Kánaán elfoglalása
Text de memorat
Aranyszöveg – 1Korinthus 15:57: „De hála Istennek, aki a diadalmat adja nekünk, a mi Urunk Jézus Krisztus által!”
Kánaán népei jó okkal féltek az izraelitáktól, miután hallották, hogyan segített nekik Istenük Jerikó és Ai meghódításában. Mivel féltek, hogy az ő városaikat is elpusztítják, királyaik meg akarták állítani őket.
Józsué hódító seregének következő állomása Gibeon városa volt. A gibeoniták tudták, hogy nem állhatnak ki az izraeliták és hatalmas Istenük ellen, ezért egy különös tervet gondoltak ki, hogy megvédjék magukat.
Anélkül, hogy a többi város királyának szóltak volna, embereket küldtek az izraelitákhoz, hogy beszéljenek velük. Távoli ország követeinek adták ki magukat. Mit tettek, hogy meggyőzzék az izraelitákat arról, hogy igazat beszélnek? Józs 9:4-6
Mivel Józsué és segítői rosszat sejtettek, ezért kikérdezték a látogatókat. Amikor azonban azok megmutatták penészes kenyerüket, viseltes lábbelijüket és repedezett borostömlőiket, a vezetők végül hittek nekik és ünnepélyesen békeszerződést kötöttek velük.
Három nap múlva az izraeliták rájöttek, hogy az úgynevezett követek valójában gibeonita szomszédaik. Mit mondott nekik Józsué? 22-23. v.
Két nagy „ha” megváltoztathatott volna mindent. Ha Józsuénak eszébe jutott volna megkérdezni Istent a „követekről”, megtudhatta volna az igazat. Annak ellenére, hogy az izraeliták nagyon felháborodtak, Józsué és a többi vezető nem engedte, hogy megszegjék a szövetséget, amit velük kötöttek.
A gibeoniták megígérték, hogy eltávolítják a bálványaikat és Istent fogják tisztelni. Ha igazat szóltak volna, ők és a leszármazottaik nem lettek volna az izraeliták szolgáivá. Isten csodálatos engedményeket tett azoknak az idegeneknek, akik azt választották, hogy Őbenne hisznek. Csatlakozhattak népéhez, és majdnem ugyanazokat a kiváltságokat élvezhették, mint az izraeliták.
A gibeonitáknak négy városuk volt, amelyek közül Gibeon volt a legfontosabb. Ezek most az izraelitáké lettek, ők maguk pedig örökre szolgák maradnak, például annak, hogy Isten mennyire gyűlöli a hamisságot. Mennyire más lehetett volna a jövőjük, ha nem hazudtak volna magukról!
Alkalmazás: Mennyivel jobb mindig az igazat mondani! Soha nem jobb hazudni.
A többi ország királyai feldühödtek, amikor megtudták, mit tettek a gibeoniták. Most még jobban féltek az izraelitáktól, akikkel még Gibeon erős harcosai sem mertek szembeszállni.
Jeruzsálem királya üzenetet küldött a másik négy királynak, arra kérve őket, hogy seregeikkel csatlakozzanak az ő hadseregéhez. Ez erős haderőt jelentett. Felkészültek, hogy bosszút álljanak a gibeonitákon, amiért békét kötöttek az izraelitákkal.
A gibeonita férfiak tudták, hogy nem tudják megvédeni magukat az egyesített sereggel szemben. Segít-e vajon Józsué nekik, hisz előzőleg hazudtak neki? Nem volt vesztenivaló idejük, gyorsan üzentek neki, segítségéért könyörögve. Józsuénak ezúttal eszébe jutott, hogy megkérdezze Istent: Mit volt Isten válasza? Józs 10:8
Józsué egész éjjel menetelt seregével, és reggelre értek Gibeonba. Az öt király hadserege már ott volt; és amikor az izraelita sereg váratlanul rajtuk ütött, az ellenséges katonák pánikba estek és elmenekültek. Az izraelitáknak nem volt nehéz elfogni őket. Ráadásul Isten olyan jégesőt küldött, ami több menekülőt megölt, mint maguk a katonák.
