Péter és János

Több héten át tanultunk Pál apostol munkásságáról, életéről, missziós körútjairól, bebörtönzéséről és perbe fogásairól, valamint az általa írt levelekről. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy Pállal egy időben Péter apostol is buzgón hirdette a Jézusról szóló jóhírt. Míg Pál főként a pogányok között szolgált, Péter kifejezetten a zsidókért munkálkodott. Rendkívül sokat tett a hívők buzdításáért és megerősítéséért is. Emlékezzünk csak, hogy Jézus ezt mondta Péternek: „Legeltesd az én bárányaimat!” és „Legeltesd az én juhaimat!” Jn 21:15-17
Péter különösen jól felkészült erre a munkára. Súlyos bűnt követett el, amikor háromszor is letagadta, hogy ismeri Jézust. Jn 18:17, 25-27
De megbánta és Jézus megbocsátott neki. Saját gyengeségének tudatában Péter megértő és türelmes volt azokkal, akik engedtek a kísértésnek, ahogyan annak idején ő is. Péter szolgálata sem korlátozódott Izrael területére. Ő is sokfelé utazott és ahová csak ment, bátorította a gyülekezeteket. Bár egyáltalán nem ismerjük utazásainak részleteit, azt tudjuk, hogy Péter végül Rómába érkezett, ahol Néró császár börtönbe vetette, ugyanakkor, amikor másodszor Pált is letartóztatták. Mindez valószínűleg Kr. u. 67-ben történt.Évekkel korábban Péter még azt is szégyellte megvallani, hogy egyáltalán ismeri Jézust. Most pedig megtiszteltetésnek vette, hogy meghaljon érte. Cellájában fekve eszébe jutott, hogy Jézus pontosan megmondta, hogyan fog meghalni. Jn 21:18
Majd azt gondolta, túl nagy megtiszteltetés lenne pontosan ugyanúgy meghalnia, ahogy Jézusnak. Ezért amikor a kivégzésére sor került, azt kérte, hogy fejjel lefelé szegezzék a keresztre. Így is történt.

Alkalmazás: Türelmes és együttérző vagy azokkal, akikről tudod, hogy bűnt követtek el? Jézus így bánt a bűnösökkel, és nekünk is meg kell ezt tanulnunk, ahogyan Péter is tette. Ef 4:32 

Szolgálata során Péter két levelet írt a Jézusban hívőknek, amik Péter első és második levele címmel szerepelnek Bibliánkban. Ma az első, holnap pedig a második levelét fogjuk tanulmányozni. Péter egyik legfontosabb buzdítása így szól: „övezzétek fel elmétek derekát!”, ami azt jelenti, hogy csakis a legfontosabb és legjobb dolgokkal szabad foglalkoznunk. Sátán mindig kész tisztátalan vagy lényegtelen dolgokkal lekötni gondolatainkat, gyakran azzal, hogy tisztátalan vagy kevésbé fontos dolgok megnézésére, meghallgatására vagy elolvasására kísért bennünket. Mindig ébernek kell lennünk, különben a gonosz gondolatokból előbb-utóbb gonosz tettek is születnek. 1Pt 1:13-16
Péter a hívők öltözködésére is adott utasításokat. Mit mondott a külsőnk ékesítéséről? 1Pt 3:3
Ruházatunknak természetesen csinosnak, tisztának kell lennie, de egyszerűnek és ékszerektől, díszítésektől mentesnek. A szelíd és csendes lélek az az ékesség, amit Isten rajtunk látni szeretne, ami sokkal értékesebb bármilyen ember alkotta ékszernél. 4. v. Szereted a megpróbáltatásokat? Mint a legtöbbünk, valószínűleg te sem. Péter mégis azt írja, hogy örvendjünk, amikor megpróbáltatások közé kerülünk. 1Pt 4:12-13
Miképpen lehet örülni a megpróbáltatásoknak? Nos, nem azért, mintha vidám dolog lenne, mert nem az. Hanem azért, mert Isten a megpróbáltatásokat is a nevelésünkre használja. A bajok között jobban felismerhetjük jellemünk gyengeségeit, mint bármikor. Gyakran nem is vagyunk tudatában hiányosságainknak, Isten azonban a gondok megengedésével segít felismernünk őket. Akkor az Ő erejének segítségével legyőzhetjük a jellemünk gyengeségeit. 1Pt 1:7 

