---

¹ Ezért, szent testvéreim, mennyei elhívás részesei, figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára, Jézusra,
² aki hű az ő megbízójához, ahogyan Mózes is hű volt az ő egész házában.
³ Ő ugyanis Mózesnél nagyobb dicsőségre volt méltó, mint ahogyan a háznál nagyobb méltósága van a ház építőjének.
⁴ Mert minden háznak van építője, aki pedig mindent felépített, Isten az.
⁵ Mózes is hű volt ugyan az ő egész házában mint szolga, bizonyságául annak, amit hirdetnie kellett,
⁶ Krisztus azonban mint Fiú hű a maga házához. Az ő háza mi vagyunk, ha a bizalmat és a reménység dicsekedését mindvégig szilárdan megtartjuk.
⁷ Ezért, amint a Szentlélek mondja: „Ma, ha az ő szavát halljátok,
⁸ ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában,
⁹ ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet negyven éven át.
¹⁰ Ezért megharagudtam erre a nemzedékre, és ezt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, mert nem ismeri az én utaimat.
¹¹ Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére.”
¹² Vigyázzatok, testvéreim, senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől hitetlen és gonosz szívvel.
¹³ Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy a bűn csábítása közületek senkit meg ne keményítsen.
¹⁴ Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha azt a bizalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig szilárdan megtartjuk.
¹⁵ Mert amikor ezt mondja az Írás: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor”,
¹⁶ azt kérdezzük: kik keseredtek el, amikor ezt hallották? Nemde mindazok, akik Mózes vezetésével kijöttek Egyiptomból?
¹⁷ És kikre haragudott Isten negyven éven át? Nem azokra, akik vétkeztek, akiknek a teste elhullott a pusztában?
¹⁸ És kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be nyugalma helyére, ha nem azoknak, akik engedetlenekké váltak?
¹⁹ Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenségük miatt.