Mikor Józsué rájött, hogy még a csata vége előtt be fog sötétedni, azt kérte Istentől, hogy tegyen valami olyant, ami még soha azelőtt nem történt meg. Olvassuk el ama győzedelmes nap folytatásának történetét a következő igeversekben: Józs 10:12-15
Mire Józsué visszatért a gilgáli táborba, serege meghódította Kánaán földjének szinte egész déli részét. Isten ismét megmutatta, hogy számára nincs lehetetlen.
Alkalmazás: Közvetlenül Jézus visszajövetele előtt ismét óriási, kb. fél kg-os jégdarabokból álló eső hullik majd a gonoszokra (Jel 16:21). Semmi kétség, Jézus azt akarja, hogy a Sátán elleni küzdelemben a győztes oldalon álljunk! És nem akarja, hogy akár egy is közülünk megváltoztassa ezt a választását és elveszszen.
Miután Isten segített az izraelitáknak elfoglalni Kánaán déli részének csaknem egészét, még mindig sok gonosz város volt, különösen északon. Aggódott vajon Józsué, amikor a félelemmel teli északi királyok úgy döntöttek, hogy egyesítik seregeiket az izraeliták elpusztítására? Józs 11:4-6
Ahogyan mindig is tette, Isten megtartotta az ígéretét. Az ellenség ezúttal lovakkal és harci szekerekkel támadt, amelyek az izraeliták zsákmányai lettek. Megnyomorították a lovakat és elégették a harci szekereket. Miért? Mert Isten tudta, hogy milyen könnyen bíznak azokban, és nem Benne (7-9. v.).
Józsué hadserege mostanra meghódította Kánaán földjének nagy részét, de voltak még területek, mint például a filiszteusok földje is, amik még nem voltak az uralmuk alatt. A meghódított területen is voltak még pogányok uralta városok. Isten azonban azt mondta Józsuénak, hogy ossza ki az egész földet a nép között, és attól fogva a törzsek maguk lesznek felelősek a saját földjük teljes meghódításáért.
Józsué felosztotta a földet a törzsek között, ahogy Isten utasította. Legelőször azonban Kálebnek adta azt, amit választott. Ez Hebron volt, egy még le nem győzött város, ahol óriások laktak. Olvassuk el, miért ezt a földet választotta Káleb? Józs 14:7-12
A szent sátor Gilgálban volt, mialatt az izraelita sereg Kánaán meghódításáért harcolt. Most, hogy a harcok megszűntek, átvitték egy Kánaán közepén álló kisvárosba, Silóba (Józs 18:1).
Józsué önzetlenül kivárta, amíg az összes törzs kiválasztotta a magáét, és csak utána választott földet saját magának. A „maradék rész”-t választotta. Közel volt Siló városához, ahol a szent sátor állt (Józs 19:49-50).
A léviták nem kaptak nagy földdarabokat. Helyette 48 várost kaptak, amelyek a többi törzs területein helyezkedtek el (Józs 21:41). Ily módon szolgálhatták lelki vezetőkként az egész népet.
Alkalmazás: Mit mondott Dávid a lovakban és szekerekben való bizodalomról? Zsolt 20:7-8
Most, hogy Kánaán földjének nagy részét már leigázták, az izraelitáknak nem volt többé szükségük a nagy nemzeti hadseregre. Minden törzsnek magának kellett befejeznie saját földje meghódítását. Ezért Józsué elküldte a katonáit, mindegyiket a maga törzséhez.
Két és fél törzs már korábban megkapta földjeit a Jordán keleti partján, de legjobb harcosaik közül kb. negyvenezer átkelt a folyón a többi törzzsel, hogy segítsen nekik Kánaán földjének meghódításában. Most Józsué megáldotta és visszaküldte őket hazájukhoz a családjukhoz. Mit tettek útközben? Józs 22:10
Az oltár megépítése majdnem polgárháborúhoz vezetett, mert a nyugati törzsek attól féltek, hogy a keleti törzsek bálványokat fognak imádni. Ám amikor a keletiek elmondták, miért építették az oltárt, a nyugati törzsek megelégedtek a magyarázattal. Még ők is dicsőítették az Urat. Mit tanulhatunk ebből a félreértésekről?