Hallottál már Péter „létrájáról”? Gyakran illetik ezzel a jelzővel Péter apostol második levelének egyes verseit. Mielőtt továbbmennénk mai tanulmányunkban, olvassuk el figyelmesen a következő igeverseket: 2Pt 1:5-11
Amikor létrát használva akarjuk elérni egy magas épület tetejét, az alsó lépcsőfokról indulunk és mindig egy fokkal feljebb lépünk, mígnem elérjük a célt. Péter szerint keresztény életünkben is így haladunk. A lépcsőfokok pedig a hit, az erény, a jó cselekedetek, a tudomány, a mértékletesség, az állhatatosság, a kegyesség, a testvéri szeretet és a szeretet. Megtanulhatjuk, hogyan éljünk győzedelmes keresztény életet, ami által megmenekülhetünk és Jézus örökkévaló országába kerülhetünk. Semmit sem tudunk tenni, amiért elvárhatnánk az üdvösséget. Jézus életének tanulmányozása és az Ő viselkedésének követése által folyamatosan haladnunk kell, állandóan tőle tanulnunk és egyre jobban hasonlítani rá. Isten azt akarja, hogy elérjük a lehető legmagasabb szintet. Minden segítséget meg is ad nekünk ehhez. Az „Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való” és „igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg minket”, hogy jellemünk tökéletessé válhasson, és teljes győzelmet arathassunk a bűn felett, ahogyan Jézus is tette. 2-4. v. Ha megragadjuk Isten ígéreteit és hiszünk bennük, Isten valóra váltja őket az életünkben. Azt akarja, hogy sikerüljön győznünk, ezért ígéri, hogy mindig mellettünk áll, és segít a bűn legyőzésében. Levele végéhez közeledve Péter Jézus második eljövetelére fordította figyelmét. Állította, hogy lesznek majd, akik elutasítják Jézus közeli eljövetelének gondolatát. Úgy viselkednek majd, mint Noé kortársai, akik azt gondolták, hogy az özönvíz soha nem fog bekövetkezni. 2Pt 3:3-7
Való igaz, hogy Isten türelmes, mert a lehető legtöbb embert szeretné megmenteni. De Jézus el fog jönni, és úgy jön el, „mint a tolvaj éjjel”, amikor a legkevésbé várják. Mivel tudjuk, hogy így fog történni, ne csodálkozzunk azon, hogy milyen emberré kell válnunk. Szent, kegyes életet élve mindig készen kell állnunk arra a napra, hogy amikor Jézus eljön, „szeplő és hiba nélkül valónak” találjon bennünket. 8-14. v.

