A zenei ÍZLÉS

Amikor a zenéről, különösen a kortárs zenéről esik szó, az emberek gyakran
hivatkoznak az „ízlés” szóra. Biztosan kérdezték már tőled, hogy „Milyen zenét szeretsz?” Gyakran feltételezik, hogy az emberek különböző zenei preferenciákkal rendelkeznek, és ez az oka a különbségeknek.

Az ízlés fogalmát a következőképpen szemléltethetjük: lehet, hogy neked a zöld szín tetszik, a barátodnak viszont a sötétkék. A legtöbb esetben ez egyszerűen személyes választás kérdése. Ezt olyan dolgok határozzák meg, mint a képzettársítások, a művészi képességek, a kultúra, a látás és az egyéniség. Ez több területre nézve is érvényes. Lehet, hogy „szereted” az áfonyás turmixot. Másvalaki lehet, hogy burgonyapürére és szószra „vágyik”. Mindaddig, amíg mindkét étel egészséges, ez csak preferencia kérdése. De vajon biztonságos-e, ha ez alapján döntünk arról, hogy mit fogyasztunk? Nincs több zöldlevelű zöldség! Jöhet a sok édesség és sült! Értitek a gondolatmenetet? Elégséges útmutató-e az ízlés a fontos kérdésekhez? Ha ezt a gondolatot egy lépéssel tovább visszük és a zenére alkalmazzuk, azt mondhatjuk, hogy különböző emberek különböző típusú (vagy műfajú) zenét kedvelnek. Egyesek a klasszikus zenét, míg mások a hip-hopot. Egyeseknek a soft jazz tetszik, míg másoknak a new age. Számít, hogy milyen zenét hallgatunk? Biztonságos-e kizárólag az ízlést követni a zeneválasztás során?

Adott-e Isten nekünk egy sokkal biztonságosabb útmutatót a táplálkozást, vagy a zenehallgatást illetően? Örömünkre a válasz: „Igen”.
A Prófétaság Lelke a „helyes” szót néha az „ízlés” szóval helyettesíti. Azt, ami megfelel az ízlésünknek, előnyben részesítjük vagy kellemesnek tartjuk. A fiatalok zenei ízlésével kapcsolatban két lényeges dologra hívják fel a figyelmünket.
Nézzük először a kedvelt zenetípusokat. A világ fiataljai által leginkább kedvelt zene a magukat kereszténynek valló fiatalok ízlésének felel meg. „A világias énekek és napjaink népszerű, felszínes zenéje rokonszenves ízlésüknek.” (Boldog otthon, 408. old.)
Másodsorban megnézhetjük azokat a zenéket is, amelyeket a legkevésbé kedvelnek. „A fiatalok összejönnek énekelni, s bár hitvalló keresztények, hiábavaló beszélgetésükkel, s rosszul választott énekkel gyakran szégyent hoznak Istenre és hitükre. Nincs ínyükre a szent zene.” (Üzenet az ifjúságnak, 295. old.)
Ha ezt a két gondolatot egyesítjük, azt látjuk, hogy az igazán vallásos zene nem népszerű. Továbbá ha a népszerű zene megfelel a fiatalok ízlésének, az istentiszteleti zene pedig nem, akkor a kétféle zene nem lehet ugyanolyan. Azt is látjuk, hogy a zeneválasztás sokat árul el a jellemünkről.
A gond az, hogy bár a vallásos zenét a Szentlélek ihleti, az „érzéki ember (…) nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki” (1Kor 2:14).
Más szóval azok, akik az ízlésük alapján választanak zenét, nem fognak vallásos zenét választani. Helyesnek tűnhet számukra a módszer, amellyel kiválasztják a zenét, de ez nem bizonyítja, hogy jól választanának. „Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.” (Péld 16:25)
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan vezethet minket a Szentírás, meg kell vizsgálnunk közelebbről ezt a három gondolatot. Először is miért a népszerű zene tetszik általában a fiataloknak? Másodszor miért nem felel meg az istentiszteleti zene a fiatalok ízlésének? Végül pedig, ha a helyesnek tűnő választás veszélyes, hogyan ismerhetjük fel a biztonságos utat?

