Egy megkeményedett szív

Kicsoda az Úr?

(2Móz 4:28-31; 2Móz 5:1-3) 

Mózeshez a Midiánból Egyiptomba visszavezető úton csatlakozunk. Fivérével, Áronnal a Sinai-hegynél találkoztak, és közel 200 mérföldet gyalogoltak együtt az egyiptomi Gósenig. Az Úr figyelmeztette, hogy a fáraó valószínűleg konok lesz és nem engedi majd, hogy az izraeliták elhagyják Egyiptomot. 2Móz 4:21

De mit értett Isten azalatt, hogy meg fogja keményíteni a fáraó szívét? Olyasmi ez, amit Isten tesz az emberrel? A szív szó a Bibliában gyakran az értelmet jelenti. Az értelmünkkel gondolkodunk, azzal hozunk döntéseket, nem a szívünkkel. Természeténél fogva bűnnel teli, de Jézus bűntelenné akarja tenni, mint amilyen az Övé (Fil 2:5). Isten mindig átengedi nekünk a döntéshozatalt, de Lelke meg akar változtatni bennünket, hogy megújult értelmünk Jézuséhoz hasonló legyen (Róm 12:2). A napfény megpuhítja a kemény viaszt, de megkeményíti a lágy sarat. Mi választunk, mivé akarunk válni. A fáraó gondolkodásmódja olyan volt, mint a sár. A Szentlélek késztetését visszautasítva egyre keményebb és keményebb lett. Végül olyan lett, mint a kemény, napon szárított tégla, amelyek készítésére az izraelitákat kényszerítette. Egyiptomba érkezve Mózes és Áron összehívták a zsidó véneket, hogy elmondják nekik, miként választotta ki Isten Mózest arra, hogy kivezesse Egyiptomból a népet. Hogyan éreztek a vének és a nép, amikor látták a jeleket? 29-31. v.

Ezután Mózes és Áron a király palotájába mentek. A fáraó már hallott róluk, és arról, mit tettek az izraeliták között. Még arra is gondolt, hogy a zsidók erőszakkal akarnak a rabszolgasorból kiszabadulni. Mikor Mózes és Áron elmondta a fáraónak az Úr szavait: „Bocsásd el népemet!”, ő azt kérdezte: „Kicsoda az az Úr?” Valószínűleg azt gondolta, hogy nem elég erős, hogy megszabadítsa a zsidó rabszolgákat. Micsoda meglepetés várt rá! 

Alkalmazás: Bibliatanulmányozás közben engeded, hogy a Szentlélek meglágyítsa a szívedet? 

A makacs király

(2Móz 5:4-23; 2Móz 6:1-13; 2Móz 7. ) 

Az izraeliták már kb. 215 éve Egyiptomban voltak, java részben rabszolgaként. A fogság kegyetlen éveiben a szülők alig tanították gyermekeiket Isten törvényére. Többségük még a szombatot sem tartotta meg, bár volt köztük néhány hívő, aki Isten ismeretét az egyiptomiakkal is megosztotta. Mikor Mózes visszatért Egyiptomba, a népet az Istennek való engedelmesség fontosságára tanította, és sokan, majdnem a többségük elkezdte megtartani a szombatot. Ezért feddte meg a fáraó Mózest és Áront, hogy elvonják az embereket munkájuktól és pihenőt adnak nekik. A zsidók vályogtéglákat készítettek aprított szalmával keverve, ami segített megkötni az agyagot, majd a napon kiszárították. Egész addig a szalmát biztosították számukra, de most a fáraó parancsa szerint nekik maguknak kellett azt is összegyűjteni, miközben a napi elvárt mennyiség nem változott. 2Móz 5:10-13

Ez a plusz feladat arra szolgált, hogy rákényszerítse őket a szombati munkára. Mikor panaszkodtak, Mózes emlékeztette őket az Úr szavára, hogy ki fogja vezetni őket a rabszolgaságból, ám olyan kishitűek voltak, hogy nem hallgattak rá. 2Móz 6:6,9

