A világosság terjesztése

Az elmúlt hetekben arról tanultunk, hogyan hátráltatta az evangéliumi munkát az önzés és a büszkeség. Most közelebbről is megismerkedünk azon helyek örömteli történetével, ahol a jó hír ismerete növekedett, távol a „bűn emberének” befolyásától. Fordítsuk figyelmünket először az Izraeltől északkeletre fekvő országra, Szíriára. A mai Szíria területe sokkal kisebb, mint régen. A korai egyház idejében Szíriához tartozott Palesztina és a mai Törökország, Jordánia és Irak területének egyes részei is. Amikor a római hadsereg Kr. u. 70-ben lerombolta Jeruzsálemet, a korai keresztény egyház vezetői és a zsidó keresztények mindnyájan azonnal Szíriába menekültek, mert eszükbe jutott Jézus figyelmeztetése. Mt 24:15-16 
A Jeruzsálemből újonnan érkezett keresztények csatlakoztak a szíriai gyülekezethez, és együtt egy erős, Bibliában hívő gyülekezetet alkottak. Jézusnak milyen másik fontos utasítására emlékeztek még a keresztények? 20. v. Ezek a hívők továbbra is tanulmányozták a Bibliát, hittek benne és szó szerint megtartották parancsolatait, köztük a szombatnap megszenteléséről szólót is. Ezzel ellentétbe kerültek a római és alexandriai egyházi vezetőkkel, akik semmibe vették a Biblia világos igazságait, pogány gyakorlatokat vittek be az egyházba és megpróbálták félretenni a szombatot. A korai egyházban nagyon fontos volt az oktatás, ezért a szíriai Antiókhiában a misszionáriusok képzésére iskolát alapítottak azzal a céllal, hogy kizárólag a Biblia igazságait tanítsák. Elutasították a római és alexandriai gyülekezetben terjedő zavaros tanokat. Luciánusz, az istenfélő, kegyes, jól képzett tudós volt az egyik legkedveltebb oktató ebben az antiókhiai iskolában. Hatása nagyon messzire terjedt, egészen Írország partjaiig. Luciánusz egyik legfontosabb tevékenysége az Újszövetség eredeti szövegének hűséges megőrzése volt. Sokan próbálták a saját elgondolásaikat hozzátenni a Bibliához, de Luciánusz és munkatársai kemény munkával igyekeztek megállítani ezeket a törekvéseket. 

Alkalmazás: Bízhatunk a Bibliában szó szerint, ahogyan lejegyezték? 2Tim 3:6-17 Bízzunk-e olyan emberekben, akik a Bibliával ellentétes dolgokat tanítanak, még ha jól képzett tudósnak vallják is magukat? 

Tegnap a szíriai őskeresztény egyházról és azokról a keresztényekről tanultunk, akik elkötelezték magukat a Szentírás megőrzése mellett és hajlandók voltak kiállni az igazságért. Nem lehet meglepő ezek után, hogy ezek az emberek misszionáriusok is voltak. Isten már jóval korábban, a keresztény egyház kezdeteinek idején sokfelé előkészítette Krisztus evangéliuma terjedésének útját. Olvassuk el a pünkösdkor történt lenyűgöző események történetét! ApCsel 2:5-11 
Merre találhatók ezek a helyek? Néhányat bizonyára fel is ismertél. Azt talán mégsem tudod, hogy Kappadóczia, Pontus, Frigia, Ázsia és Pamfilia a mai Törökország területén volt. Párthia, Média, Elám és Mezopotámia pedig a mai Irak és Irán területén. Kréta egy sziget a Földközi-tengeren, Cziréne, Líbia és Egyiptom pedig Észak-Afrikában található. A keresztény misszionáriusok azonban nem csupán e közeli helyekre mentek el. Szíriából minden irányban elterjesztették az evangéliumot, még olyan távoli országokba is, mint India és Kína. Nem túl gyakran hallani a kínai kora-keresztényekről, de azt tudjuk, hogy léteztek. Chang An, a Tang Dinasztia ősi fővárosának közelében egy kőből készült emlékművet tártak fel 1625-ben. Felirata ősi kínai és szír nyelven a Kr. u. 635-ben ott élő keresztényekről szól. Mivel a felirat a szombat megtartását is megemlíti, a római katolikus misszionáriusok eltüntették az eredeti szöveget, és a másolatban vasárnapra cserélték a szombat szót. Tervüket sajnálatos módon keresztülhúzta, hogy a szír feliratot senki sem értette, így azt egy az egyben átmásolták. Évekkel később, amikor a tudósok már tudtak szír nyelven olvasni, fény derült a megtévesztő változtatásra. Sok beszámoló ismert a történelem során olyan emberekről, akik bejárták az India és Kína fennhatósága alá tartozó távoli hatalmas területeket. Mindnyájan beszámoltak a nagy létszámú szombatünneplő keresztény közösségekről. Az egyik ilyen világutazó, Marco Polo leírta, hogy több száz szombatünneplő keresztény gyülekezettel találkozott. 

