Jákob megtanul bízni Istenben

Lábán utoléri Jákóbot

1Móz 31:25-1Móz 32:2 

Lábán és emberei Jákób menekülő családja után eredtek. De miután Isten álomban megintette Jákóbbal kapcsolatban, tudta, hogy nem tarthatja vissza. Amikor végre utolérték őket, mit mondott Jákóbnak? 1Móz 31:26-30 Jákób elmondta Lábánnak, miért távozott titokban, de azon fel volt háborodva, hogy Lábán rajta kéri számon a bálványait, mintha ő lopta volna el azokat. Álmában sem gondolta volna, hogy az ő szeretett Ráhele hozta magával őket. Miután Lábán hasztalan kereste a bálványait, Jákób nyíltan és indulatosan szembesítette azzal, mennyire hűséges munkása volt. Soha nem lopott el tőle semmit, noha Lábán keményen és méltánytalanul bánt vele. Olvassuk el! 1Móz 31:36-42. 

Lábán nem szállt vitába azzal, amit Jákób mondott. Ehelyett inkább ígéretet tettek, hogy nem fognak ártani egymásnak. Az egyezség emlékére egy kőoszlopot emeltek. Ezután Jákób áldozatot mutatott be, majd együtt ettek. Másnap korán reggel Lábán és emberei elbúcsúztak és visszatértek Háránba. Békét kötöttek egymással és barátokként váltak el. Jákób megoldotta a Lábánnal és fiaival támadt viszályt. Ekkor azonban újabb gonddal kellett szembenéznie. Kánaán felé tartva a lelkiismerete napról-napra hangosabban juttatta eszébe azt, amit Ézsauval cselekedett. Még mindig tartott a bosszújától. Nemcsak hogy elveheti Jákób minden javát, de könnyen árthat a családjának is, sőt meg is ölheti őket. Isten természetesen jól tudta, milyen érzések gyötrik Jákóbot. Amikor már igen közel jártak Kánaánhoz, Isten két angyalsereget is küldött a védelmükre. Az egyik előttük, a másik szorosan mögöttük haladt. Ezek az angyalok azokat az angyalokat juttatta Jákób eszébe, akiket húsz esztendővel korábban álomban a létrán állva látott. Hála töltötte el a szívét, hogy angyalok oltalmazzák a Kánaán felé vezető úton. 

Alkalmazás: Isten parancsolta meg Jákóbnak, hogy térjen vissza otthonába. Bízhatott abban, hogy ha engedelmeskedik Istennek, gondját fogja viselni? Bízhatsz te is abban, hogy Isten a gondodat viseli, amikor azt cselekszed, amit Ő mond neked? Náh 1:7 

Egy hosszú éjszaka

1Móz 32:3-32

Jóllehet Jákóbot felbátorította az a tudat, hogy angyalok vannak velük, úgy érezte, hogy neki is mindent el kell követnie családja megoltalmazása érdekében. Elsőként baráti üzenetet küldött Ézsaunak. Nem akarta, hogy úgy gondolja, koldusként tér haza, aki rászorul az atyai vagyonra. Jákób az üzenetet vivő szolga lelkére kötötte, hogy a megszólítás ez legyen: „Ézsau, az én uram”, Jákób nevében pedig mondja ezt: „a te szolgád, Jákób”. Milyen hírrel tértek vissza a hírnökök Jákóbhoz? 1Móz 32:6

