Isten munkájának előrehaladása

A türelmes szentek Az 1844-es nagy csalódás után néhány adventista továbbra is biztos volt abban, hogy Jézus vezette őket, aki egy nagyon fontos munkába kezdett október 22-én. E néhány hívő továbbra is hűségesen és gondosan tanulmányozta a Bibliát, hogy megtartsák az Isten által megmutatott új igazságokat is. Ők voltak a Jelenések könyvében, a 14:12 igeversben említett békésen tűrő, türelmes szentek. További tanulmányozással ezek a hűséges emberek felfedezték a szombat igazságát, megtartották a hetedik napi szombatot és hetednapi adventistaként váltak ismertté. A népszerű egyházak azt tanították, hogy a negyedik parancsolatot nem kell megtartani. Ennek láttán az adventisták gyakran hangsúlyozták, hogy mind a tíz parancsolatot meg kell tartani, mert akár egyetlen megrontása is bűn. Jak 2:10 Mindez nagyon jó volt, de még sokkal többet is meg kellett érteniük. A „türelmes szentek” tudták, fontos a parancsolatok megtartása. Vajon mit kellett még megérteniük? Jel 14:12 Hogyan érteti meg Isten a népével, hogy mit jelent „a Jézus hite”? A Generál Konferencia egyik ülésén fogja megmutatni nekik. 1889-ig a hetednapi adventisták évente tartottak generál konferenciai összejöveteleket. (Napjainkban ötévente.) Ezeken a gyűléseken választották meg a gyülekezetekből delegált küldöttek az egyházszervezet vezetőit. Ott döntöttek az egyház növekedését segítő munka szervezésének kérdéseiről is. 1888-ban a Minnesota állambeli Minneapolisban tartották a Generál Konferencia ülését. Az odaérkező 91 képviselő még nem tudta, hogy Istennek különleges üzenete van számukra, aminek célja az igehirdetésük hangsúlyának megváltoztatása. Még értékesebb lesz számukra a törvény, mert a törvényt betöltő Jézust fogják hirdetni. 
Alkalmazás: Kizárólag ki képes Isten törvényét megtartani? 2Móz 20:6; Jn 14:15 

A hit általi megigazulás Az 1888-as Generál Konferencián Waggoner doktor, Jones presbiter és Ellen White is felhívta a küldöttek figyelmét a „Jézus hitére” (Jel 14:12). Rámutattak, hogy az engedelmesség (az igazság, vagyis a helyes cselekedetek) és a hit nem választható szét, hiszen mindkettő egyformán nagy jelentőséggel bír. Ezért nevezik gyakran ezt az üzenetet a „hit általi megigazulás” tanának. A legtöbb adventista tisztában volt vele, milyen fontos a törvény megtartása. 1Kor 7:19 De vajon megbocsáthat-e nekünk és megigazíthat-e bárkit is? Nem. Rámutat, hogy bűnösök vagyunk és Megváltóra van szükségünk. Róm 3:20; Gal 3:24 Mivel egyedül Jézus tud minket a bűn hatalmából megváltani (Máté 1:21), még többet kell Róla prédikálni. Minél jobban megismerik az emberek, annál inkább vonzódnak Hozzá (Jn 12:32). Rá akarnak hasonlítani, és tetteikkel örömet okozni Neki. És mit tesz Jézus azokért, akik Hozzá fordulnak? Zsid 7:25 Itt illeszkedik a képbe a hit. A hit bízik Istenben, hogy minden ígéretét megtartja. És valójában minden egyes parancsolat egy ígéret arról, amit Ő értünk megtehet. A „Jézus hite” bízik Isten tökéletes hatalmában, amivel megment bennünket bűneinkből. „Hit által igazulunk meg”, amikor a Jézustól kapott erő által engedelmeskedünk Isten törvényének. 1Jn 5:3-5 Azért küldte Isten népének ezt a drága üzenetet, mert azt akarta, hogy még jobban megismerjék Jézus csodálatos szeretetét és erejét, mely segít bűneik legyőzésében és parancsolatainak megtartásában. Róm 8:3-4; Ef 2:1-10 Egyes küldöttek szerint ez az üzenet kevésbé fontosnak tünteti majd fel a törvényt. Emiatt azonban nem kellett volna aggódniuk. Valójában minden egyes parancsolat Jézusról szól. Ő írta le őket, és az Ő jellemét mutatják be. Jn 15:10 Sátán természetesen nem akarta, hogy az emberek megismerjék a hit általi megigazulást. Ezért mindent megtett a küldöttek közötti félreértések és viták felszítása érdekében. Egyes vezető lelkészek igen kritikusan álltak Isten hírnökeihez. A küldötteknek még alaposabban kellett volna a Bibliát tanulmányozniuk, és egységért, az igazság világosabb megértéséért imádkozniuk. Akik elmulasztották a Szentlélek hívását figyelembe venni, legyengülve és csüggedten távoztak a konferenciáról. Jer 25:4, 7 Akik viszont tanulmányozták és örömmel fogadták ezt az igazságot, megtapasztalták a Szentlélek erejét, és áldással távoztak. 
Alkalmazás: Jézus követése egyet jelent a törvény megtartásával. Minél jobban megismerjük Jézust, annál inkább rájövünk, hogy törvénye megtartása által lehetünk boldogok. Zsolt 19:7-11; Zsolt 40:8 Egyre jobban belé vetjük bizalmunkat, hogy napról napra erőt ad az engedelmességhez. Júd 24, Júd 25 