Alkalmazás: Isten megáldotta e korai misszionáriusok munkáját, és az üldözések ellenére is sok keresztény gyülekezet alakult meg. Napjainkban is nagy szükség van a misszionáriusokra. Elgondolkodtál már azon, hogyan szeretne Isten téged is használni arra, hogy az evangélium a világ más részeire is eljusson?

Kínától délnyugatra fekszik India hatalmas országa, ahol Jézus egyik tanítványa, Tamás hirdette az evangéliumot. Az Újszövetség nem számol be Tamás munkájáról, de keresztény történeti feljegyzésekből tudhatjuk, hogy az apostol egész életét az ottani szolgálatnak szentelte. Befolyására féltékeny brahmin papok ölték meg, miután Kínában és Indiában is sokakat Krisztushoz vezetett. Akárcsak a többi, Róma befolyásától messze élő keresztények, a „Szent Tamás keresztények” is a Biblia egyszerű hitét gyakorolták, és jól éltek még a nem keresztény kormányok alatt is. Üldözések arrafelé is előfordultak időnként, de az szinte semmi volt ahhoz képest, amit európai hittestvéreik szenvedtek el. Később változott a helyzet, amikor a portugál hódítók megérkeztek a katolikus, jezsuita papokkal együtt. Örömteli meglepetés volt számukra, hogy a dél-indiai Malabár partjai mentén több mint száz keresztény gyülekezetet is találtak. De hamarosan megütköztek azon, hogy ezek a hívők mit sem tudnak a római pápáról. Amikor az őskeresztény hívőket Szűz Mária képének imádására akarták rávenni, ők így feleltek: „Mi keresztények vagyunk, nem bálványimádók!” A jezsuita papokat szörnyen feldühítette, hogy ezek a keresztények nem értenek egyet az ő hiedelmeikkel. Különösen azt a tényt nem kedvelték, hogy a hetedik napi szombatot tartják szentnek, mint a zsidók. A katolikus egyház egy idő után szörnyű módon üldözni kezdte őket, az általuk eretneknek nevezett ártatlan hívőket. Az indiai gyülekezetek megsemmisültek, mert a Szentírásnak engedelmeskedtek. Ismét elpusztult minden írásos és építészeti bizonyítéka a rómaitól eltérő egyháznak. 

Alkalmazás: Az egyik legnehezebben megérthető dolog az emberi szenvedés, különösen, ha az igazak ártatlanul szenvednek. Lássuk, milyen választ találunk erre a Bibliában! Olvassuk el Zsolt 11,13 fejezetét !

Isten már előbb elkezdte az első keresztény misszionáriusok útját előkészíteni, mielőtt azok Írországba mentek volna. Ő mindig úgy szervezi az eseményeket, hogy az embereknek mindenütt lehetőségük legyen megismerni az igazságot róla. ApCsel 17:26,27 
Isten gondoskodott az evangélium jó hírének Szíriából kelet felé való terjedéséről, ahogyan nyugati irányba, Európa országai felé is. Még jóval Jézus születése előtt történt, hogy egy erőszakos népcsoport, a gallok elhagyták Franciaországot. Romba döntötték Rómát, majd kelet felé folytatták útjukat. Végül Szíria Galáczia nevű tartományában telepedtek le. Sok évvel később Pál apostol ellátogatott oda és hirdette az evangéliumot a pogányoknak. A Biblia egyik könyve Pál levele a Galácziabelieknek, amit az apostol nekik írt. A keresztény egyház korai évszázadaiban a Galácziában élőket kultúrájuk és anyanyelvük még mindig összekötötte Európában maradt rokonaikkal. Mivel Európa és Szíria között, ahol a galaták is éltek, rendszeres kereskedelmi tevékenység folyt, a tiszta evangélium híre eljutott a távoli Franciaországban élő rokonokhoz, majd Angliába, Skóciába és Írországba is. Egy Patrik nevű ember egyike volt azoknak, akik elősegítették a jó hír terjedését ezeken a területeken. Ma Szent Patrikként ismert. Egyesek zöld ruhákat viselnek Szent Patrik napján. Érdekes, hogy a katolikus egyház szentté avatta Patrikot, amikor pedig ő a Szíriából származó evangélium hirdetője volt és szombatot ünnepelt. Soha nem volt a katolikus egyház tagja. Patrik kereszténysége egyáltalán nem hasonlított a Róma és Alexandria városaiból eredő korrupt hitgyakorlatra. Patrik világosan látta a keresztény iskolák jelentőségét. Egyik iskolájának, az Armaghnak, hétezer diákja volt. Sokan közülük misszionáriussá lettek. Patrik halála után Róma képviselői Írországba látogattak. Nem értettek egyet Patrik eszméivel, és első dolguk volt az általa alapított gyülekezetek és iskolák feloszlatása. 

