Jákób éjféli küzdelme

ARANYSZÖVEG „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Máté 5:9)

A hét szava - békesség: Csend, nyugalom, biztonság és megelégedettség érzése a szívünkben. Isten szeretete, védelme és gondoskodása békességet adhat, nem számít, milyen problémával kell szembesülnünk. A béke egy harc nélküli időszakot is jelent. Isten tud segíteni nekünk, hogy békességben éljünk azokkal, akikkel korábban veszekedtünk vagy akiket megbántottunk.

A tanulmány alapja: 1Mózes 32; 33; Pátriárkák és próféták, 195–203. o.; A megváltás története, 94–99. o.

Jákób nagy családja a békesség érzésével indult tovább Micpából. Lábán nagybácsi, aki olyan sokszor becsapta Jákóbot, megígérte, hogy soha többé nem okoz gondot a családjának. Jákób sokszor mosolyoghatott magában, amikor visszaemlékezett Lábán búcsúáldására. Most viszont, ahogy Jákób közeledett Kánaánhoz és családja otthonához, békessége elillant. Arra gondolt, hogy sok évvel ezelőtt hazudott, becsapta a bátyját és az apját. Eszébe jutottak Ézsau fenyegető utolsó szavai: „Megölöm az öcsémet, Jákóbot.” (1Mózes 27:41) Jákób gyomra bizonyára görcsbe rándult a félelemtől. Ézsau még mindig bántani akarja? Isten megértette Jákób félelmét, mert Isten mindent megért. Különleges módon emlékeztette arra, hogy mindig Jákóbbal van. Védelmet és békességet akart adni Jákóbnak. Jákób hirtelen felnézett a poros útról, és angyalok seregét látta! Biztosan pislogott és dörzsölte a szemét, annyira meglepődött. Ragyogó angyalok szárnyaltak előtte. Megfordult, és nagy családja mögött még több angyalt látott. Minden felnőttet, minden gyereket, és még a legkisebb báránykát is őrangyalok védelmeztek. Isten megígéri, hogy Jákóbhoz hasonlóan a mi védelmünkre is angyalokat küld. Olvassuk el! Zsolt 91:11. Amikor félünk, vagy szomorú és fájdalmas emlékeink vannak, jusson eszünkbe, hogy szerető Istenünk és az Ő angyalai velünk vannak, ha nem is látjuk őket. Jákóbnak eszébe jutott Isten angyalokkal teli létrája, ami reménységet adott neki, amikor elmenekült Kánaánból. Most pedig, 20 évvel később Isten őrangyalai kísérik haza biztonságban. Jákób ámulva mondta: „Isten tábora ez!” (1Mózes 32:3) Dicsőítette Istent, és elnevezte a helyet Mahanajimnak, ami azt jelenti: „két sereg” vagy „két tábor”: Jákóbé lent a földön, és Istené odafent. Mindig emlékezni fog rá, hogy Isten hogyan adott neki a félelem helyett békességet ezen a különleges helyen. 

GONDOLKOZZ… majd beszéljétek meg! 

Az angyalok mindig velünk vannak. Miért adta Isten Jákóbnak, hogy láthassa őket? 

Hogyan tudnád Zsolt 91:11 versét kreatív módon kidíszíteni, hogy emlékeztessen és hogy megoszthasd másokkal? 

MISSZIÓS KIHÍVÁS: Kérj meg egy barátodat, hogy ezen a héten legyen a titkos segítőd! Milyen rejtett kedvességeket, szívességeket tudnátok kitalálni és megvalósítani együtt? 

TEVÉKENYSÉG: Sétáljatok az otthonod körül vagy a környéken, és elevenítsétek fel a különböző helyekhez fűződő kedves emlékeket! Akár fotót is készíthettek, vagy lerajzolhattok különleges helyszíneket. Vagy ehelyett nézegethettek családi fotókat. 

IMA: Csukd be a szemed, és képzeld el körülötted Isten őrangyalait. Dicsőítsd Istent értük!  