Józsué hálás volt azért, amit Isten tett népével. De szomorú is volt, amiért nem folytatták a közöttük maradt bálványimádó népek kiűzését.
Szinte látjuk a könnyeket a szemében, amint igyekezett meggyőzni a népet. Józs 23:11-15
Isten annak ellenére megtartotta az ígéreteit, hogy népe nem volt hűséges hozzá? 14. v.
Józsué úgy érezte, hogy még egyszer találkoznia kell a vénekkel és a vezetőkkel. Sikem völgyébe mentek, ahol sok évvel ezelőtt az áldásokat és az átkokat felolvasta. Ott röviden áttekintette Isten népének történelmét Ábrahámtól kezdve Kánaánba való érkezésükig. Emlékeztette őket, hogy milyen fontos Istent szolgálniuk. Mit válaszoltak, amikor Józsué megkérdezte tőlük, hogy kit fognak szolgálni? Józs 24:15-16
Alkalmazás: Annak ellenére, hogy a nép még háromszor elismételte ígéretét, hogy Istent fogja szolgálni, Józsué szomorúan emlékezett arra, hogy hány ilyen ígéretet tettek és hányszor szegték meg azokat. Meg fogják valaha tanulni, hogy Isten törvényének engedelmeskedni lehetetlen a saját erőnkből? Csak Jézusban bízva nyerhetünk erőt Tőle az engedelmességhez.
Józsué 110 évet élt. Az ő és Eleázár halála után bizonyára mindketten nagyon hiányoztak az izraelitáknak. Fineás, Eleázár fia lett a következő főpap. Az új vezetők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy segítsék a népet ígéreteik megtartásában, miszerint hűségesen szolgálják Istent (Józs 24:29-31, 33).
Bibliánk következő könyve a Bírák könyve, amiből megtudhatjuk, mi történt velük a Józsué halála utáni több mint háromszáz évben. Bír 2:10-13
Mikor az izraeliták nem tartották meg az ellenségeik elpusztítására tett ígéretüket, végeérhetetlen bajok közé kerültek. Hogyan tudott volna Isten segíteni nekik, amikor továbbra is a Sátán oldalára álltak és neki engedelmeskedtek?
Mikor a gondok olyan nehézzé váltak, hogy a nép Istenhez könyörgött, őrizze meg őket ellenségeiktől, Isten kiválasztott embereket, bírákat küldött, hogy segítsen nekik. Amíg a bíra élt, a nép jól cselekedett, de amint meghalt, ismét visszatértek régi, gonosz szokásaikhoz.
Aztán a dolgok megint nagyon rosszra fordultak. Ismét sajnálták és Istenhez könyörögtek, és Isten megint küldött egy bírát. És minden kezdődött elölről. Sok bíra volt azokban az évszázadokban, de mi csak néhányukról fogunk tanulni.
Az első bírák egyike Éhúd volt, aki által Isten nyolcvanévnyi békét biztosított az izraelitáknak (Bír 3:15, 30). Miután ő meghalt, a nép ismét gonoszul cselekedett és ismét súlyos bajban találták magukat. Jábin, Kánaán királya sanyargatta őket. Kihez fordultak ezúttal segítségért? Bír 4:3-5
Debóra nem félt Jábin hadseregétől és kilencszáz harci szekerétől. Elküldetett egy Bárák nevű emberért és elmondta neki, hogy Isten akarata szerint mit kell tennie. Tízezer embert kellett toboroznia a Jábin serege elleni harcra, amelyet a parancsnoka, Sisera vezetett. Bárák azt mondta, megteszi, de csak akkor, ha Debóra is vele megy (6-8. v.).