Jákób és az egész tábor megrémült. Vissza már nem fordulhattak, de továbbmenni is féltek. Jákób újra imában fordult Istenhez, oltalomért esedezett. Ezután az embereket és az állatokat két csoportra osztotta. Ha netán Ézsau rájuk támadna, az egyik csoport megmenekülne. Jákób bőkezűen mért, ötszáz jószágból álló ajándékot is küldött Ézsaunak. A szolgák több kisebb csoportra választották szét azokat, távolságot hagyva az egyes csoportok között, hogy külön-külön adhassák át őket. Jákób erősen meghagyta nekik, mit kell mondaniuk Ézsaunak. A Jabbók folyóhoz érve Jákób a gázlón át vezette a családját. Maga azonban hátramaradt, hogy azon az éjjelen egyedül imádkozzon. Vadállatok és rablók tanyáztak a környéken, de Jákóbot leginkább az a gondolat gyötörte, hogy azok, akiket annyira szeret, az ő bűnei miatt kerültek ilyen veszélyes helyzetbe. Ahogy segítségért könyörgött, egyre csak sírt és zokogott. Hirtelen egy erős kéz érintésére riadt fel. Azt hitte, valami ellenség. Felugrott és harcolni kezdett az életéért. De akármilyen keményen küzdött, nem tudott kiszabadulni annak az erős kéznek a szorításából. Miközben kétségbeesetten küzdött, bűnei egyre nagyobb súllyal nehezedtek lelkére. Mindeközben folytonosan felidéződtek neki Isten ígéretei is. A birkózás majdnem hajnalig folytatódott. Ekkor az ellenség megérintette Jákób csípőjét, aminek következtében az kificamodott. Villámcsapásként futott át az elméjén, hogy hiszen akkor egy mennyei lénnyel küzdött! Mi történt ekkor? 1Móz 32:26-30. 

Alkalmazás: Jákób mindent, amit csak tehetett, megtett annak érdekében, hogy megoltalmazza a családját, de imádkozott is Istenhez, oltalmáért esedezve. Mindkettő fontos volt? 

Fejedelem Istennel

1Móz 33:1-16

Mennyire fájhatott Jákób csípője! De miután rájött, hogy Istennel birkózott, belékapaszkodott. Belátta, hogy azért hazudott és lopta el az elsőszülöttségi jogot, mert sohasem bízott teljesen Istenben. Amikor Isten azt mondta neki, hogy hagyja őt elmenni, ő annál erősebben szorította. Végül megértette, hogy a bűne megbocsátást nyert. Isten új nevet is adott neki: Izrael lett, aminek jelentése „fejedelem (vagy uralkodó) Istennel”. Utódait pedig „Izrael gyermekeinek” vagy „izraelitáknak” fogják hívni. Noha nehezen sántikált, boldog volt. Nem félt már az Ézsauval való találkozástól. Azon az éjjelen, miközben Jákób az Úrral küzdött, Ézsau álmot látott. Álmában azt látta, milyen szomorú volt Jákób, amikor megtudta, hogy anyjuk, Rebeka, meghalt. Talán abba is bepillanthatott, milyen kemény sora volt Jákóbnak, míg távol volt az otthonától. Azt is láthatta, hogy angyalok oltalmazzák. Amikor felébredt, Ézsau elmondta a katonáinak, mit álmodott. „Ne árts Jákóbnak” - intette őket is. „Az én Atyám Istene oltalmazza őt.” Ez a mondat meglephette azokat a durva lelkű katonákat. De amikor nem sokkal később maguk is tanúi lettek annak, ami történt - a két testvér találkozásának, és annak, ahogy átölelik egymást -, mélyen meghatódtak. Olvasd el az egész csodálatos történetet: 1Móz 33:1-16 

Alkalmazás: Isten Jézus visszajövetele előtt élő népe ugyanazokon fog átmenni, amin Jákób is átment azon az éjjelen, amikor attól félt, hogy ő és családja életét veszti. Sátán megpróbálja beléjük égetni azt az érzést, hogy akkorák a bűneik, hogy reményük sem lehet arra, hogy Isten megmentse őket ellenségeiktől. Ezt az időt „Jákób szorongattatási éjszakájának” nevezzük (Jer 30:7). De ha megvalljuk minden vétkünket, és Istentől kérjük bűneink bocsánatát, tudhatjuk és biztosan hinnünk kell, hogy megbocsátotta azokat. Akármilyen rettenetesen érezzük magunkat, ugyanolyan hittel kell kapaszkodnunk az olyan ígéretekbe, mint 1János 1:9 , amilyen hittel Jákób kapaszkodott Jézusba azon a nevezetes éjszakán. Nem hagy el bennünket! 