Isten békessége meleg takaróként telepedett Jákóbra. Mégis, még mindig aggódott, miközben gyalogolt. Sikerül majd megbékélnie a bátyjával? Jákób engedte, hogy Isten megbocsásson neki és megváltoztassa az életét, más emberré vált, mint aki eljött otthonról. Mivel tudná megmutatni Ézsaunak, hogy őszintén megbánta, amit tett? Támadt egy ötlete! Elküldi néhány szolgáját, hogy keressék meg Ézsaut és adjanak át neki egy kedves üzenetet. Hogy szólt az üzenete? Olvassuk el! 1Mózes 32:5, 6. Isten szava így szól: „Beszédetek legyen mindenkor kedves.” (Kolossé 4:6, az angol bibliafordításokban: „kegyelemmel teljes”) Jákóbnak Isten nagylelkűen megbocsátott. Nem dolgozott meg a megbocsátásért és az áldásokért, Isten kegyelmét ajándékba kapta. Jákób pedig most bemutathatja testvérének a kegyelmet kedves, tisztelettudó, békés szavaival. Azt mondta Ézsaunak, hogy „uram”, „a te szolgád, Jákób”, hogy kifejezze, azt akarja, Ézsau több tiszteletet kapjon, mint ő. Szavai azt üzenték Ézsaunak, hogy semmire nem tart igényt a családi örökségből. Egyszerűen a bátyja bocsánatára vágyott. Jákób feszülten várta Ézsau válaszát. Vajon barátságos üzenet lesz? A szolgái alig kaptak levegőt, amikor visszatértek. Szomorúan rázták a fejüket. Nem volt üzenet Jákóbnak. Híreket azonban hoztak, ijesztő híreket! Ézsau már hallott róla, hogy Jákób visszatér, és 400 erős férfi jön vele! Rettegés uralkodott el a táboron, Jákób szíve pedig sebesen vert a félelem miatt. Próbált kibékülni, most azonban a legrosszabbra kellett felkészülnie. Fegyvertelen és tehetetlen táborát gyorsan két részre osztotta. Így, ha az egyiket megtámadják, a másiknak még van ideje elmenekülni. Már mindent megtett, ami tőle telt. Amikor Isten megbocsátása betölti a szívünket, akkor Ő segít, hogy el akarjuk rendezni a dolgokat azokkal, akiket megbántottunk vagy akikkel veszekedtünk. Szavaink tisztelettel és kegyelemmel teljesek lesznek, miközben békét akarunk kötni. 

TEVÉKENYSÉG: Ha megengedik a szüleid, akkor önts sót az asztalra! Olvasd el Kol 4:6 versét! Sóból formázd meg a „kedves” szót! Hagyd ott a családi étkezés idejére, hogy emlékeztessen benneteket, hogy tiszteletteljesen beszéljetek! 

GONDOLKOZZ… majd beszéljétek meg! 

Jákób helyében hogyan érezted volna magad a történetnek ezen a pontján?

Mennyire találod nehéznek vagy könnyűnek elrendezni a dolgokat, miután megbántottad a testvéredet/barátodat vagy veszekedtél vele? 

Olvassuk el! Prédikátor 10:12. Milyen kegyelemmel és tisztelettel teljes szavakat mondhatnál, amikor szeretnéd elnyerni valakinek a bocsánatát? 

IMA: Nyisd ki a Bibliádat, tedd a kezedet Kol 4:6 verséhez, és köszönd meg Istennek, hogy segít kedves, kegyelemmel teljes szavakat mondani!  