János is buzgón munkálkodott Jézusért, mialatt Pál és Péter az evangéliumot hirdették és a hívőket erősítették. A Biblia öt könyve származik az ő tollából: János evangéliuma és három levél (János első, második és harmadik levele), valamint a Jelenések könyve. A hét hátralévő részében János apostol három levelét fogjuk tanulmányozni, majd néhány héten belül megismerkedünk a Jelenések könyvével is. János első levele egyedülállóan írja le Isten irántunk való szeretetét, amit nekünk is élnünk kell egymás iránt. Nyilvánvaló, hogy olyan ember írta ezt a levelet, aki közeli barátjaként ismerte Istent, és megértette az Ő szeretetét. Azonban János munkássága sem így indult. Amikor Jézus tanítványául hívta, fivérével együtt a „mennydörgés fiaiként” voltak ismertek (Mk 3:17).
Befolyásos és megbecsült személy szeretett volna lenni. Büszke volt és indulatos, bíráló és bosszúálló lelkületű, benne is gonosz indulatok dúltak. János és fivére akartak tüzet kérni az égből a samáriai falura, ahol nem voltak vendégszeretők Jézussal. Lk 9:52-56
János azonban minden hibája ellenére őszintén szerette Jézust és vágyott arra, hogy Őrá hasonlítson. Ó, mennyire szeretett volna pontosan olyan lenni, mint Jézus! Jézus gyakran megfeddte Jánost. Az apostol olyankor ingerülten védekezhetett volna, de inkább minden alkalommal következetesen úgy döntött, megfogadja Jézus intéseit. Önként megvallotta bűneit és folyamatosan próbálta a gyakorlatban is alkalmazni Jézus tanításait. Minél többet gondolkodott Jézus jelleméről, annál kevesebbet gondolt önmagára. Úrrá lett helytelen jellemvonásain, és valóban egyre jobban hasonlított Jézusra. János engedte, hogy Jézus szeretete megváltoztassa őt, ezért tudott erről a szeretetről oly egyértelműen szóló leveleket írni. 1Jn 4:16-21

Alkalmazás: Neked milyen a természeted? Ingerült leszel, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan szerinted kellene? Jézus szeretete által te is megváltozhatsz, mint János. Ő téged is ugyanúgy szeretne megváltoztatni, ahogyan János változására vágyott. 

 Utolsó földi estéjén, elárultatása előtt Jézus egy különleges utasítást adott tanítványainak. Emlékszel még, mi volt az? Jn 13:34 Együtt imádkoztak, megvallották bűneiket és Isten megáldotta őket. Amikor pünkösdkor a Szentlélek leszállt rájuk, a tanítványok kedvessé, tapintatossá és önzetlenné váltak. Készek voltak bármilyen áldozatot vállalni az evangélium terjedéséért. A dolgok azután lassan mégis változni kezdtek. A hívők egymás hibáit kezdték emlegetni, és hamarosan kihűlt bennük az egymás iránti szeretet. Már jobban érdekelte őket a tantételek helyessége, mint az, hogy Jézuséhoz hasonló életet éljenek. Még csak észre sem vették, hogy elveszítették boldogságukat és a szeretetet. Mindezeket látva János nagyon aggódott értük. Tudta, hogy a legveszélyesebb, ami a hívőkkel történhet, ha egymás hibáit kezdik vizsgálgatni. Hiszen a kereszténység legjobb bizonyítéka a világ felé az egymás iránti őszinte szeretet. 35. v. Ezért írta János ezt a levelet. Isten irántunk való jóságos, önfeláldozó szeretetére emlékeztette benne olvasóit. Mivel Isten ennyire szeretett bennünket, nekünk is szeretnünk kell egymást, figyelmeztet János. 1Jn 4:7-11
Ha nem szeretjük egymást, biztosak lehetünk benne, hogy Istent sem szeretjük őszintén. 20-21. v. János arra is int, hogy ne csak szóval szeressünk. Isten a tetteivel mutatta ki irántunk érzett nagy szeretetét, és mi is a tetteinkkel mutathatjuk ki az Őiránta érzett szeretetünket. Mit tett Isten, és mit kell nekünk tennünk? 1Jn 3:16-18