Mi történt, amikor Mózes és Áron visszamentek a fáraóhoz, és ő jelet követelt Isten hatalmának bizonyítására? 2Móz 7:10-13 

Képes volt Sátán az egyiptomi varázslók botjait élő kígyókká változtatni? Nem. Csak Isten tud életet adni. Ám Sátán tud csodákat tenni, hogy megtévessze az embereket. Pontosan ez történt azon a napon. Amikor Áron botja elnyelte a varázslók botjait, a fáraó azt gondolta, hogy Mózes és Áron egyszerűen csak jobb varázslatot vittek végbe, mint amit az ő varázslói tudtak. Ezután Isten csapásokat küldött Egyiptomra. Az első csapást a Nílus folyóra mérte, amit az egyiptomiak istenként tiszteltek. Vize vérré változott, az összes hal elpusztult és bűzlött. Úgy tűnt, a varázslók is vérré változtatták a vizet, és a fáraó csak még konokabbá vált. Az embereknek egy egész álló hétig ásniuk kellett a folyó mellett, hogy iható vízhez jussanak. 2Móz 7:20-25.

Alkalmazás: Gondolod, hogy a fáraó engedelmeskedni akart Istennek, vagy mentségeket keresett az engedetlenségére? 

Még több baj szakad Egyiptomra

(2Móz 8; 2Móz 9:1-12)

Az egyiptomiak szentnek gondolták a békákat. Mikor a fáraó nem engedelmeskedett, Isten megmutatta, hogy Ő hatalmasabb a békáknál. Olyan sok békát küldött, hogy az emberek szabadulni akartak tőlük. Mindenütt békák voltak: az ágyaikban, a konyhai edényeikben és a kemencéjükben is. Sátán segített a varázslóknak azt a látszatot kelteni, hogy ők is kihozták a békákat a folyóból. Hogyan csinálta? Nem tudjuk. A Biblia figyelmeztet bennünket, hogy Jézus visszajövetele előtt Sátán segíteni fog embereknek olyan csodákat tenni, amikről elhiteti, hogy Istentől valók. Jel 13:13-14, Jel 16:13-14 

A varázslók nem tudták eltávolítani a békákat, és ettől a fáraó kétségbe esett. Szívét megalázva kérte Mózest és Áront, imádkozzanak az Úrhoz, hogy távolítsa el a békákat. Azt is megígérte, hogy elengedi Izrael népét. Mit mondott Mózes, mit fog megmutatni a fáraónak? 2Móz 8:10

Mózes imádkozott, és a békák elpusztultak. A vizek vérré változása is szörnyű bűzzel járt, de el sem tudjuk képzelni, milyen szagot árasztottak azok a döglött békák! Mit tett a fáraó? 2Móz 8:15. 

Az első két csapás előtt a fáraó minden alkalommal kapott figyelmeztetést, hogy mi fog történni, ha nem engedi el az izraelitákat. Ám ő a második csapás után sem tartotta meg az ígéretét, ezért most nem kapott figyelmeztetést a harmadikról: tetvek martak embert és állatot egyaránt. A varázslók nem tudták utánozni ezt a csodát. Figyelmeztették a fáraót, hogy ez Istentől van, de ő továbbra sem akart változtatni döntésén. 2Móz 8:16-19. 

A negyedik csapás csípős, ártalmas legyek sokasága volt. A fáraó ismét ígéretet tett, de amint Isten eltávolította a legyeket, a szíve még keményebb lett. Gósen földje, ahol a zsidók laktak, megmenekült az ártalmas legyektől. Amikor az ötödik csapástól az egyiptomiak jószágai elpusztultak, Gósenben az állatok egészségesek maradtak. A hatodik csapás azzal kezdődött, hogy Mózes marékszámot szór a levegőbe. Akire a hamu rászállt, embereken és állatokon gennyes fekélyek keletkeztek. De a fáraó szíve még mindig kemény volt. 

Alkalmazás: Kivel törődött inkább a fáraó: saját magával, vagy a népével? Önzővé vagy önzetlenné tesz minket a büszkeség, engedelmessé vagy engedetlenné? 

