Aranyszöveg: „Utálja az Úr a hazug ajkat, de akik igazán élnek, azokat kedveli.” Példabeszédek 12:22
Izsák tehát feleségül vette Rebekát, és már nem volt magányos. Isten megígérte, hogy Kánaán földje az utódaié lesz, de húsz évnek kellett eltelnie, mire gyermekük született. Ikreik lettek! Jóllehet az ikrek egyidősek, az anyja méhéből elsőként kibújó gyermeket tekintették idősebbnek, míg a másodikként világra jövőt ifjabbnak. Rebeka elsőszülött gyermekét Ézsaunak, másodszülöttjét Jákóbnak hívták. Az egypetéjű ikrek egyformán néznek ki és egyforma a viselkedésük, de Ézsau és Jákób nem voltak egypetéjűek. Nagyon-nagyon különböztek egymástól. Ézsau jelentése: „szőrös”. Ilyen volt születésétől fogva. Jákób jelentése: „mást kitúró” - olyan ember, aki el akarja foglalni valaki másnak a helyét. Nőttek-nődögéltek, Ézsauból hangoskodó, türelmetlen és nemtörődöm ifjú lett. Alig várta, hogy megtanulhasson íjjal és nyíllal bánni. Nagy vadász lett belőle. Soha eszébe nem jutott, hogy segítsen az anyjának vagy az apjának. Egyetlen dolog érdekelte csupán: hogy szabad lehessen és azt és akkor tehesse, amihez és amikor kedvet érez. Az ikrek tizenöt évesek voltak, amikor nagyapjuk, Ábrahám, meghalt. 175 esztendőt ért meg. Valószínűleg sok éven át imádkozott azért, hogy Ismáel térjen meg a vad életviteléből és imádja az Istent. Mielőtt Ismáel meghalt, megemlékezett arról, mit tanított neki Ábrahám, amikor gyermek volt. Megtért és átadta az életét Istennek. Amikor Ézsau és Jákób idősebbek lettek, könnyű volt észrevenni, hogy Ézsau egyre inkább olyan lesz, mint amilyen Ismáel korábban volt. Ő volt Izsák és Rebeka elsőszülött fia, de vajon fel volt készülve arra, hogy övé legyen az elsőszülöttségi jog, hogy ő legyen a következő ősatya? Tanítja-e majd a gyermekeit Isten szeretetére és tiszteletére?
Alkalmazás: Megváltozhatott volna-e Ézsau saját magától? Mi az egyetlen útja annak, hogy egy szív megváltozzon? Ez 36:26
Izsák szerette Istent és hitt az ígéreteiben, miként Ábrahám, az atyja is. Ám a hite nem volt mindig tökéletes. Időnként követett el hibákat, és ahogy Ábrahámnak, úgy neki is szüksége volt arra, hogy a hite növekedjen. Nekünk is ugyanerre van szükségünk. Újra éhség tört ki Kánaán azon részén, ahol Izsák lakott. Miként Ábrahámnak, neki is el kellett költöznie egy olyan helyre, ahol a nyája és csordája elegendő táplálékhoz és vízhez jut. Mit mondott neki Isten? 1Móz 26:1-2
Izsák engedelmeskedett és Gérárba költözött, ahol filiszteus szomszédai voltak, akik nem szerették és nem imádták Istent. Isten azonban ugyanazt az ígéretet tette neki is, mint Ábrahámnak, így hát nem volt mitől félnie. Habár Izsák ismerte Isten ígéretét, úrrá lett rajta az aggodalmaskodás. Tudta, hogy a Gérárban lakó népek bálványimádók, akik félelem nélkül ölnek és lopnak, ha valamit meg akarnak szerezni. Amikor a szép Rebekáról kérdezősködtek nála, saját biztonsága érdekében hazudott. Mi történt, amikor a filiszteusok királya rájött arra, hogy Izsák nem mondott igazat Rebekával kapcsolatban? 1Móz 26:8-11.
Mit gondolsz, milyen véleménnyel lehetett a király Izsák vallásáról és Istenéről? Izsákot minden bizonnyal nagyon bántotta, hogy nem bízott Istenben. Elszalasztotta a lehetőséget, és rossz bizonyságot tett Róla.