Gyakran rontják meg a zenét, hogy gonosz célokat szolgáljon, s így a kísértésnek egyik legcsábítóbb eszköze lesz. – Üzenet az ifjúságnak, 291. old.

Az ízlés bajt hozott Sámson fejére. Ugyanabból az okból kifolyólag Ézsaunak is gondot okozott. Tetszettek neki a hettita nők, míg az édesanyjának nem. „És mikor Ézsaú negyven esztendős vala, feleségűl vevé Jehudithot, a Khitteus Beéri leányát, és Boszmátot a Khitteus Elon leányát.” (1Móz 26:34)

Azért említjük ezt, mert gyakran előfordul, hogy az egyik generáció ízlése eltér a másik generációétól. Ahogyan azok a nők, akiket Ézsau kedvelt, fájdalmat okoztak az édesapjának és az édesanyjának, ugyanúgy manapság is hoznak olyan döntéseket a fiatalok, amelyek által megkeserítik szüleik életét. Ez gyakran megtörténik a zenével kapcsolatban is, és előfordult az adventista egyház teljes története során.
Az 1850-es években szakképzett üzletemberek vagyonokat kerestek partitúrák kiadásával. A művészek a koncertjeiken árulták őket. A partitúrákat megjelentető folyóiratok virágkorukat élték. A fiatalokat különösen vonzotta ez a népszerű zene. De a korabeli adventista szülők, akik figyelmesek voltak, látták, hogy Sátán ezzel támadja otthonukat. Észrevették, milyen hatással vannak gyermekeikre, és aggódtak. Azok a fiatalok, akik ezt hallgatták, önzőbbek lettek, és kevésbé érdeklődtek a végidőről szóló bibliai igazságok iránt.
A Prófétaság Lelke igazolta ezt a veszélyt. „Láttam, hogy az ifjúságnak magasabb álláspontot kell elfoglalnia, és Isten Igéjét kell választania fő tanácsadójául és vezetőjéül. A fiatalokon ünnepélyes felelősség nyugszik, amelyet könnyedén vesznek. A házi zenélés elkezdése ahelyett, hogy szentségre és lelkiségre vezetné őket, inkább eszköz lett, mely értelmüket elvonja az igazságtól. A világias énekek és napjaink népszerű, felszínes zenéje rokonszenves ízlésüknek. A hangszeres zene elvette azt az időt, amit imára kellett volna szánniuk. A zene nagy áldás, ha nem élnek vele vissza. Ám ha rosszul használják fel, rettenetes átok.” (Boldog otthon, 407, 408. old.)
A fenti mondatban szereplő „felszínes zene” kifejezés felületes, jelentés, érték vagy mondanivaló nélküli szövegekre utal. Ezek a könnyelmű, népszerű énekek nagy veszélyt jelentettek a lelkiségre. De Sátán fegyvereinek hatékonysága azóta csak nőtt, akárcsak a katonai fegyverek esetében. A zenét is tömegpusztító fegyverré változtatta. Ma ezek a népszerű zenék nemcsak kották formájában léteznek, hanem elérhetők CD-n, rádión, interneten és MP3 formátumban. Nem csak alkalmi mulatságon vagy különleges események alkalmával adják elő, mindenhol ott vannak. Napjainkban pedig nyilvánvalóan romlottak, tele vannak hamis elméletekkel, nyílt erkölcstelenséggel, sőt erőszakkal.
A népszerű zenének továbbra is széles körben elterjedt és végzetes befolyása van a keresztény fiatalokra. Isten tájékoztatott minket arról, hogy melyik a káros zene egyik fontos ismertetőjele. „Izgat, de nem nyújtja azt az erőt és bátorságot, amit a keresztény egyedül a kegyelem trónjánál nyerhet el, ha alázatosan Isten elé hozza kívánságait, erős kiáltásokkal és könnyhullatásokkal könyörög mennyei erőért, hogy megerősödjön a gonosz erőteljes kísértései ellen. Sátán foglyul ejti az ifjakat.” (Uo.)
Az ilyesfajta zene a kábítószerhez hasonlóan átmenetileg serkentő hatású, az erő illúzióját kelti, miközben elrejti előlünk a gyengeségeinket. Az ilyen zene által könnyen Sátán irányítása alá kerülhetünk. Ha ilyen veszélyek fenyegetik lelki életünket, fontolóra kell vennünk imaéletünket. Kérünk naponta mennyei erőt? Ha nem, miért nem? A zene, amit hallgatunk, elnémítja a Szentlélek csendes és nyugodt hangját?