A munka délen Ellen White hosszú éveken át imádkozott idősebbik fiáért, a tehetséges Edsonért. Azért aggódott érte, mert az ifjút annyira lefoglalta a pénzkereset, hogy nem maradt ideje a Biblia tanulmányozására és imádkozásra. Ó, mennyire szerette volna, ha fia teljesen átadja élete irányítását Istennek! Isten meghallgatta, és meg is válaszolta Ellen White imáit. Édesanyja egyik levelének és egy nagyon vad életű barátja megtérésének hatására Edson 44 évesen ismét teljesen Istennek szentelte szívét, és elkötelezte magát az érte végzett munkára. Megtérése után felkereste az egyház központját Battle Creekben. Ott rábukkant édesanyja egyik cikkére, amiben a déli országrészben végzendő munkára szólítja fel a misszionáriusokat. Egyre nagyobb érdeklődéssel olvasta a cikket és felismerte, Isten arra hívja, segítse a felszabadított rabszolgákat, akik nagy szegénységben éltek. Felismerve, hogy azok a férfiak és nők szintén Isten gyermekei, úgy döntött, elfogadja a hívást. Egyik barátjával épített egy hajót, amit Hajnalcsillagnak neveztek el. Volt rajta egy nyomdagép, egy fényképész sötétszoba, egy kápolna és hálókabinok Edson és segítői számára. Szórólapokat és könyveket nyomtatott, képes, ábrákkal teli plakátokat készített azok számára, akik nem tudtak olvasni. Hamarosan tanulócsoportokat indított a Biblia olvasásának és értelmezésének módszereiről. Az egészséges életmódról is tanított. Néhány déli fehér ember ellenezte ezt a munkát. Megharagudtak rá és halálosan megfenyegették. Ám ő mindezek ellenére folytatta missziós tevékenységét, és néhány éven belül ötven iskolát alapított. Munkájával nagyon sok emberen segített, akik közül egyesek később lelkészek, vagy tanítók lettek. . 
Alkalmazás: Milyen ígéretet kapnak azok, akik másokon segítenek? Ézs 58:6-11 

A Madison Főiskola Ezerkilencszáznégyben Edson White elvitte édesanyját, Edward Sutherlandet és Percy Magant egy hajókirándulásra a Cumberland folyóra hajóján, a Hajnalcsillagon. Területet kerestek egy iskola felépítésére. A Tennessee-i Nashville közelében egy régi, romos tanya mellett kötöttek ki, a hajónak ugyanis javításokra volt szüksége. Amint a tanyán sétáltak, Ellen White-nak eszébe jutott, hogy egy ehhez hasonló helyet látott látomásban. Másnap reggel elmondta Sutherlandnek és Magannak, hogy azon a területen kellene megnyitniuk az iskolát. A férfiak azonban nem akarták megvásárolni a tanyát. Sokba került, és a termőföld gyenge volt. Leültek egy kőre, és tehetetlenségükben és csüggedésükben sírva fakadtak. Ellen White azonban biztosította őket arról, hogy Isten azon a helyen szeretné megnyitni az iskolát. Végül úgy döntöttek, hogy bíznak Ellen White tanácsában. Megvásárolták a telket és elindították a Madison Főiskolát. Ellen White mindenben támogatta őket, és másokat is arra bátorított, hogy bőkezűen adakozzanak erre a célra. Az első évben tizenegy diák iratkozott be. Saját maguknak termesztették a táplálékot, és saját maguk készítették el bútoraikat. Sokan beiratkoztak, akik más főiskolák tandíját nem engedhették meg maguknak, de itt dolgozhattak a költségek fedezésére. A tanárok és a diákok együtt dolgoztak, mint egy nagy, boldog család. Isten áldásával az iskola egyre bővült és növekedett. Olyan diákokat vonzott, akik szerettek volna Isten szolgálatába állni. A hagyományos tantárgyak mellett olyan gyakorlati ismereteket is tanultak, mint kőművesség, mezőgazdaság és betegápolás. Ezek az értékes ismeretek felkészítették őket arra, hogy később kisebb iskolákat, vállalkozásokat és szanatóriumokat nyissanak. Tizenegy év alatt az iskolában végzettek majdnem negyven más iskolát alapítottak. A Madison Főiskola híressé vált, és a világ minden tájáról érkeztek diákok, hogy elsajátítsák sikerének titkát. És mi volt az? Követték Isten oktatással kapcsolatos tervét, melyet Ellen White írásaiban nyilatkoztatott ki. 
Alkalmazás: Nem mindig könnyű engedelmeskedni Isten szavának, de mindig ez a helyes. Mit tesz Isten értünk, amikor elhisszük a prófétái által közvetített üzenetét? 2Krón 20:20 