Alkalmazás: Van-e mentség a hazugságra? Lehet-e az bármikor is helyes? Péld 12:22
Ahogy Isten megáldotta Izsákot, Abimélek filiszteus király pásztorai annyira irigyek lettek rá, hogy a király végül felszólította, hogy költözzön el távolabbi legelőkre. Izsák készséggel eleget tett a felszólításnak, és remélte, hogy nem lesz több viszály. Sok évvel korábban történt, hogy Ábrahám szolgái az ország különböző részein kutakat ástak, hogy a jószágaikat meg tudják itatni. Csakhogy a filiszteusok Ábrahám halála után földdel temették be azokat. Így aztán Izsák szolgái nem tudtak meríteni belőlük. Nekiláttak és kitisztogatták azokat, és a kutak újra megteltek vízzel. Izsák szolgái ástak egy új kutat is, de Abimélek szolgái arra hivatkoztak, hogy az abból származó víz őket illeti. Izsák szolgái elmondták gazdájuknak, mi a helyzet, de Izsák nem vált türelmetlenné. Inkább meghagyta a szolgáinak, hogy ássanak másik kutat, de Abimélek szolgái a felett is perlekedni kezdtek velük. Vajon kijött Izsák a béketűréséből? Nem. Még távolabb ütötte fel a táborát, és ott is ásott egy újabb kutat. Most már nem szálltak vitába a filiszteusok a víz miatt. Izsák hálás volt, és biztosak lehetünk abban, hogy Istennek tetszett, hogy Izsák ennyire türelmes volt. Idő múltával Izsák ismét elköltözött a családjával. Ezúttal Beérsebában telepedtek le. Ekkortájt lépett Ézsau és Jákób érett férfikorba. Izsák tudta, hogy Abimélek nem örült a kutak miatt kialakult helyzetnek, ezért meg is lepődött azon, hogy a király és hadvezére látogatóba jöttek hozzá. Mit akartak tőle? 1Móz 26:26-31
Amikor Abimélek és hadvezére megtértek otthonukba, bizonyára hála töltötte be a szívüket, hogy egy ilyen békés szomszédjuk van. Izsák nem hadakozott a szolgáikkal. Ehelyett jó például szolgált a körülöttük élő bálványimádóknak. Ábrahámhoz hasonlóan Izsák is hű bizonyságtevő volt a pogány népek körében. Ő volt az „ígéret gyermeke”, neki és utódainak Isten misszionáriusainak kellett lenniük. Reggeli és esti istentiszteleteik, áldozataik bizonyára másokat is hozzásegítettek ahhoz, hogy felhagyjanak a bálványimádással, és megismerjék az igaz szerető Istent.
Alkalmazás: Vajon a te bizonyságtevésed nyomán megtanulják az emberek imádni az Istent?
Jákób nagyon különbözött fivérétől, Ézsautól. Megfontolt, nyugodt és szelíd természetű volt. Ezzel együtt erős és szívós is. Amikor észrevette, hogy anyjára túl sok munka hárul, örömmel segített neki. Izsák és Rebeka nyilván mindkét fiukat szerették, de nem kétséges, hogy Rebeka jobban ragaszkodott Jákóbhoz, mint Ézsauhoz. Ezzel szemben Izsák, aki ugyanolyan csendes volt, mint Jákób, csodálta Ézsaut a merészségéért és vállalkozó kedvéért. Mind Jákób, mind Ézsau tisztában volt azzal, hogy az elsőszülöttségi jog az elsőszülött fiúé, és hogy ő lesz a család következő lelki vezetője. Tudatában voltak annak is, hogy a Messiás is ott lesz az utódaik között. Azt is tudták, hogy az elsőszülött fiút az atyai vagyonból kétszeres rész illeti meg. Mindketten tisztában voltak a naponkénti áldozat jelentésével, és Jákób állandóan arra gondolt, hogy milyen csodálatos lenne, ha a Messiás az ő utódai között lenne. Még mielőtt Ézsau és Jákób a világra jött, az Úr elmondta Rebekának, hogy az idősebb szolgál majd az ifjabbnak. Ő ezt úgy értette, hogy az ifjabbé (Jákób) lesz az elsőszülöttség joga. Mikor elmondta Jákóbnak, mit mondott ezzel kapcsolatban az Úr, fiának nagyot dobbant a szíve. 1Móz 25:23
Jákób nem tudta elképzelni, hogyan lehet az övé az elsőszülöttségi jog. Ábrahámnak is sok idejébe került, míg megszilárdult a hite abban, hogy Isten megtartja az ígéreteit. Jákóbnak is arra a fajta hitre volt szüksége, amelyre Ábrahám végül szert tett. Egy nap Ézsau épp egy hosszú vadászatról tért meg. Fáradt volt és nagyon éhes, és amikor Jákób sátorának közelébe ért, finom étel illata csapta meg az orrát. Odasietett hát, és látta, hogy Jákób lencsefőzeléket készít egy nagy fazékban. Jákób egy pillanat alatt észrevette a kínálkozó alkalmat, amikor megalkudhat Ézsauval. 1Móz 25:29-34.
