2026. január 11., vasárnap

Véletlenszerű kedvességek

„Így szól a Seregek Ura… szeretetet és könyörületességet gyakoroljon mindenki a felebarátjával!” (Zakariás 7:9)

 

Már évek óta gyakorlom a véletlenszerű jócselekedeteket. Nagyon jó móka, és igencsak kifizetődő tudni, hogy változást hoztunk mások életébe, nem számít, mennyire kicsit.

Nemrégiben a Dollar Tree-ben álltam sorba, hogy kifizessem a vásárlásomat. Mögöttem egy tizenéves fiú állt három innivalóval. Három dollár és némi aprópénz volt nála, és várta, hogy sorra kerüljön, és fizethessen a pénztárosnak. Láttam a fiún, hogy kissé problémás, és arra gondoltam, hogy ez érdekes lesz. Mondtam a kasszásnak, hogy ma még nem volt meg a napi véletlenszerű kedvességem, ezért szeretném én kifizetni a mögöttem álló fiatalemberét. Amikor ő került sorra, az eladónő közölte vele, hogy a vásárlását már kifizették, ezt ő meg is köszönte a pénztárosnak, majd szúrósan rám nézett. A nő megmondta, hogy ne neki köszönje, hanem nekem, amit ő nagy kelletlenül meg is tett, mielőtt kisétált volna az ajtón.

A kedvesség mindig helyénvaló, még ha nem is értékelik, vagy nem viszonozzák, és soha nem megy kárba. Egyszer Teréz anya azt mondta: „Legyetek Isten kedvességének élő megnyilvánulásai: a kedvesség az arcotokon, a kedvesség a szemetekben, a kedvesség a mosolyotokban.” Még ha vissza is utasítják a kedvességet, végül elindítja a mag növekedését, és csodálatos eredményt hoz. Hát nem lesz nagyszerű, mikor végül mennybe jutunk, és megtudjuk, hogy az elültetett magok közül néhányan gyönyörű lelki gyümölccsé fejlődtek?

Jézus eljövetele előtt mindannyiunknak szüksége van szemléletváltoztatásra. Ez a fiú kisebbségi volt, és én is annak tartom magam: már az öregségem is ebbe a kategóriába sorol. Az idősebbek valószínűleg tudják, miről beszélek. Talán ez a srác még soha nem hallotta, hogy az Úr mindnyájunkat egyformán szeret. Meglehet, még soha nem hallott a Megváltó üdvözítő kegyelméről, aki eljött és meghalt érte. Akárhogy is, ez a fiú a rövid élete során megtanulta, hogy ne kedveljen egyeseket. Milyen szomorú, mert ezek az érzések tanultak, vagy kellemetlen tapasztalatokból származnak. Akárhogy is, én lehetőségként tekintettem, hogy imádkozzak ezért a fiatalemberért: kérjem Jézust, segítse az életútján, és azóta sem szűntem meg emlékezni rá. Tud Krisztus csodát tenni? Igen, képes rá.

A Megváltó arra kér, hogy „gyakoroljunk szeretetet és könyörületességet”. Imádkozzunk buzgón egymásért, és legyünk minden nap kedvesek. Jézus nemsokára visszajön.

 

Grace A. Keene