, hogy meghaljon a Golgotán, és tudta, milyen szomorúak és bizonytalanok a tanítványai. Szerették Őt, és Ő is szerette őket. Ezért megnyugtatta őket, hogy helyet fog készíteni nekik, és megígérte, hogy majd visszajön, és elviszi őket egy csodálatos helyre, ahol vele élhetnek. Igazából kifejezetten nekik fog lakhelyeket készíteni az örökkévalóságra.
Nem jó elválni a szeretteinktől, sokszor olyan keserédes a pillanat… A Megváltónak sem volt könnyű elhagynia követőit, de eljött az ideje, hogy megtegye, amit az üdvösségünkért kellett. Ezzel vigasztalta őket: „Ne nyugtalankodjék a szívetek, higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem.” (János 14:1) A tanítványoknak csak hinniük kellett benne és továbbra is követni Őt. Krisztus megígérte, hogy ha megismerik Őt, akkor ismerni fogják az Atyát is (lásd: János 14:7).
Noha már veszthettünk el szeretteket, ne nyugtalankodjunk, hanem higgyünk Jézus visszatérésében, és hogy Ő vissza fogja adni a Krisztusban meghaltak feltámadásakor, akiket már elvesztettünk. Itt hagyta nekünk a Szentlelket, hogy vigasztalónk és vezetőnk legyen aggodalmaskodásainkban.
Nagyon szeretem az „On Jordan’s Stormy Banks” (A Jordán viharos partján) című éneket és különösen a refrénjét:
Megpihenünk majd a szép és boldog
földön, az örökzöld túlparton.
Mózes és a Bárány énekét énekeljük,
és örökre Jézussal lakunk.*
Addig is, barátaim, utazzunk szabadon! Jézus vigyáz ránk, hamarosan eljön, és hazavisz oda, ahol a nekünk előkészített lakóhelyen fogunk élni mindörökre.
Nokukhanya Ncube
* Samuel Stennett: On Jordan’s Stormy Banks, 1908.