„Eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” (János 14:3)
János 14:1–3. versén elmélkedtem mostanában. Az új nemzetközi angol fordításban ez áll: „Ne engedjétek, hogy megzavarodjon a szívetek. Higgyetek Istenben, higgyetek bennem is. Atyám házának sok szobája van; ha nem így lenne, mondtam volna-e nektek, hogy oda megyek, hogy helyet készítsek nektek? És ha elmegyek, és helyet készítek nektek, akkor visszajövök, és magammal viszlek titeket, hogy velem legyetek, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok.”
Érdekesnek találom a „sok szoba” és a „helyet készít” szavakat. Én a King James-verzión nőttem fel, amely „sok lakóhelyet” mond „sok szoba” helyett. De megtudtam, hogy nem pontos ez a megfogalmazás, mely a vers materiális értelmezéséhez vezethet. Amit a fenti fordítás „szobáknak” nevez, az valójában a görög „helyiséget jelent számodra” homályos átirata. Ahhoz hasonlít, mikor a beduinok kibővítik a sátraikat, hogy egyre több vendégnek és családtagnak adhassanak alvóhelyet. Ez inkább kapcsolatra irányuló fogalom, mint térbeli kifejezés.
Jézus a feltámadása után helyet fog biztosítani nekünk, vagyis akkorra újra összeköt minket az Atyával, és megerősít a jogunkban, hogy örökre az Atya szívében és otthonában legyünk a nagy lázadás ellenére is, mely eredetileg elválasztott minket egymástól.
A „valahova tartozás érzése” kifejezést mind gyakrabban használják politikai és életmóddal kapcsolatos vitákban a világban. Utalhat arra a környezetre, ahol valaki felnőtt: városban vagy vidéken. Utalhat arra a régióra is a világon, ahonnan az ősei érkeztek, nem pedig a jelenlegi lakóhelye szerinti országra. Használható arra vonatkozóan is, hogy valaki hol érzi magát „otthon”. A bárok és kocsmák régóta ezt a helyet jelentik a társadalom egy részének, és a világ egyes területein kávéházak és most már alkoholmentes bárok is megnyíltak, hogy „öszszetartozás-érzést” nyújtsanak.
Óriási örömöt jelent, hogy a feltámadás révén az én „valahova tartozásom” az Atya szívében és otthonában található. Már most is korlátozott mértékben igényt tarthatok erre a helyre, függetlenül attól, hogy van-e itt, a földön boldogító kuckóm, ahová tartozom, vagy nincs. De ennél is fontosabb, hogy egy nap majd a „mennyben”, az „újjáteremtett földön” vagy bárhol a világegyetemben lesz egy örökkön örökké biztos hely, melyet Jézus halála és feltámadása készített elő nekem.
Kathy Beagles Coneff