Alkalmazás: Mi az igazán fontos számodra: a barátok és a pénz, amikre e világban szert tehetsz, vagy a Jézus megismeréséből fakadó lelki áldások? Jak 4:4
Ézsau egy tányér lencséért és egy kevés kenyérért eladta az elsőszülöttségi jogát. Hozzá hasonlóan az emberek ma is hajlandóan feladni a csodálatos jövőt, csak hogy megszerezzék azt, amit megkívánnak. Több mint harminc esztendővel azután, hogy Ézsau balga módon egy tál ételért áruba bocsátotta az elsőszülöttségi jogot, Izsák elérkezettnek látta az időt arra, hogy megadja az elsőszülöttnek kijáró áldást elsőszülött fiának. Idős volt már és vak, és nem tudhatta, meddig él még. Rebeka megpróbált Izsák lelkére beszélni és meggyőzni őt arról, hogy az elsőszülöttségi jog inkább Jákóbra szálljon. De Izsákot nem lehetett megingatni abban, hogy Ézsaunak adja, jóllehet maga is tudatában volt annak, hogy Ézsau nem szereti és tiszteli Istent. Ézsaut igazából csak egyvalami érdekelte: apja halála után hozzájutni a nagyobb részhez a gazdagságából. Szokás volt ünnepi lakomát szerezni arra az alkalomra, amikor az elsőszülöttségi jog az apáról a fiúra száll át. Csakhogy Izsák tisztában volt azzal, mi Rebeka és Jákób véleménye, ezért elhatározta, hogy titokban kerít rá sort. Amikor Rebeka kihallgatta, hogy mit mond Izsák Ézsaunak, bizonyos volt abban, hogy az áldás, amelyben az apa a fiút akarja részesíteni, tulajdonképpen az elsőszülöttségi áldás. Elhatározta, hogy megakadályozza. Mihez folyamodott? 1Móz 27:6-10
Jákób előtt nem volt kétséges, hogy az, amit az anyja kigondolt, hazugság. De Rebeka megnyugtatta, hogy minden felelősség az övé, ha a terv kudarcot vall. Így hát Jákób végül ráállt a dologra. Beöltözött Ézsau ruháiba. Anyja kecskeszőrrel fedte be a karjait, a kezét és a nyakát. Majd fogta az ételt, amit anyja már korábban elkészített, és bement atyja sátorába. Mi történt ezután? 1Móz 27:18-29.
Jákób végül megszerezte az elsőszülöttséget, de kapott vele egy nehéz szívet és bűnös lelkiismeretet is. Úgy számolt előzőleg, hogy egyetlen hazugságot sem kell kimondania. De azt látjuk, hogy végül legalább négy hazugság hagyta el a száját egymás után. Meg tudod mondani, melyek voltak ezek?
Alkalmazás: Könnyű eljutni csupán egy hazugságig? Ha pedig már egyszer hazudik az ember, könnyebb eljutni a következőig? Hazudhat valaki úgy is, hogy egy szót sem szól? Zsolt 15:1-3, Péld 8:6-8
Jákób becsapta atyját, hogy megszerezhesse tőle az elsőszülöttségi áldást. Ám nemsokára hazatért Ézsau az étellel, amit maga készített. Természetesen azt várta, hogy majd megkapja az elsőszülöttségi áldást. Amikor Ézsau eladta az elsőszülöttségi jogát azért a lencseételért, csak hogy kielégíthesse az étvágyát, nem sokat töprengett az egészen. A Biblia azt mondja, hogy „megvetette az elsőszülöttségi jogot”. Mégis, amikor rájött arra, hogy örökre elvesztette azt, nagy-nagy fájdalom lett rajta úrrá. De nem az elkövetett rossz miatt bánkódott. Azt bánta, hogy nem juthat hozzá a gazdagsághoz. Jákób tudta, hogy ha nem enged anyja rábeszélésének, nem lopott volna és nem jutott volna el ezekig a hazugságokig. Biztos volt abban, hogy soha nem nyerheti már el Isten áldását, és Isten soha nem bocsátja meg neki azt, amit tett. Ézsau pedig nem egyszerűen Jákóbot vádolta azért, ami történt, de ráadásul rettenetes terveket kezdett forgatni a fejében. 1Móz 27:41
Amikor Rebekának fülébe jutott, hogy Ézsau Jákób megölését tervezi, és csak Izsák halálára vár a terv végrehajtásával, egy pillanat alatt döntött: Jákóbnak el kell menekülnie hazulról. Amikor mindezt elmondta Izsáknak, ő is egyetértett. Izsák azért újra megáldotta, majd elbocsátotta. Azok az ábrázolások, amelyeken épp elhagyja a szülői otthont, fiatal férfinak mutatják őt, holott ekkor már a hetvenes éveiben járt. Magányosnak érezte magát és rettegett. A második nap végére Jákób már nagyon messzire jutott. Nagyon elfáradt és elcsüggedt. Úgy érezte, hogy a bűne olyan szörnyűséges, hogy Isten nem bocsáthat meg neki. Végül leborult és könyörgött Istennek, hogy bocsásson meg neki, és valami módon adja tudtára, hogy nem hagyta el. Fáradtan és csüggedten feküdt le a földre, párna gyanánt egy követ tett a feje alá. Végül álomba merült.
Alkalmazás: Isten a történtek, az elkövetett bűn ellenére is szerette Jákóbot? Igazán megbánta és megvallotta bűneit Istennek. Nem pusztán a bűne következményeit fájlalta. 1János 1:9
1Móz 25-27. fej.; Pátriárkák és próféták, 177–182. old.