Hazafelé

A testvérek útjai tehát elváltak egymástól. Ezután Jákób és családja folytatták a menetet az állataikkal. Milyen jó lehetett arra gondolniuk, hogy hamarosan visszaérkeznek Kánaán földjére! Egy Sikem nevű város közelébe érve Jákób vásárolt egy földdarabot, és ott tábor vert egy időre. 1Móz 33:18-19

Sikem volt az a város, ahol Jákób nagyatyja, Ábrahám, először letáborozott, amikor több mint 180 esztendővel azelőtt Kánaánba költözött. Miként Ábrahám, Jákób is oltárt épített, és a tábor minden lakója az oltár köré gyűlt a reggeli és az esti áldozatra. Ezek ahhoz hasonlók, mint a mi reggeli és esti áhítataink. 1Móz 33:20.

Sok évvel azután, hogy Jákób családja visszatért Kánaán földjére, Jákób tizenéves leánya, Dina olyasmit cselekedett, ami kezdetben ártatlan szórakozásnak tűnt. Ám rossz vége lett. Miután a leány ilyen szörnyű bajba került, Isten azt mondta Jákóbnak, hogy költözzenek el Sikemből és telepedjenek le Bételben. Mi volt az a dolog, amit Dina csinált, és ami ennyi bajt okozott? 1Móz 34:1 

Azzal, hogy a Sikemben lakó pogány lányokkal barátságot kötött, Jákób egész családját bajba keverte. Későn jöttek rá, hogy azoknak az embereknek a barátsága, akik nem szeretik Istent és nem engedelmeskednek Neki, ahhoz hasonló, mint amikor valaki letér a biztonságos útról és Sátán harci övezetébe téved. Mit gondolsz, Sátán ma is megkísérti a tizenéves fiatalokat azzal, hogy Dinához hasonló dolgot műveljenek? Egy sikemi férfi, Hámor, Sikem atyja, Jákób hozzájárulását kérte, hogy a fia feleségül vehesse Dinát. Ugyanakkor azt is indítványozta, hogy Jákób fiai Sikem leányai közül vegyenek maguknak feleséget. Ily módon a két nép egy népként egyesülhetne. 1Móz 33:8-9. 

Jó ötlet volt Hámor indítványa? Nem! Isten gyermekei számára soha nem jó, ha olyan emberekkel kötnek házasságot, akik nem úgy tisztelik Istent, ahogy ők. Mint ahogy az sem volt helyes, hogy Dina két bátyja, Simeon és Lévi, lemészárolták a sikemi férfiakat a húgukkal történt eset miatt (1Móz 34:26-27). 

Alkalmazás: Két rosszból születhet-e bármikor jó? Ha valaki valamivel megbánt téged, megoldod-e azzal a kérdést, ha „visszaadod a kölcsönt”? Róm 12:19-21 

Fontos változások

1Móz 35:1-15

A Sikemben történtek után Jákób ráébredt arra, hogy gyermekeinek és a tábor többi lakójának is meg kell változniuk. Hogyan is tudná Isten felhasználni őket a környező pogány népek tanítására, amikor ők maguk sem engedelmeskednek Neki? Hogyan áldhatná meg Isten őket, amikor ékszereket viselnek, és maguk is tisztelik azokat a bálványokat, amiket Lábán családja tisztelt? Amikor Jákób imában Isten elé tárta ezeket a kérdéseket, Ő azt mondta neki, hogy Bételbe kell költözniük. Isten ott adta neki a létráról szóló csodálatos álmot. Ígéretet tett arra, hogy egy napon az utódai öröklik majd Kánaán földjét. De azt is tudta, hogy még a költözés előtt megújulásnak kell végbemennie a táborában. Amikor Jákób elmondta a többieknek, hová fognak költözni, azt is elmondta, mi történt azon a helyen soksok évvel azelőtt. Szólt nekik a létráról szóló álomról, hogy Ézsau elől menekülve milyen bátorsággal töltötte el őt. Szólt nekik Isten ígéretéről, hogy visszahozza őket arra a földre. Elmondta: megígérte Istennek, hogy hűséges lesz Hozzá. Amikor azt is elmondta nekik, hogy Isten mennyire megsegítette és megáldotta, a tábor minden egyes lakójának mélyen megindult a szíve. Mit csináltak ezután a bálványaikkal és a fülbevalóikkal? 1Móz 35:2-4