Alkalmazás: Mint az izraelitáknak, nekünk is könnyű megígérni, hogy jók leszünk. De csak Jézus tud nekünk erőt adni az engedelmességhez és csak Ő tud segíteni, hogy rendületlenül hűségesek legyünk Istenhez. 1Kor 15:57-58
Bárák azt mondta Debórának, hogy akkor harcol Sisera és hadserege ellen, ha ő vele megy. Mit válaszolt a prófétanő? Bír 4:9
Amikor Debóra azt mondta, hogy az Úr egy asszony kezébe adja Siserát, nem magáról szólt. Egy Jáél nevű asszonyról beszélt. Ő és férje, Heber a csata helyszínéhez közel laktak és barátságban voltak Jábin királlyal. Mi történt az ütközetben? 15-16. v.
Az ellenséges katonák mind meghaltak, és Sisera az életéért futott. Tudta, hogy Bárák hamar elfoghatja, de olyan fáradt volt, hogy nem tudott továbbmenni. Megkönnyebbülhetett, amikor Jáél sátrát meglátta. Az asszony behívta egy kis pihenőre.
Adott neki egy pohár tejet és betakarta. Biztonságban és kényelemben érezve magát Sisera hamarosan aludt. Nagy bátorság kellett ahhoz, amit Jáél ezután tett, de tudta, hogy Sisera Isten népének ellensége és hogy helyesen cselekszik. 21-22. v.
Bárák bizonyára megdöbbent és nagyon hálás volt. Debóra ünneplése valóra vált! Olvassuk el újra a 9. verset!
A Bírák könyvének ötödik fejezete Debóra és Bárák szép éneke az aznap történtekről. A 24. vers elmondja Jáél bátor tettét és a „legáldottabb” asszonynak nevezi őt.
Isten ismét megmentette népét. Jábin király végül életét vesztette, és az izraeliták negyven évig ismét békében élhettek. Sátán azonban nem adta fel, és a régi körforgás újrakezdődött.
Alkalmazás: Észrevetted már, hogy az, ami az izraelitákkal történt, nagyban hasonlít arra, ami velünk történik? Szükségét érezzük-e Jézus segítségének, ha minden jól megy az életünkben? Vagy csak akkor, amikor bajban vagyunk? Isten segít nekünk észben tartani, hogy mindig szükségünk van Rá.
Józsué 9-24; Bírák 1-5; Pátriárkák és próféták, 505-524, 543-545. old.
Szavak: Bárák, Jábin, Sisera, Éhúd, Debóra, Jáél, Fineás, Siló, Hebron, 900, Gibeon, Heber, Gilgál, 48, 10 000, Timnát-Szerah
Ki mondta? – Kinek?
1. Az asszony, aki megölte Siserát.
2. Egy asszony, aki prófétanő volt és bíra.
3. Jáél férje.
4. Jábin hadseregének parancsnoka.
5. A bíra, aki megölte Eglónt, Moáb királyát.
6. A város, amely megállapodást kötött az izraelitákkal.
7. A férfi, aki Sisera ellen vezette az izraeliták seregét.
8. A következő főpap Eleázár halála után.
9. A kánaánita király, akinek vasszekerei voltak.
10. A hely, ahol az izraeliták táboroztak.
11. Bárák hadseregének létszáma.
12. A vasszekerek száma Sisera hadseregében.
13. A lévitáknak adott városok száma.
14. A hely, ahol a szent sátort felállították.
15. A város neve, amit Józsué választott örökségül.
16. A város neve, amit Káleb választott örökségül.
Ki mondta? – Kinek? 17. „Állj meg, nap, Gibeonban.” _______ mondta _______-nek. (Józsué 10:12)
18. „Legyetek azért igen erősek, hogy megőrizzétek és megtartsátok mindazt, ami meg van írva.” _______ mondta _______-nek. (Józsué 23:2,6)
19. „Válasszatok magatoknak még ma, hogy kit szolgáltok!” _______ mondta _______-nek. (Józsué 24:2, 15)
20. „Ha velem jössz, elmegyek.” _______ mondta _______-nak. (Bírák 4:8)
Studiul 4, 19-25 július
