„Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek. Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.” János 15:14, 15
„Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt.” 1Móz 2:18
Amellett, hogy barátságban vagyunk más emberekkel, arra is szükségünk van, hogy Istennel is szoros kapcsolatban éljünk. De gondoltál-e már valaha arra, hogy Istennek is szüksége van a barátságodra? Nehéz elképzelni, hogy Ő is magányos lehet, de időnként az. Jézus azért jött a földre, hogy a teljes emberiséggel barátságot kössön, minden idők legjobb barátjának mégis kevés társa volt. Lázár egyike volt nekik. (Lásd János 11:5, 11, 36) Krisztus sokszor látogatott el hozzájuk, szeretett oda menni. „A Megváltónak nem volt saját otthona, barátainak, tanítványainak vendégszeretetétől függött, s gyakran, ha elfáradt és emberi társaságra vágyott, boldoggá tette, hogy ebbe a békés otthonba menekülhetett (…). Itt őszinte, tiszta, szent barátságot alakíthatott ki. Egyszerűen, tökéletesen, szabadon beszélhetett, mert tudta, hogy szavait megértik és meg is őrzik.” – Jézus élete, 524. old. Bár Jézus teljes mértékben Isten, emberré lett; és az örökkévalóság hátralévő részében is teljes ember lesz. Bár szereti a trónját körülvevő angyalokat, mégis szomjazik az emberrel teremtett közösségre. Szorosabb barátságra vágyik veled! János apostolt Jézus szeretett tanítványaként ismerték. Jézus úgy akar szeretni téged, ahogyan őt szerette. Figyeld meg, hogy Jánost a hite tette olyasvalakivé, akire Jézus kiönthette a szeretetét! „A többieknél fiatalabb volt, gyermeki, még bízóbb hittel tárta ki szívét Jézusnak.” – Jézus élete, 292. old. János annyira bízott Jézusban, hogy minden reményét és vágyát a kezébe helyezte. Kikérte a tanácsát, és elfogadta a feddését. Ez a fajta bizalommal teljes istenhit tette kiemelkedővé Ábrahám Istennel való barátságát is.„És beteljesedett az Írás, amely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett.” Jak 2:23
Ez a bizalom nemcsak Jánost és Ábrahámot vezette szoros és bensőséges barátságba Istennel, hanem minket is arra fog.„De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.” Zsolt 73:28
Isten barátai mindent bizalmasan közölnek Vele imáikban és elhiszik, amit az Igében mond. Figyelmesen hallgatják, és igyekeznek pontosan azt tenni.„Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek.” Jn 15:14
A híres, hitről szóló fejezet elején Pál elmagyarázza, hogy a hit a bizalom szinonimája, és ezáltal közeledhetünk Istenhez.„Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.” Zsid 11:6
Az előző vers Énókhról beszél, aki barátként járt Istennel, és a mennybe került. Milyen közel kerülhetünk Hozzá? Olyan közel, amennyire csak szeretnénk. Nincs korlát. Az elv egyszerű:„Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.” Jak 4:8
Ahogyan növekszik a Belé vetett bizalmunk, egyre inkább közeledünk Istenhez, és Ő is közeledik felénk, illetve megbízik bennünk.„Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.” Jn 15:15
„Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon.” Zsid 3:12
Mivel a hitetlenség elválaszt minket Istentől, legjobb barátunktól, ellenségünkké válik bárki és bármi, ami hitetlenségre késztet.„Nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? Aki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.” Jak 4:4
Ábrahám nem szerette a világot. Amikor Isten felszólította, hogy hagyja el Ur-Kaszdimot, mindent hátrahagyott – a házát, a sikeres üzletét és a barátait. Kérdés és késedelem nélkül távozott. Ábrahám unokaöccse, Lót is az Úr barátja volt. Sajnos egy önző nőt vett feleségül. Mivel szerette a világot, boldogtalan és magányos volt Isten népe között, Ábrahám táborában. Az ő befolyása vezette Lótot Sodomába, messzire Ábrahámtól. Sodomában olyan dolgokkal és emberekkel körülvéve, akiket szeretett. Ott már nem volt magányos.„Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé.” Jn 15:19
De Sodomában az igaz Lót egészen egyedül volt az Úrral való barátságában.„Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét.” 2Pt 2:8
Isten irgalmasan megőrizte Sodomát mindaddig, amíg lehetőség volt a megtérésre. Ezután bizalmasan közölte barátjával, Ábrahámmal a város elpusztítására vonatkozó tervét.„Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.” Zsolt 25:14