Amikor a Facebookot böngészitek, vagy kerestek valamit az interneten, a rendszer figyeli és elemzi az érdeklődéseteket, a preferenciáitokat és az ízléseteket. A hirdetők azokra összpontosítanak, akik a legnagyobb valószínűség szerint reagálni fognak az eladásra kínált dolgokra.

Bármennyire is intelligensek a keresőmotorok, amelyeken keresztül a szokásainkat tanulmányozzák, ezeknek a tudása primitív rólunk ahhoz képest, hogy a démonok milyen rendkívül kifinomult módon követik érdeklődésünket és ízlésünket. Sátán „megfigyeli, hogy ki milyen bűnökre hajlamos. Azután alkalmakat teremt e hajlamok kielégítésére.” (A nagy küzdelem, 555. old.)
Tanulmányozza a zenei ízlésünket, és olyan zenét kínál fel nekünk, amely gyengíti a helyes dolgok iránti hajlamunkat. Amikor a fiatalok találkoznak, gyakran használják a zenét kapcsolattartási eszközként. Hallgathatják ugyanazt a zenét MP3-ról, vagy összegyűlhetnek egy gitár vagy egy zongora körül. Vagy egész egyszerűen beszélhetnek a kedvenc énekeseikről és dalaikról. Sátán igyekszik megkedveltetni a fiatal keresztényekkel azt a zenét, amely neki tetszik.
A Prófétaság Lelke félrehúzza a függönyt, hogy megláthassuk az ellenünk folyó igaz, ugyanakkor láthatatlan harcot: „Angyalok lebegnek emitt a ház felett. Ott jöttek össze a fiatalok. Ének- és zeneszó hallik. Keresztények gyűltek itt össze.” (Bizonyságtételek, 1. köt., 506. old.)
A jó és a rossz angyalok sok tudással rendelkeznek a zenéről. A gonosz angyalokat vonzó zene taszítja a jó angyalokat. Ez fordítva is igaz. Az általunk választott zene által jó angyalokat vagy démonokat hívunk meg.
Figyeld meg a zene láthatatlan hatását a Prófétaság Lelke által említett keresztények csoportjában: „de mit hallanak? Üres kis nótát, táncterembe illőt. Íme, a tiszta angyalok összébb vonják világosságukat; sötétségbe borul a hajlék.” (Uo.)
Isten angyalait azért küldték, hogy örömmel ajándékozzák meg a fiatalokat. De kénytelenek feladni a küldetésüket. „Az angyalok eltávoznak a helyről. Arcukon szomorúság ül. Figyeld, sírva fakadnak.” (Uo.) És ez a jelenet nem egy elszigetelt eset volt. „Láttam, hogy számtalanszor megismétlődött a szombatünneplők körében.” (Uo.)
Nemcsak a zene üldözi el az angyalokat, hanem a szavaik is: „A fiatalok összejönnek énekelni, s bár hitvalló keresztények, hiábavaló beszélgetésükkel, s rosszul választott énekkel gyakran szégyent hoznak Istenre és hitükre.” (Uo.) A könnyelmű zene megfelel a könnyelmű beszédnek? De mi is a könnyelmű beszéd? „Beszélgetéseik a divatról, a ruhákról és a főkötőkrők szólnak; arról, hogy miért és mit mondtak bizonyos fiatalok, vagy a különféle szórakozásokról, amelyeket terveznek.” (I.m. 505. old.)
Idézzük fel, hogy melyik az a típusú zene, amelyet az úgynevezett keresztény fiatalok nem szeretnek: „Nincs ínyükre a szent zene.” (I.m. 506. old.) Miért? A látomás rávilágít a probléma gyökerére. „Felhívták figyelmemet Isten Igéjének világos tanításaira, melyeket észrevétlenül mellőznek.” (Uo.)
Néha előfordul, hogy a sofőrök figyelme gyengül, és nem látják a sebességkorlátozást, illetve a figyelmet és éberséget igénylő különleges útviszonyokat jelző táblákat. Ez bírságokhoz és balesetekhez vezethet. A bíróságon a tudatlanságot nem fogadják el mentségként.
De mennyivel fontosabb számunkra, hogy megfigyeljük a tanítást, amit Isten ad Igéjén keresztül! Ezt fontos megjegyeznünk. Az ítéletkor nem bújhatunk majd a tudatlanság mögé. „Az ítélet napján az ihletés szavai fogják elítélni azokat, akik nem engedelmeskedtek azoknak.” (Uo.)
Melyek Isten világos, bibliai tanításai a zenéről? Vajon nem szenteltünk kellő figyelmet ezeknek?