Még több figyelmeztetés

 (2Móz 9:13-2Móz 10:23)

Már sok egyiptomi meggyőződött róla, hogy az izraeliták Istene az egyetlen igaz Isten; és amikor Mózes a hetedik csapás bekövetkeztére figyelmeztetett, azok az emberek felkészültek rá. Mi történt azokkal, akik nem ezt tették? 2Móz 9:18-26

Legtöbben láttunk már jégesőt, de valószínűleg egyikünk sem látott még olyan nagy jégdarabokat, amekkorák akkor hullottak. És nem láttunk olyan heves vihart és villámlást sem. Olyan volt, mintha Isten kiáltana, hogy felhívja a figyelmüket. Ekkor a fáraó valóban beismerte, hogy vétkezett. Ám Mózes tudta, hogy bűnbánata nem igazi, csak a jégeső megszűnését szeretné elérni. Ezután Mózes elmondta a fáraónak, hogy ha nem engedi az izraelitákat elmenni, sáskahad fogja ellepni az országát. A király szolgái hallották Mózes szavait és Egyiptom romba döntésével vádolták a fáraót. Hallgatott rájuk? Nem. Csak a zsidó férfiaknak adott engedélyt a távozásra. Tudta, hogy azok vissza fognak térni a családjukhoz. Tehát Isten szólt Mózesnek, hogy nyújtsa ki botját… Egész álló nap és éjszaka erős szél fújt, amely sáskák millióit repítette a földre. A sáskák fölfaltak minden zöld növényt és fát, ami a jégeső után megmaradt. Egyiptom földje pusztává lett! Amikor a fáraó könyörgött Mózesnek és Áronnak, hogy kérjék Istent a sáskák eltávolítására, nagyon alázatosnak tűnt. Valóban az volt? 2Móz 10:16-20

Mi lehet még ennél is rosszabb? Az emberek nem tudták, mi vár még rájuk. Az izraeliták viszont látván, hogy Isten megóvta őket a csapások során, most már biztosak voltak benne, hogy hamarosan ki is viszi őket a rabszolgaságból. Ezután a kilencedik csapás következett. Három napig mindenki a legszörnyűbb, megfélemlítő sötétség csapdájában vesztegelt. A levegő sűrűnek tűnt, nehéz volt belélegezni, a nap és a hold, amiket úgy tiszteltek, sehol sem volt látható. 

Alkalmazás: Miután egyszer rosszat tettél, nehezebb vagy könnyebb újra megtenni? 

Az utolsó választási lehetőség

(2Móz 10:24-12:14)

A kilencedik csapás sötétségében az embereknek volt idejük elgondolkodni az őket ért szerencsétlenségeken. Isten adott nekik időt belátni, hogy hatalmasabb az összes bálványuknál; megbánhatták bűneiket és Őt választhatták. Ó, milyen könyörületes Isten! De a fáraó nem bánta meg, és ismét nem engedte el az izraelitákat. Sőt, ezúttal azt mondta Mózesnek, hogy hagyja el a palotát, és soha többé ne jöjjön vissza. Már világos volt, hogy a zsidók számára végre elérkezett Egyiptom elhagyásának ideje. Az országban szétszórtan élők is mind Gósen földjére mentek, ahonnan majd együtt fognak távozni. Mózes már titokban megszervezte, hogy ne szedett-vedett tömegként távozzanak. Minden család tudta, hol a helye a sorban az utazás és a táborozások idején. Isten egy tizedik, végső csapást fog küldeni, és a fáraónak figyelmeztetést kell kapnia. Amikor a kilencedik csapás után azt mondta Mózesnek, hogy többé ne térjen vissza a palotába, még mindig nem volt késő, hogy megváltoztassa büszke, makacs gondolkodását. Türelmes, kegyelmes Istenünk még egy esélyt adott neki a megbánásra. Mi volt a végső figyelmeztetés? 2Móz 11:4-8