Isten hírnöke Szolgálata alatt Isten sok embernek küldött üzenetet Ellen White által. Sokat megtalálhatunk a könyveiben is. Ezek a mennyei tanácsok a bölcsesség kincsei az élet minden területén. Voltak üzenetek, melyeket Ellen örömmel adott tovább az embereknek. Szívesen bátorította az elcsüggedteket és szeretett segíteni a rászorulóknak. Az Isten akaratát kereső ifjakat is szívesen tanácsolta. Más üzeneteket viszont neki is nehezére esett közvetíteni. Egyesek szörnyű bűnöket követtek el és rászolgáltak a megrovásra. Mások igyekeztek mindent helyesen tenni, mégis hibáztak. Őket is helyre kellett igazítani. A feddéseket nem volt könnyű Ellen White-nak átadni. Bár szeretettel és jóságosan írt, igen kevesen örültek a helyreigazításnak. Sokszor kritikával illették, akiken segíteni akart, és nem akartak hinni Isten figyelmeztetésének. Ez az ellenállás nagyon elszomorította. Kit utasítanak el valójában az emberek, ha a saját útjukat választják és nem hajlandók meghallgatni Isten küldöttének intéseit? 1Sám 8:7 Férje, James White egyik feljegyzéséből némi fogalmat alkothatunk arról, mennyire volt nehéz Ellen White számára az Istenről ráruházott felelősség hordozása. Ezt írta: „White asszony egyszer azt mondta, hogy ha választhatna a sírgödör és egy újabb látomás között, a sírt választaná.” Mégis folytatta felelősségteljes munkáját, az Isten által rábízott üzenetek közvetítését. Ez 33:1-9 Mi ösztönözte Ellen White-ot a hűségre? Nagyon szerette Jézust. Egész életében közeli visszajövetelét várta. Isten időnként látomásban megmutatta neki a mennyet, és hallhatta az angyalok csodálatos, édes muzsikáját is. Arra vágyott, bárcsak találna szavakat a csodálatos hely leírására. Mindent megtett az emberek bátorítására, amit csak tudott, hogy ne engedjék, bármi is távol tartsa őket onnan. 
Alkalmazás: Milyen módon mutatja ki többek között Isten az irántunk való szeretetét? Jel 3:19; Péld 3:11-12 A bölcsek szívesen megfogadják az Istentől küldött feddéseket. 

Tovább szólni Ellen White több mint hetven esztendőn át hűségesen töltötte be feladatát, közvetítette Isten üzeneteit. Ezek a tanácsok segítettek a Hetednapi Adventista Egyház megalapításában először az Egyesült Államokban, majd Európában, Új-Zélandon és Ausztráliában is. Ihletett tanácsainak követése miatt Isten bölcsességet adott az egyház vezetőinek az evangéliumi, a könyvkiadói, az egészségügyi és az oktatási munkához. Ellen White már csaknem kilenc éve dolgozott Ausztráliában, amikor Isten szólította, hogy ideje visszamennie az Egyesült Államokba. Már 72 esztendős volt és nem volt kedve távozni, mégis engedelmeskedett. A hosszú hajóút alatt egy angyal biztosította, hogy Isten menedékhelyet készített neki. Elmshaven-ben, egy észak-kaliforniai kényelmes otthonban találta meg ezt. Bár egyre idősebb lett, folytatta az írást és prédikálást. Emellett mindig talált időt az emberekre is. A gyermekek különösen szerették vidám, jóságos lelkét, és szomszédai is nagyra értékelték látogatásait, élelmiszeradományait. Amíg csak élt, mindig másokra gondolt. A Biblia különösen drága volt Ellen White számára. Az 1909. évi Generál Konferencián szólt utoljára egyházunk világ minden részéből összegyűlt vezetőihez. Bibliáját magasra tartva így szólt: „Testvéreim, figyelmetekbe ajánlom ezt a könyvet!” Legutolsó üzenete is arra buzdította az ifjúságot, hogy kizárólag jó könyveket olvassanak, olyanokat, melyek a Biblia még alaposabb tanulmányozására ösztönzik őket. Ellen White egy  pénteki napon, 1915. július 16-án halt meg csendben, családja és barátai körében. A feltámadásba vetett hitének utolsó szavai ezek voltak: „Tudom, kinek hittem.” (2Tim 1:12) Jel 14:13 
Alkalmazás: Bár Ellen White megpihent munkájától, művei tovább élnek és beszélnek. Te olvasod ezeket az ihletett könyveket?