Az üdvösség örömhíre legyen minden prédikáció súlypontja, minden ének tárgya. – Evangelizálás, 502. old.

I. RÉSZ
1. Olvassátok el Példabeszédek 16:25-ot! Magyarázzátok meg, miért nem biztonságos, ha az alapján választunk, hogy mi tetszik vagy mi nem tetszik nekünk (vagyis az ízlésünk alapján).

2. Tegyük fel, hogy éneket keresgéltek egy ifjúsági találkozóra. Vajon egy népszerű zenei stílusút kellene választanotok, olyat, amely az emberek többségének tetszik? Vagy inkább Istennek tetsző zenét?

Mi a célja az istentiszteleti zenének: hogy az emberek kedvére legyen, vagy hogy dicsőséget szerezzen Istennek?

II. RÉSZ
3. Mi számít könnyelmű zenének?

Mondjatok néhány példát a könnyelmű zenére!

4. Hogyan lehet a zene a kábítószerhez hasonló?

5. Felhasználja Sátán a zenét arra, hogy ártson nekünk? Hogyan?

III. RÉSZ
7 Milyen zene fogja vonzani a szent angyalokat?

Milyen zene vonza a démonokat?

8. Milyen (talán észrevétlen) alapelvek vonatkoznak az alábbi igeversekben arra, hogyan válasszunk zenét?
1Pt 1:13-16

Tit 2:11-14

1Pt 5:8

1Pt 4:7

2Kor 6:16-18

1Jn 2:15-17

További tanulmányozásra: Üzenet az ifjúságnak, 291–296. old.

Egyek igazságban

Itt történt, hogy három állítólagos szombattartó nyilvánosan ellenszegült a gyűlés elnöke által kinevezett bizottságok egy régóta követett terv általi megválasztásának, amelyeknek a jelölés, a meghatalmazás és a döntéshozatal volt a feladatuk.