János apostol második és harmadik levele Tegnapi leckénkben láthattuk, hogy János észrevette, milyen sajnálatos módon hiányzik a szeretet a hívők közösségében és hogyan buzdította őket az egymás iránti szeretetre. Volt azonban egyéb gond is, amivel János a második levelében foglalkozott. A magukat kereszténynek vallók között egyesek azt állították, hogy már nem kell megtartaniuk a parancsolatokat. Szerintük mindössze csak szeretniük kell egymást. Manapság is sokan állítják ezt. Mit mondott erről János? 2Jn 5-6 János kijelentette, hogy Isten parancsolatainak megtartásából tudhatjuk, hogy valóban szeretjük Őt, és a gyermekei vagyunk. 1Jn 5:2-3 Jézus maga is ugyanezt mondta a tanítványoknak. Jn 14:15
Más problémák is voltak a hívők között. János világossá tette, hogy sok veszélyes csaló helytelen nézeteket terjeszt. 2Jn 7
A gyülekezetben egyesek szerint nem lenne szeretetteli dolog megróni azokat, akik a bűneikben maradtak. Másokat az a veszély fenyegetett, hogy hisznek a tévtanításnak, mi szerint Jézus emberi természete nem pontosan olyan volt, mint a miénk. Sátán mindenképpen széthúzást és zavart próbált kelteni. János nem vitatkozott a téves eszmékkel, de arra kérte a gyülekezetet, emlékezzenek Krisztus tanításaira. Arra intette őket, hogy mindent Isten igéjének fényében vizsgáljanak meg. Ne hagyják magukat a rossz által meggyőzni, hanem udvariasan és szeretettel, Jézus példáját követve feddjék meg azt. 8-11. v. János a harmadik levelét a „szeretett Gájusnak” írta, aki híres volt vendégszeretetéről, aminek János nagyon örült. Majd Diotrefészről és Demeterről ír. Az első férfi nagyon sok gondot okozott a gyülekezetben, a második pedig Jézus hűséges munkása volt. Így buzdítja János helyes választásra Gájust: „ne a rosszat kövesd, hanem a jót!” 3Jn 11 Mit mondott János, minek örül leginkább? 3Jn 4 

„Ne felejtsd el, hogy magasabb szintet nem érsz el annál, mint amit magad elé tűzöl. Ezért tűzd magasra a célt, és lépésről lépésre, még önmegtagadás, áldozat és keserves erőfeszítés árán is juss el a fejlődés létráján a legfelső fokra!
Ne engedd, hogy bármi is utadba álljon!” (Krisztus példázatai, 331. old.)
2PÉTER 1:5-7

8. SZERETET
Isten törvényének megtartása által mutatkozik meg, és abból, hogy mindig mások javára cselekszünk, még akkor is, ha az kellemetlenséggel vagy veszteséggel jár számunkra. 1Jn 3:16-17; 1Jn 5:2-3; 1Kor 13.

7. TESTVÉTI SZERETET (Az atyafiakhoz való hajlandóság)
A gyengéd szeretet kimutatása. Megbocsátó lelkület.
Örömet okozni másoknak. Örömmel teljesíteni mások kívánságait és kielégíteni szükségleteiket. Lk 6:35; Eféz 4:32.

6. HOSSZÚTŰRÉS
Türelem, állhatatosság. A szenvedés és a megpróbáltatások panaszkodás nélküli elviselése. Mindig befejezni, amit elkezdtünk. Jakab 1:2-4,  Jakab 5:11; Róm 5:3-5; Lk 9:62.

5. KEGYESSÉG
Istenre hasonlítani. Tisztelni Isten jellemét és törvényét. 2Pét 3:11-12; 1Tim 6:6; Tit 2:11-14.

4. ERÉNYESSÉG
Isten törvényének való engedelmesség. A jellem erősítése. Bátorság a jó cselekvéséhez. Józusé 1:7-9; 1Tim 6:11.

3. MÉRTÉKLETESSÉG
Nem túl sokat fogyasztani, tenni abból, ami jó és semmit
abból, ami rossz. Gal 5:16-23; aa 1Kor 9:25.

2. TUDOMÁNY
Istennek és igéjének személyes ismerete, ami az Ő parancsolatainak engedelmes megtartásához vezet. 1Jn 2:3-6; Jer 9:23-24; Jn 17:3; 2Pét 3:18; Filippi 3:7-11.

1. HIT
Isten igéjébe vetett szilárd hit és az akarat teljes átadása
Jézusnak. Róm 10:17, Eféz 2:8; Zsid 11:6; 1Jn 5:4.