Míg Ézsau és harci csapata közeledett, Jákób átadta félelmét Istennek. Imádkozott és imádkozott, mert teljes mértékben hitt Isten ígéretében, hogy megáldja őt. Miért imádkozott Jákób? Olvassuk el! 1Mózes 32:10-13. Jákób alázatos imájából látszik, mennyire közel került Istenhez a hosszú, kemény évek alatt, amit a nagybátyjánál, Lábánnál töltött. Azt is megmutatja, hogy mennyire bízott Istenben és mennyire hálás volt Isten áldásaiért. Isten neked is segít, hogy közelebb kerülj Hozzá. Jákób, miután imádkozott, még inkább ki akart békülni a bátyjával. Ezért azon gondolkodott, mit tehetne még, hogy csillapítsa Ézsau gyűlöletét. Öt ajándékot választott. Mik voltak ezek? Olvassuk el! 1Mózes 32:14-16. Az ajándékok meneteltek az úton a szolgáival. Mindegyik nyáj a hím és nőstény állatokkal nagyon értékes ajándéknak számított, ami egyre többet ad, amikor az állatoknak kicsinye születik. Jákób ajándékai segítségével Ézsau sokkal gazdagabb lesz. Jákób megint küldött egy kedves, kegyelemmel teljes üzenetet is a szolgáival. Annyira remélte, hogy az ajándékait elfogadja, és hogy hamarosan újra barátok lesznek a bátyjával! Kegyelmes Istenünk örömmel hallgatja imáinkat, amikor áhítjuk az ígéreteit, különösen amikor nagy bajban vagyunk, mint Jákób. Isten azt ígéri nekünk az Ő igéjében: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban”. (Zsoltárok 46:2) 

GONDOLKOZZ… majd beszéljétek meg! 

Róma 14:19 így szól: „Arra törekedjünk tehát, ami a békességet és az épülést szolgálja.” Hogyan illik ez Jákóbra? 

Hogyan tudnád megvalósítani ezt az igét egy családtagod felé? Tehetnél valami kedvességet valakinek, akit megbántottál? Tudnál adni neki valami ajándékot? 

IMA: A „tevékenységek” közül néhányat belefoglalhatsz az imádba.

A SZÜLŐKHÖZ: „Jézus biztosítja tanítványait Isten együttérzéséről szükségükben, gyöngeségükben. Nem száll el sóhaj, nem bántja fájdalom, nem gyötri szomorúság a lelket anélkül, hogy az ne hasítana bele az Atya szívébe.” (Ellen G. White: Jézus élete, 356. o.) 

TEVÉKENYSÉG: Olvasd el újra Jákób imáját! (1Mózes 32:10-13) Egy naplóba írd fel azokat a szavakat az imából, amikre illenek a következő gondolatok: 1. Áhítani Isten ígéreteit. 2. Megalázni magunkat Isten előtt. 3. Megköszönni Isten áldásait. 4. Kérés.  

Ézsautól nem érkezett kedves üzenet. Semmi más, csak a csend. Jákób átküldte az egész tábort a Jabbók folyón, ő pedig ott maradt egyedül imádkozni. Leszállt az éjszaka. Ő továbbra is egyedül imádkozott a sötétben. Félt és bűntudatot érzett. Tudta, hogy az ő bűne miatt került veszélybe ártatlan családja. Az éjféli sötétben hirtelen erős kéz ragadta meg Jákóbot. Rémülten küzdött az idegennel, órákon keresztül próbált megszabadulni. Közben benne is dúlt egy harc. A múltban elkövetett bűnei miatt érzett bűntudat ki akarta szorítani Isten ígéreteit és békességét. Néha a mi szívünkben is harc dúl. Az elkövetett bűneink miatt érzett bűntudat lesújt minket, és úgy érezzük, mintha túl rosszak lennénk ahhoz, hogy Isten szeressen minket. Ez azonban óriási hazugság! Róma 8:38-39 így mondja: „meg vagyok győződve, hogy [semmi] nem választhat el minket Isten szeretetétől”. Virradatkor a küzdő idegen megérintette Jákób csípőjét. Azonnal kificamodott, az izom pedig összerándult. Micsoda erő! Jákób hirtelen rádöbbent, hogy nem közönséges emberrel küzd! Tudta, hogy Ő Isten Fia, Krisztus, akit néha „a szövetség angyalának” is neveznek. Jákób belekapaszkodott az angyalba, Krisztusba, és áldásért könyörgött: „Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz.” (1Mózes 32:26) Isten belekapaszkodott Jákóbba, miközben küzdöttek egymással, most Jákób kapaszkodott Istenbe. A hosszú éjszakai küzdelem már nem harcnak tűnt. Inkább olyan volt, mint egy gyönyörű kép szerető Istenünkről, aki ragaszkodik a tehetetlen Jákóbhoz, Jákób pedig kétségbeesetten kapaszkodik hűséges Istenébe. Mit tett ezután Isten? Olvassuk el! 1Mózes 32:28-30. Milyen csodálatosan végződött ez a harc! Jákób új neve tökéletesen illett hozzá, mert ragaszkodott Istenhez és nem engedte elmenni. A megbocsátás és békesség áldása most már teljes mértékben az övé volt. 