Az egyik férfi kijelentette: „Azt hiszem, hogy nyilvánosan kellene beszélnünk, mint egy parlamenti választáson vagy egy pártgyűlésen. Hagyjátok, hogy mindannyian szavazzanak, és lássuk, ki kapja a legtöbb szavazatot.” Másvalaki azt mondta: „Ha azt tervezitek, hogy egyetlen bizottság legyen, nem hiszek ebben a módszerben, mert azt jelenti, hogy a hatalom egyetlen ember kezében van.” Ezután érkezett egy tanúságtétel White testvérnőtől, amelyben az állt, hogy nem ez a követendő út. Inkább vegyük figyelembe imádságos lelkülettel mire van szükség, az emberek képességeit, és a testvérekkel való tanácskozást követően javasoljunk neveket. Ezek a férfiak azonban továbbra is hevesen fenntartották a véleményüket, alig hagyva helyet annak, hogy White testvér vagy testvérnő közbeszóljon. Megyjegyzéseik során ezek a férfiak folyamatosan azt hangoztatták, hogy nem hisznek „egyetlen ember erejében”. Végül White testvér szót kapott, és higgadtan mondta a három férfi vezetőjének: „Látom, hogy nem hiszel egyetlen ember erejében, hacsak nem lehetsz te magad az az ember.” Március 13-tól a Red Banks-i iskolaépületben kezdtük el a sorozatot, Red Blufftól hat mérföldre nyugati irányban. Wilkins úr, egy nagykereskedelmi létesítmény hitetlen könyvelője tuberkulózisban szenvedett. Néhány héttel korábban meglátogatta édesanyja, Horne asszony, aki Baltimore-ban élt, és nagyon aggódott fia egészségi állapota miatt. A Chicagóból Sacramentóba tartó úton egy vasúti kocsiban utazott a White házaspárral. White testvérnő másolatokat adott neki az egészségügyi írásairól, és néhány tanáccsal is ellátta a fia gondozására vonatkozóan. A hölgy fia elolvasta az írásokat, gyakorlatba ültette az azokban található elveket, és jelentős javulást tapasztalt. Amikor meglátta a hirdetést az előadássorozatról, amelyet a tárgyalóteremben szerveztem, a következőket mondta: „Édesanyám, nem csodálnám, ha ez a férfi White asszony emberei közül való lenne. Elmegyek erre az összejövetelre, hogy lássam, ugyanaz-e a hite, és ha igen, akkor meghívom otthonomba.” Április 13-án abban a kiváltságban volt részem, hogy megkeresztelhettem öt személyt a Sacramento folyóban, amely Red Blufftól három mérföldre található déli irányban. Köztük volt Horne anyuka és a fia, Wilkins úr is, ami így válaszolt néhány ellenfelünknek, akik azzal vádoltak minket, hogy viszályt szítunk a családokban: „A mi családunkban nem okoztak széthúzást. Édesanyám metodista, a feleségem baptista, én pedig hitetlen voltam. Semmi sem okozott nagyobb örömet, minthogy ellentmondásos vallási vitákat folytathattam velük. Az összejövetelek óta egyek vagyunk hitben.” A Kaliforniai Egyházterület 1873-as tavaszi gyűlésén eltervezték, hogy a nyár folyamán Napa Valley-ben tartsunk sátorösszejöveteleket, az elsőt Napában, a másodikat pedig St. Helenaban. Ezt követően egy őszi tábort is terveztünk Yountville-ben, félúton Napa és St. Helena között. A napai sorozatot egy új, hatvan lábnyi, kör alakú sátorban kezdtük május 24-én, és július 27- ig folytattuk. Negyven ember fogadta el az igazságot, emellett rendelkezésünkre bocsátották a régi iskola épületét a szombati istentiszteletek megszervezésére. Július 30-án megkezdtük a találkozókat St. Helenaben, és ezek szeptember 14-ig folytatódtak. Az utolsó két napon vita folyt a szombatról Cornell lelkész és a woodlandi Martin professzor között. McCorkle lelkész, aki közel állt a professzorhoz, kérte, hogy gyűjtsünk adományokat Martin utazási költségeinek fedezésehez. Az emberek adománygyűjtést akartak szervezni, és elosztani az így nyert összeget a két személy között, de McCorkle lelkész nem értett egyet ezzel. Így érvelt: „Mivel még semmilyen döntés nem született a vitával kapcsolatban, azt javaslom, hogy tegyünk egy-egy kalapot az asztal mindkét oldalára, és hagyjuk, hogy mindenki a témával kapcsolatos nézőpontja alapján tegye be adományát a megfelelő kalapba.” A sátor tulajdonosa elmondta, hogy körülbelül 2,50 dollár gyűlt össze a professzor kalapjában, és majdnem 30 dollár a Cornell lelkészében.