Válaszul Ábrahám őszinte imájára két angyalt küldtek Sodomába a remény és az ítélet utolsó üzenetével. Sodoma el fog pusztulni, viszont mindazok, akik elhagyják, meg fognak menekülni. A város lakói közül egyedül Lót volt Isten barátja, aki vendégül látta az angyalokat és elfogadta az üzenetüket. Rajta kívül mindenki elutasította Isten végső ajánlatát a Vele való barátságra. Isten utolsó üzenete Sodoma számára felfedte a világ szeretetét Lót feleségének szívében. Kiderült, hogy szerette gyönyörű sodomai otthonát és értéktárgyait. Ez a szeretet elvakította, emiatt nem látta annak gonoszságát. Ézsauhoz hasonlóan ő is értékelte a mulandót, és megvetette az örökkévalót. Ahelyett, hogy hálás lett volna Istennek azért, amit megmentett (az életét), elégedetlen volt amiatt, amit elpusztított (a javait). A világgal kötött barátsága eltüntetett a szívéből minden arra vonatkozó vágyat, hogy Isten barátjává legyen. Amikor Isten arra szólít minket, hagyjunk hátra mindent, ami ehhez a világhoz köt, hogy életben maradjunk, nem szabad késlekednünk.„Aznap, aki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye (…). Emlékezzetek Lót feleségére!” Lk 17:31, 32
„Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” 1Jn 2:15-17
„Bizony mondom néktek, senki sincs, aki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangéliumért, aki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet.” Mk 10:29, 30
Isten a gyülekezeten keresztül köt össze minket a barátaival. Különleges terve van arra vonatkozóan, hogy istenfélő barátokat küldjön az életünkbe a szombatiskolán, a gyülekezeten és az imaórákon keresztül. Ezért biztat minket arra, hogy aktívan vegyünk részt a gyülekezet életében és a missziómunkában.„El nem hagyván a magunk gyülekezetét, amiképpen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget.” Zsid 10:25
Néha azt gondoljuk, hogy a közeli barátainknak korunkbelieknek kell lenniük. Jonathán azonban valószínűleg 20-25 évvel idősebb volt Dávidnál, és kettejük barátságát gyakran állítják példaképül számunkra. A fiataloknak erős befolyásuk lehet a gyülekezet fiatalabb tagjaira nézve, és bátorítást nyújthatnak, ha a gyülekezet idősebb tagjaival barátkoznak. Azok, akik csak saját társadalmi szükségleteiket igyekeznek kielégíteni az egyház bevonásával, gyakran csalódnak. De azok, akik mások szükségleteit igyekeznek kielégíteni, mindig áldásban részesülnek. (Lásd ApCsel 20:35; Péld 11:25) Nem igazán értjük, milyen sok jót tehetünk másokért apró figyelmességek és bátorító szavak által. Még Pál apostolnak is sokat segített a hívőkkel való találkozás, amikor rabként, láncra verve utazott Rómába.„Onnét is az atyafiak, mikor a mi dolgainkat meghallották, nékünk előnkbe jövének (…). És mikor Pál meglátta őket, hálákat adván az Istennek, bátorságot vőn.” ApCsel 28:15
Bár Jézus egyedül ment a keresztre, társaságot akar nyújtani nekünk, és csodálatos barátokat biztosított nekünk a Szentírásban. Isten Igéjével a kezében minden emberi lény – bárhová vetné is sorsa – olyan közösségnek örülhet, amilyet csak választ. A Biblia lapjain az emberiség legnemesebb és legkiválóbb képviselőivel beszélgethet és hallgathatja az Örökkévaló hangját, amint az emberekhez szól. Miközben azokat a témákat tanulmányozza és azokon gondolkodik, „amikbe angyalok vágyakoznak betekinteni” (1Pt 1:12), az ő társaságukat élvezheti. Már itt, ezen a földön is a menny légkörében élhet, átadhatja elkeseredett és megkísértett embertársainak a remény gondolatait és a szentség utáni vágyat. Ő maga pedig egyre közelebb és közelebb kerülhet az örökkévaló világ küszöbéhez, míg annak kapui megnyílnak és ő is beléphet oda. „Ott senki sem lesz idegen számára. Azoknak a hangja köszönti, akik – bár láthatatlanul – már itt, a földön is társai voltak, akiket már megismert és megszeretett. Aki Isten Igéje által már itt, a földön közösségben élt a mennyel, otthon fogja érezni magát mindazokkal, akik ott élnek majd.” – Nevelés, 127. old.I. RÉSZ 1. Érezted-e már valaha magányosnak magad, és volt-e honvágyad? Vajon milyen leckéket próbál az Úr megtanítani nekünk ilyen időkben? Jer 31:3, 14, 25
Mi az Úrral való barátság feltétele? Jn 14:21-23
Milyen leírást ad János ugyanarról a dologról Jel 3:20 versében?
2. Kivel szerette volna János apostol, hogy közösségben éljünk? 1Jn 1:3
II. RÉSZ 3. Olvasd el 1Jn 2:15-17 verseit! Milyen módon kötődsz a világhoz? Gondolj arra, mivel táplálkozol, mit viselsz, mire gondolsz a legtöbbet, mit játszol, stb.! Mit tehetsz annak érdekében, hogy jobbra cseréld ezeket a dolgokat?
III. RÉSZ 4. Miért lenne bölcsebb egy fiatal számára, ha idősebb emberek közül választana barátokat magának, és nem a kortársai közül?