TEVÉKENYSÉG: Szkanderezz egy családtagoddal! Képzeld el, milyen erőre és elszántságra volt szüksége Jákóbnak, hogy órákon át küzdjön. 

IMA: Szorosan kulcsold össze a kezedet, majd köszönd meg Istennek, hogy ragaszkodik hozzád! 

GONDOLKOZZ… majd beszéljétek meg!

Milyen lenne, ha minden nap ragaszkodnál Istenhez? 

Miért változtatta Isten Jákób nevét Izráelre? Amikor bűnt követtünk el, és kérjük Isten bocsánatát, akkor bízhatunk benne, hogy megbocsát. Hatalmas Istenünk mindig ragaszkodni fog hozzánk, és szereti, ha mi is ragaszkodunk Hozzá. Úgy tudunk ragaszkodni Istenhez, hogy Őt választjuk, közel akarunk lenni Hozzá, időt töltünk Vele, és bízunk az Ő ígéreteiben.  

A sivatagi por kavargott a távolban, Ézsau közeledett harcosaival! Jákób azonban már kicsit sem félt. Minden aggodalmát átadta Istennek, és elfogadta Isten békességét. Megpróbálja továbbadni Isten békességét a bátyjának is. Kisebb csoportokra osztotta a családját, majd mit tett? Olvassuk el! 1Mózes 33:3. Jákób bátran bicegett Ézsau felé, és kifejezte végtelen tiszteletét azzal, hogy alázatosan meghajolt előtte, mintha király lenne. A családja még a lélegzetét is visszatartotta. Majd figyeltek, és vártak… Vajon Ézsau megpróbálja megölni az öccsét? Meglepetésükre „Ézsau eléje futott, megölelte, nyakába borult, megcsókolta, és sírtak”. (1Mózes 33:4) Milyen csodaszép találkozás! Ekkor Ézsau észrevette a nőket és gyerekeket mind, és megkérdezte: „Kik ezek?” (1Mózes 33:5) Húsz évvel ezelőtt Jákób egyedül indult el Kánaánból. Isten gondoskodásának köszönhetően azonban egy gyönyörű családdal tért vissza. „Jákób így felelt: A gyermekek, akiket Isten adott kegyelméből a te szolgádnak.” (1Mózes 33:5) Ézsau találkozott Jákób családjával, és végül elfogadta mindazt az ajándékot, amit Jákób küldött. Olvassuk el! 1Mózes 33:8-11. A két testvér kedves szavakkal, mosollyal, öleléssel, megbocsátással és figyelmességgel halmozta el egymást. Milyen csodálatos válasz Jákób imájára! Csodálatra méltó Istenünk mindent megtesz, hogy segítsen elrendezni a dolgokat egymással, még akkor is, ha szándékosan sértettünk meg valakit. Ő tudja, mennyivel jobban fogjuk érezni magunkat, amikor megkapjuk a megbocsátást, és helyreáll a barátság.  