A menny harmóniája

Március második délutánját a Haskell házaspárral töltöttem. Megbeszéltük
oaklandi tevékenységünket, és azt a tervüket, hogy keletre mennek, s kis ideig
Dél-Lancesterben fognak tartózkodni. Látogatásuk után fáradtság vett rajtam
erőt, s korán lefeküdtem.

Bal felemet reuma kínozta, s nem volt nyugtom a fájdalomtól. Forgolódtam az ágyban, hogy fájdalommentes helyzetet találjak. A szívem is fájt, ami nem sok jót jósolt az előttem álló éjszakára. Végre elaludtam. Fél tíz körül a másik oldalamra fordultam s észrevettem, hogy semmim sem fáj. Forgolódtam, karomat mozgattam, rendkívül szabadnak és könnyűnek éreztem magamat. Ezt a jó érzést le sem tudom írni. Szobám fényességgel telt meg, a leggyönyörűbb égszínkékkel, s mintha mennyei lények karján nyugodtam volna. Ezelőtt is tapasztaltam ezt a szokatlan fényt különleges áldások idején, de ezúttal kifejezettebben és mélyebben, mint azelőtt. Nagy nyugalom szállt rám. Ez a békesség oly teljes és túláradó volt, hogy szó ki nem fejezheti. Fölültem és láttam, hogy fényes, hófehér, sötét rózsaszín szegélyű felhő vesz körül. A levegőt a leglágyabb és legédesebb zene töltötte be. Fölismertem a zenét – angyalok éneke volt. Hang szólított meg: „Ne félj, én vagyok, Üdvözítőd. Szent angyalok vesznek körül.” – Bizonyságtételek, 9. köt., 65, 66. old.

A zene mennyei eredetű eszköz. Nagy hatalom van benne. Angyali sereg zenéje volt az, ami felvidította a pásztorokat Betlehem síkjain, majd végigzengett az egész földön. Hálánk zenében emelkedik fel a tisztaság és összhang megtestesítőjéhez. A megváltottak zene és győzelmi ének hangjai kíséretében lépnek majd a halhatatlanság földjére. Az emberi hangban van valami különlegesen szent. Dallama és lágy, mennyei ihletésű lendülete túltesz mindenféle hangszeren. Az ének Isten egyik ajándéka az embernek. Eszköz, melyet nem lehet utolérni vagy túlszárnyalni akkor, ha Isten szeretete lakozik a szívben. A lélekkel és értelemmel való éneklés sokat tehet az istentiszteletek felemelésében. Mennyire lealacsonyították ezt az ajándékot! Megszentelt és kifinomított formában sok jót tehet az előítélet és a keményszívű hitetlenség korlátjainak lerombolására, és a lélekmentés eszköze lehet. Azonban nem elegendő érteni a zene alapelemeit. A zeneértéshez és -ismerethez olyan mennyei kapcsolatnak kell párosulnia, hogy angyalok énekelhessenek rajtunk keresztül. – Szemelvények E.G. White írásaiból, 3. köt., 335. old. 

Ádámnak és Évának lehetősége volt megfigyelni Isten hozzáértését és dicsőségét minden fűszálban, bokorban és virágban. Az őket körülvevő természeti szépség mennyei Atyjuk bölcsességét, kiválóságát és szeretetét tükrözte. Ragaszkodásukat és csodálatukat kifejező énekeik áhítattal emelkedtek az ég felé, az angyalok és a gondtalan madarak énekével összhangban. – The Review and Herald, 1874. február 24. 