Miután Jákób családja elvégezte ezt a „nagytakarítást”, elköltöztek Bételbe. A Bétel név jelentése „Isten háza”. Jákób táborába szomorúság költözött egy időre, amikor Debóra, Rebeka dajkája, meghalt. Nagyon idős volt már. Ő már azelőtt Rebeka mellett volt, hogy úrnőjével Kánaán földjére települtek volna. Rebeka halála után Debóra fontos része lett Jákób családjának. 

Alkalmazás: Sokan vannak ma is Isten gyülekezetében, akik nemigen törődnek vele, hogy különbözzenek a világtól, és hogy ne kövessék annak divatját és szokásait? Amit Jákób családja megtett, olyan dolog, amit Isten népének ma meg kell tennie? Isten népe körében is végbe kell mennie ennek a „nagytakarításnak”, és azután költözhetnek majd el Isten igazi házába, a mennybe. Jn 14:2-3 

Az utazás véget ér

1Móz 35:16-29

Jákób háznépe elhagyta Bételt és úton volt Hebron felé, ahol atyja, Izsák akkor lakott. De még mielőtt odaértek volna, szeretett felesége, Ráhel meghalt. Második fia szülésébe halt bele. A gyermeknek a Benóni nevet adta, amely név jelentése „fájdalmam fia”. Szegény Jákób szíve egészen összetört. Nagyon-nagyon szerette Ráhelt. Annyira fontos volt számára, hogy elvesztése nagyobb fájdalmat jelentett neki, mintha elvesztette volna a jobb kezét. Még a gyermeknek is új nevet adott: Benjámin jelentése „a jobb kéz fia”. Jákób végül megérkezett Hebronba, és újra együtt lehetett drága vak atyjával, Izsákkal. Sok éven át lehettek egymás vigasztalására. Aztán, amikor Izsák meghalt, Ézsau és Jákób együtt temették el. Volt idő, amikor Ézsau hőn várta ezt a napot, hogy megölhesse Jákóbot, amiért ellopta tőle az elsőszülöttségi jogot (1Móz 27:41).

De ekkorra minden megváltozott. Jákób örömmel adta oda Ézsaunak atyja javaiból az elsőszülöttnek járó részt, amire Ézsau igazából vágyott. Azzal, hogy Izsák gazdagságából az elsőszülöttnek járó rész hozzáadódott ahhoz, amivel Ézsau addig bírt, neki és Jákóbnak együtt már túl nagy állatállománya lett ahhoz, hogy együtt legeltessenek. Ézsau bölcs belátást tanúsítva önként távoli vidékre költözött. 1Móz 36:6-8 

Alkalmazás: Legvégül mind Ézsau, mind Jákób megkapta azt a részt, ami számukra a legértékesebb volt. Ézsaunak meglett az evilági, Jákóbnak a mennyei gazdagság. Mindketten azt választották, ami kinek- kinek fontosabb volt. Kié volt a jobb választás? Jákóbnak és Ézsaunak ugyanazon kiváltságokban volt része, de Ézsau rossz döntéseket hozott. Isten mindenkit szeret, de gyűlöli a bűnt és azokat a rossz döntéseket, amiket az emberek hoznak. Erre gondol a Biblia, amikor azt mondja, hogy Isten szereti Jákóbot, Ézsaut ellenben gyűlöli (Mal 1:2-3). Isten gyűlölte azokat az önző bűnöket, amik elválasztották Ézsaut a mennyei örökségtől, amelyekhez nem jut hozzá így, amikor ez a földi élet véget ér. Mi melyik gazdagságra vágyunk és melyiket választjuk?

Tanulmányozásra

1Mózes 31:25-36:8; Pátriárkák és próféták, 192–209. old., A nagy küzdelem, 616–619. old.