HITBELI BESZÉLGETÉSEK: Mondj el egy olyan alkalmat, amikor Isten segített neked kibékülni valakivel! 

TEVÉKENYSÉG: Nézd át újra ezt a leckét, és készíts listát, vagy beszélgessetek a következőkről:

• Mi mindent tett Isten, hogy segítsen Jákóbnak és Ézsaunak, hogy kibéküljenek?

• Mi mindent tett Jákób, hogy megpróbálja helyrehozni a dolgokat Ézsauval? 

• Mi mindent tett Ézsau, amivel kifejezte, hogy megbocsátott Jákóbnak? (Olvasd el: 1Mózes 33:8-15) 

IMA: Kérd Istent, segítsen, hogy a családodban és a baráti körödben békesség legyen.

GONDOLKOZZ… majd beszéljétek meg!

Jákób miért tudott békességben találkozni a testvérével? 

Olvasd vagy énekeld el az aranyszöveget! Szerinted Jézus miért mondta, hogy „Isten fiainak” fognak hívni minket, amikor békét kötünk másokkal? 

Forróság volt, a víz pedig mind elfogyott, Lusio Dias Fernandes lelkész mégis végtelenül boldog volt. Az Istennek szentelt összejövetelek, amiket Paya-hara faluban tartottak, nagyon jól haladtak! A feleségével, Yelrivel azért jöttek Kelet-Timor hegyei közé, mert biztosak voltak benne, hogy Isten csodálatos dolgokat fog véghezvinni. Néhányan már meg is akarnak keresztelkedni ebben a faluban! Lusio mosolyogva vitte vizesflakonjait a falu itatóhelyéhez. Nem tudott nem sietni, alig várta, hogy visszaérjen a vízzel az összejövetelre új barátaihoz. Hirtelen egy kő nekicsapódott a flakonnak, amit cipelt! Bumm! Majd még egy, és még egy! Egy dühös nő és a fia kiabált Lusiónak, és kövekkel dobálták, haragudtak amiatt, ami a faluban történik. Az összejövetelről azonnal jöttek az emberek az itatóhelyhez, hogy megvédjék Lusio lelkészt a kövektől. A dühös nő és a fia még fegyverért is elszaladtak, de Lusio elmenekült. Egy másik lelkész, Inaciu érkezett, hogy segítsen a fiatal párnak. A faluban mindenütt imádkoztak, biztosak voltak benne, hogy Isten továbbra is vezetni és védelmezni fogja őket. A tömeg egyre nagyobb lett a faluban, ahogy minden este folytatták az összejöveteleket. Egyik este dühös emberek kövekkel kezdték dobálni a sátrat, és egy önkéntest el is találtak. Folyt a vér az arcán, ezért az előadás és a kődobálás is abbamaradt. Később azonban kővel dobálták a teherautón ülő embereket is, akiket vittek haza, fel a hegyekbe. Isten tudta, hogy kis csapata, valamint az összejövetel látogatói is félnek és aggódnak. Ezért aznap este hét fényes angyalt küldött a táborba, hogy bátorítsa őket. Három fiatalember látta a csodás jelenséget. Ezután a magas angyalok ragyogó fehér ruhában kisétáltak a táborból, egyre kisebbek lettek, míg végül eltűntek. Másnap a három fiatal elmondott mindent a falubelieknek a fényes angyalokról. Ez mindenkit bátorított! Isten emlékeztette őket arra, hogy meg fogja védeni gyermekeit. Következő szombaton, 2019. október 19-én 13 fiatal adta át szívét Jézusnak, megkeresztelkedtek. A boldog fiatalok csoportjából ketten azok voltak, akik látták az angyalokat: ők tudták, hogy Isten és az Ő fényes angyalai valóban léteznek.

A történet alapja: „Angels Among Us,” by Andrew McChesney, Youth and Adult Mission, copyright (c) 2022 General Conference of Seventh-day Adventists®. Engedéllyel használva és adaptálva.