Minél jobban megközelíti Isten népe a hibátlan, kellemes hangzású éneklést, annál inkább dicsőíti Istent, szolgálja a gyülekezet javát, és hat kedvezőn a hitetlenekre. Megmutatták nekem a menny rendjét, a tökéletes rendet, s elragadtatva hallgattam a tökéletes zenét. Látomásom után a földi éneklés harsogónak és hamisnak tűnt. Négyszögű völgyben angyalcsoportokat láttam, mindegyiküket arany hárfával. A hárfák végén kulcs volt a hárfák hangolására és a dallam változtatására. Ujjuk nem söpört hanyagul végig a húrokon, hanem külön-külön érintették meg azokat, megadva a hangot, majd mindnyájan csatlakoznak a gazdag, tökéletes mennyei zenéhez. Lehetetlen leírni a dallamot: mennyei, isteni. Minden arcról Jézus képmása sugárzik, és kimondhatatlan dicsőséggel ragyog.
– Bizonyságtételek, 1. köt., 146. old.

Az énekeken sokat lehet javítani. Egyeseknek az a benyomásuk, hogy minél hangosabban énekelnek, annál több zenét szolgáltatnak, de a zaj nem zene. A jó ének olyan, mint a madarak zenéje – diszkrét és dallamos. Egyes gyülekezetekben olyan szólókat hallottam, amelyek teljesen alkalmatlanok voltak az Úr házában való szolgálatra. Az angyaloknak nem tetszenek az elnyújtott és furcsa hangok, amilyeneket az operában hallhatunk. Örömmel hallgatják az egyszerű, természetes hangnemben előadott dicsőítő énekeket. Énekükkel azokhoz a dalokhoz csatlakoznak, amelyekben minden szó világosan és a zenei hangnemnek megfelelően hangzik el. Lélekkel és megértéssel veszik át a szívből énekelt refrént.
– Sermons and Talks, 2. köt., 246. old.

Isten örökösei… A föld legnagyobb méltóságai nem viseltek gazdagabb öltözéket annál, mint amilyenben ők állnak a trón előtt. Földi uralkodók homlokára soha nem helyeztek olyan tündöklő fejéket, amilyen az ő fejüket koronázza. Örökre vége szakad a fájdalomnak és a sírásnak. A dicsőség királya letöröl arcukról minden könnyet. Nem lesz többé semmi ok a bánatra. A megváltottak pálmaágat lengetve dicséneket zengnek, tisztán, szépen és harmonikusan. Mindenki énekelni kezd, mígnem az egész mennyet betölti a himnusz: „Az üdvösség a mi Istenünké, aki a királyi székben ül, és a Bárányé!”
– A nagy küzdelem, 650. old.

MEGBESZÉLENDŐ KÉRDÉSEK
1. Írjátok le az angyalok énekét!

2. Mi különösen szent? Miért?

3. Milyen jó hatása van a megszentelt énekeknek?

4. Milyen szavak írják le azt a zenét, amelyet Ádám és Éva az angyalokkal együtt énekelt?

4. Milyen szavak írják le azt a zenét, amelyet Ádám és Éva az angyalokkal együtt énekelt?

5. Melyik az a három dolog, amely akkor fog bekövetkezni, ha egyre inkább közeledünk a helyes és harmonikus énekléshez?

6. Jellemezzétek a menny tökéletes zenéjét!

7. Mutassátok be azt a zenét, amely tetszik az angyaloknak!

8. Milyen az az ének, amelyet a megváltottak fognak énekelni a mennyben!

A kisebbik testvér – 2. rész

Dayita Sharma

Sonu és családja később elmagyarázták, hogy egy év múlva kötnek majd egy madzagot a mellkasa köré, amely egy hindu pap valamennyi felelősségére kötelezi. Iskolába fog járni, hogy imákat és rituális énekeket tanuljon, és amikor onnan visszatér, nem fog többé enni nálunk. Még vizet sem fog elfogadni tőlünk.