Alkalmazás: Napjainkban ugyanolyan fontos Isten terve az igazság oktatásával kapcsolatban, mint Patrik napjaiban volt. Mi az istenfélő oktatás alapja? Zsolt 111:10; Péld 4:7 A te képzésed segít megérteni Isten igéjének igazságait?

Az evangélium hirdetésének munkája Írországban igen sikeres volt, mert Patrik teljesen Istenre és igéjére hagyatkozva élt, és életét teljesen az evangélium hirdetésének szentelte. Az általa alapított iskolákban diákok ezrei végeztek, akik folytatták munkáját. Az egyik tanítvány, Columba, hasonló munkát végzett Skóciában, mint Patrik Írországban. Columba Patrik három iskolájába is járt. Az egyik, a Clonard, sokkal kisebb volt, mint az Armagh, csupán 3000 diákja volt. Az ott töltött idő alatt Columba a bibliai iratok kézi másolásának mesterévé vált. Évek múlva mégis úgy érezte, Isten misszionáriusi munkára hívja. Columba tehát 25 esztendős korában gyülekezetet alapított Észak-Írországban, amit a következő hét évben további 300 követett. Columba még csak 33 éves volt, amikor úgy döntött, Skóciába is elviszi az evangéliumot. Az ott élők többsége pogány volt, de Columba örömmel vette a kihívást. Mintegy 200 társával egy apró szigeten (másfél km széles és 6 km hosszú) telepedett le Skóciában. Azonnal iskolát alapított és terjeszteni kezdte az evangéliumot. 641 éven át folytatódott ez a munka, egészen 1204-ig, amikor katolikus papok a sziget elhagyására kényszerítették Columba követőit. Columba iskolája Iona szigetén egyszerű volt. Nem voltak díszes épületek, a hallgatók sokféle munkát végezhettek a kertekben, az erdőben, a gyümölcsösökben és a mezőn. A misszionáriusok képzésében mindig szükség volt a nehéz munka gyakorlására és az önfeláldozásra, és Iona misszionáriusképző iskola volt. Rövidesen Skócia lakosságának nagy része kereszténnyé lett. Misszionáriusok ezrei csempészték onnan titokban a nyomtatványokat Európába. Általuk terjedt az evangélium üzenete, amit Pál apostol oly sok évvel korábban a galácziabelieknek hirdetett. 

Európában Columba munkája Patrikéból fakadt, az övéből pedig egy másik hűséges misszionárius, Columbanus tevékenysége. E három úttörő misszionárius áldozatos munkája messze több volt annál, mint amit megismerni időnk lenne. Bár most csupán a legismertebbekre figyeltünk azok közül, akikre Patrik hatással volt, rajtuk kívül több százan, ha nem ezren voltak, akik szintén az evangélium hirdetésén munkálkodtak. Egy Columbanus nevű magas fiatalember az írországi Bangor iskolájában folytatott tanulmányai után csatlakozott Columbához Iona szigetén, és egy ideig vele dolgozott. Aztán úgy érezte, Isten misszionáriusként Franciaországba szólítja. Kr. u. 590 körül Columbanus a „gyenge”, fél-pogány „keresztény” Európába vitte Írországból a kelta evangéliumot. Columbanus tizenkét társával épített új iskolát a francia pusztaságban. Az ionai mintát követve megtisztították a földet, gabonát ültettek és kereskedésbe fogtak. Az érdeklődő kérdésekre így feleltek: „Lehet, hogy írek vagyunk, akik a világ végén laknak, lehet, hogy semmink sincs, csupán az apostolok evangéliuma.” Rövid időn belül újabb két iskolát alapítottak, és rengeteg nagy tudásszomjú fiatalember kereste fel őket. Az elkövetkező esztendőkben Columbanus beutazta Németországot, Svájcot és mindenütt iskolát alapított, ahol csak járt. Munkája eredményeként az emberek fizikai szükségleteinek ellátása is javult, oktatásuk is fejlődött, és a Szentírás tanulmányozása által megváltozott az életük. Columbanus már elmúlt 70 éves, amikor átkelt az Alpokon Észak-Olaszországba. Bobbio közelében rendelkezésére bocsátottak egy romos templomépületet, amiben újabb iskolát rendezhetett be.