Milyen szörnyű csapás! De nem kellett volna megtörténnie, ha a fáraó engedelmeskedik Istennek. Volt pár napja, hogy elgondolkodjon Mózes intésén, mert az izraelitáknak időre volt szükségük, hogy felkészüljenek az elsőszülöttek halálának éjszakájára. Annak a hónapnak a tizedik napján minden izraelita család kiválasztott egy bárányt, és a hónap tizennegyedik napján sötétedés előtt levágták és vérével meghintették az ajtófélfákat és a szemöldökfákat. Majd megsütötték és kovásztalan kenyérrel, keserű fűszerekkel megették. A pusztító angyal éjfélkor érkezik, és Egyiptomszerte minden elsőszülött meg fog halni, kivéve azokban a házakban, ahol az ajtófélfákon vér van. Ezek fölött a házak fölött az angyal áthalad. Ezért hívták azt a napot az elkerülés vagy áthaladás napjának (páskaáldozat napja). 

Alkalmazás: Isten elmondta Izrael népének, hogyan kerülhetik el a tíz szörnyű csapást. Azt is közölte, hogyan készüljenek fel az ítéletre, amely hamarosan a világra következik. 

Az utolsó éjszaka

Vajon az ajtófélfára hintett bárányvér képes megvédeni bárkit, aki bent tartózkodik? Nem. Az a vér Jézus vérét jelképezte, aki bárányként meghalt, hogy megmentse mindazokat, akik hisznek Benne és engedelmeskednek Neki. Hogy biztonságban legyenek, azon az éjszakán az izraelitáknak többet kellett tenniük, mint egyszerűen hinni Istenben. Engedelmeskedniük is kellett, meghintvén vérrel az ajtófélfákat. Olvassuk el: 1Jn 1:7 .

Azután minden zsidó család bement és megette a sült bárányt. Útra készen álltak és sietősen ettek (2Móz 12:11). Csakugyan sietniük kellett. A pusztító angyal éjfélkor érkezik és minden elsőszülött gyermek meg fog halni azokban a házakban, amelyek ajtófélfája nincsen meghintve bárányvérrel. Utána hamarosan távozniuk kell, de nem tudták, milyen gyorsan. Tehát folyamatosan készenlétben kellett állniuk. Mi a helyzet velünk? Mt 24:44 

Miért ették meg a bárány húsát? Ez egy szemléltető példa volt. A bárány Jézust jelképezte, az igazi húsvéti Bárányt (1Kor 5:7); és Ő azt mondta nekünk, hogy együk az ő testét és igyuk az Ő vérét (Jn 6:53,54). Jézus elmagyarázta, hogy teste és vére az Ő igéje. Úgy „esszük”, ha tanulmányozzuk szavait a Bibliában és engedjük, hogy azok vezessenek döntéseinkben. Szavai Lélek és élet. Ami azt jelenti, hogy az élet az Ő szavában van (Jn 6:63). A Bibliát tanulmányozva, szavában való hit által befogadhatjuk az Ő életét. Az gondolkodásunk részévé válik, és bennünk élő élete erőt ad nekünk az engedelmességhez. Így, amint az izraeliták készek voltak elindulni Kánaán földje felé, mi is készen leszünk, hogy Jézus visszajövetelekor a mennyei Kánaánba induljunk. Olvassuk el: Jak 1:21 . 

Erre az időre már sok egyiptomi meggyőződött róla, hogy az izraeliták Istene az egyetlen igaz Isten. Mikor könyörögtek, hogy a biztonság érdekében a zsidók házaiba mehessenek azon az éjszakán, azok szívesen befogadták őket. Mindnyájan együtt imádkoztak, ahogy az éjfél egyre közeledett. 

Alkalmazás: Mit gondoltál és mit cselekedtél volna, ha izraelita lettél volna Egyiptomban az első páska idején? 

Tanulmányozásra

2Mózes 4:21-31; 5-11; 12:1-38 Pátriárkák és próféták, 257–279. old.   

Egészítsd ki!

1. csapás

2. csapás

3. csapás

4. csapás

5. csapás

6. csapás

7. csapás

8. csapás

9. csapás

10. csapás