Hirtelen nyilvánvalóvá vált számomra, hogy miért nem válaszolt Isten az imámra, amelyben egy nagyobb házat kértem. Nemrég úgy döntöttünk, hogy kicsivel tovább maradunk a jelenlegi házunkban, bár zsúfolt volt. Hogy pontosabb legyek, egy évig terveztünk még maradni. Várjunk csak, gondoltam, és forróság töltötte el a mellkasomat. Az a csodálatos gyanú ébredt bennem, amit csak egy keresztény érezhet. Mit tesz itt Isten? Mit tesz ezúttal? Miután az öcsémért, Sonuért imádkoztam azon a délután, a következő gondolatom támadt: mi van, ha Sonu a következő Ábrahám? Ha Isten megparancsolja neki, hogy hagyja el bálványimádó családját, és távoli hegyi falvakban tegyen bizonyságot szeretetéről és kegyelméről? Mi van, ha Sonu a következő Gedeon? Mi van, ha eljön hozzá az Úr álmában, és arra utasítja, hogy rombolja le édesapja templomát? Mi van, ha Sonu lesz a következő Illés, és kéri az élő Isten és a hamis bálványok közötti szembesítést? Mi van, ha az életét féltve futásnak kell erednie, amikor Isten felmagasztaltatik? Mi történik, ha Sonu, egy hindu pap fia, jövőre nem köti a mellkasára azt a bizonyos madzagot? Mi történik, ha ehelyett ő lesz az első pahari lelkészünk? Imádkozni kezdtem azért, hogy ez megtörténjen. Ez egy merész ima volt, de valahogy tudtam: Isten azt akarja, hogy imádkozzam ezért. Úgy gondolom, hogy ez Isten terve Sonuval. És ha az ima segít eltüntetni a sötétséget kis testvérem körül, hogy megismerhesse Isten akaratát az életére nézve, akkor megteszem, imádkozni fogok! Mit fog tenni Isten ebben az évben? Valamilyen módon lehetőséget fog adni Sonunak, hogy egy másik utat kövessen. Alig várom, hogy lássam, hogyan fogja ezt megtenni! Jézus éjszakákon át imádkozott. Gondolkoztál már azon, hogy miről beszélhetett Istennel olyan sokáig? Talán Péterért, Tamásért, Júdásért imádkozott. Jézus bátor és hűséges apostolokat, mártírokat, Atyja királyságának örököseit látta, amikor a tanulatlan és makacs halászokra nézett. Amikor a pahari népért imádkoztok idén, mondjatok imát külön Sonuért is, hogy Krisztust szerető, odaadó, bátor és ékesszóló emberré alakuljon át. Csatlakozz hozzám, és hagyd magad mögött a „kérlek, légy az egész világgal” típusú imákat, amelyek olyan könnyen előtörnek hitetlen szívünkből. Imádkozzunk erősen, konkrét dolgokért és merészen!

Határontúli Adventista Misszió (AFM – Adventist Frontier Missions)

Az AFM helyi gyülekezetplántáló mozgalmakat alapít olyan területeken, ahova még nem jutott az el evangélium üzenete. Kizárólag olyan helyeken, olyan embercsoportokkal dolgozik, akik körében a Hetednapi Adventista Egyház még nem szervezte meg a hívők gyülekezetét. Majdnem 30 éves szolgálata során az
AFM 180 hivatásos misszionáriust és 400 önkéntest, illetve diákot küldött ilyen területekre. Ők mintegy 40 népcsoportban szolgáltak a világ különböző országaiban.

Hogyan segíthetsz?
• Imádkozz: Könyörögj Istenhez mind a misszionáriusokért, mind azokért, akikkel dolgoznak.
• Adakozz: Támogasd a misszionáriusokat adományaiddal.
• Menj: Szolgálj hivatásos- vagy diákmisszionáriusként. AFM kapcsolat
• Ingyenes telefonvonal: 1-800-937-4236
• Web: www.afmonline.org