Idegenben világítani

A tanulmány alapja
Ruth 1. fejezet

 

A kánaáni kisvárosban, Betlehemben egy éhes család szorgalmasan csomagolt. Ruháikat takarókba göngyölték, zsákjaikba beletették legjobb szerszámaikat, edényeiket, táljaikat és kanalaikat. Végül az utolsó falat ételt is elcsomagolták. Sok-sok év telt el azóta, hogy József családja Kánaánból Egyiptomba költözött. Most újra éhínség volt Isten népének földjén. A földek kiszáradtak, elfogyott az étel. Mindenki éhezett! Ahogyan Jákób családja, ez a kis család is úgy döntött, hogy elköltözik, hogy élelmet találjon. Mi volt a nevük? Olvasd el Ruth 1:2-t! Nagy integetések között búcsút vettek szomszédaiktól, és útnak indultak. Azt hallották, hogy egy távoli országban, Moábban bőségesen van étel. Hosszú-hosszú út várt rájuk. De Isten megígérte Jákóbnak: „Íme, én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged, akárhova mész." (1Mózes 28:15) Rájuk is vonatkozott ez az ígéret. Útközben Moáb népére gondoltak. Ők nem hittek Istenben, bálványokat imádtak. Elimelek és Naómi meg akarta mutatni új szomszédaiknak Isten szeretetét - talán ők is megszeretik majd Istent! A Biblia ezt mondja: „Úgy tündököljék a ti világosságotok az emberek előtt..." (Máté 5:16)

Vajon...

...hogyan érezhette magát Mahlón és Kiljón, amikor csomagoltak, és elindultak egy másik országba? Költöztél már el valaha? Milyen volt?

Imagondolat

Imádkozz valakiért, aki éppen költözik, vagy nemrég költözött a városotokba.

Feladat

Találj ki valami kedveset valaki számára, aki új a környéken. Hívd meg magatokhoz, készíts üdvözlőkártyát, vagy vigyél neki ételt.

(Énekeljétek)

„Kicsiny kis fényemmel világítani fogok. Kicsiny kis fényemmel világítani fogok..."

Elimelek, Naómi és fiaik szívében mélyen ott élt Isten szeretete. Olyan volt, mint egy fényes lámpás, amelyet magukkal vittek Moábba. Elhatározták, hogy mindenki előtt hagyják ragyogni. Minden reggel együtt imádkoztak családként. Talán énekeltek is. Vidáman végezték napi munkájukat, keményen dolgoztak, és segítettek szomszédaiknak. Szeretetteljes szavaik és kedves tetteik Isten jóságát tükrözték. De egy nap történt valami. Mi volt az? Olvasd el Ruth 1:3-at! Ó, nem! Milyen szomorú! Mit tehettek? Naómi, Ruth, Mahlón és Kiljón sírtak, és szorosan megölelték egymást. Hálásak voltak, hogy még mindig együtt lehetnek, és nagyon hálásak voltak azért is, hogy Isten velük van. Hiszen ezt ígérte: „Veled vagyok..., nem hagylak el." (1Mózes 28:15) Isten akkor is veled van, amikor szomorú vagy. Szeretete olyan, mint egy meleg, ragyogó fény, amely segít erősebbnek érezned magad. A Biblia ezt mondja: „Én, én vagyok a vigasztalótok!" (Ézsaiás 51:12)

Kihívás

Találsz két dolgot, ami „ragyog" a sötétben, ahogyan Isten szeretete is ragyog a szomorú időkben? (Például: tűz, csillagok.)

Vajon...

...hogyan viheted el ezen a héten Isten fényét és örömét valakihez, aki szomorú vagy magányos?

Imagondolat

Köszönd meg Istennek, hogy mindig velünk van.

Feladat

Ismersz valakit, aki Jézusért misszionárius egy távoli helyen? Írj neki levelet, vagy küldj neki egy kis csomagot, hogy tudtassa vele: Isten vele van, még a nehéz időkben is.

Naómi mosolyogva dúdolt, miközben a tűznél dagasztotta a kenyeret. Még mindig hiányzott neki a férje, de tudta, hogy Isten vele van. Otthona újra nevetéssel telt meg. Öten éltek együtt boldogan. Két fia feleségül vett két kedves, fiatal nőt: az egyik Ruthot, a másik Orpát. Ruth félresöpörte haját, miközben árpát őrölt a malomkövön. Orpá nem messze söprögetett, és kirázta a poros szőnyegeket. A nők mosolyogtak, miközben hallgatták, ahogy Naómi hívő énekeket énekel kenyérsütés közben. Otthonuk tele volt békével és szeretettel. Naómi minden nap megmutatta családjának Isten jóságát. Barátságos mosolya, szelíd szavai és figyelmes tettei azt hirdették, hogy „Isten szeretet" (1János 4:16). Naómi csodálatos történeteket is mesélt - igaz történeteket! Mesélt a teremtésről, Nóéról és az özönvízről, Ábrahámról, Józsefről és Mózesről. A Biblia azt mondja, hogy nekünk is mesélnünk kell egymásnak Isten szeretetéről. Mikor? Olvasd el 5Mózes 11:19-et! Naómi szeretett imádkozni is. A fiatal nők még sosem hallottak ilyen békés, hálás imákat. Nem úgy imádkozott, mint a moábiták a bálványaikhoz. Nem! Naómi úgy beszélt Istenével, mintha a legjobb barátja lenne. Ebben az otthonban otthonra találtak. Milyen jó volt egy olyan család része lenni, amely szereti Istent! Ruth és Orpá nagyon szerette ezt a boldog családot, amely engedte Isten szeretetét ragyogni.

Vajon...

...mit szeretsz a legjobban a családi áhítat idejében?

...melyik bibliai történetek a kedvenceid?

Imagondolat

Köszönd meg Istennek mindazt a jót, amit értünk tesz.

Feladat

Tarts a családodnak egy „mutasd be és meséld el" alkalmat Isten szeretetéről! Keress a természetben valamit, amit Ő alkotott, vagy ami megmutatja, hogyan gondoskodik rólad. Mesélj el hozzá egy történetet!

Tíz éven át Naómi, Mahlón, Kiljón, Ruth és Orpá boldog családként élt együtt. Dolgoztak, ettek, nevettek, és együtt imádták Istent. Kánaánban azonban az élet még mindig nagyon nehéz volt. Abban a tíz évben, amíg Naómiék távol voltak, nem esett eső, és nem volt étel. El tudod képzelni, milyen lehetett tíz éven át éhezni? Moáb földje viszont más volt. Naómi családjának volt mit ennie. Mindig volt kenyérsütéshez való alapanyag és egy nagy fazék finom egytálétel. De egy nap újabb nagyon szomorú dolog történt. Mi volt az? Olvasd el Ruth 1:5-öt! Naómi elveszítette mindkét szeretett fiát. Ruth és Orpá elveszítette a férjét. Összeölelkeztek és sírtak. Bár nem látták, Isten is ott volt, és vigasztalta őket. Hiszen „közel van az Úr a megtört szívűekhez" (Zsoltárok 34:19).

Naómi nemsokára jó hírt kapott: „hallotta Móáb mezején, hogy meglátogatta az Úr a népét, és kenyeret adott nekik." (Ruth 1:6) Betlehemben nemsokára bő termés lesz! Ebben a szomorú időszakban Isten segített Naóminak. Ő megígérte: „Én vagyok az UR, a te Istened, (...) azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell." (Ézsaiás 48:17) Ideje volt hazaindulni.

Tudtad?

Az emberek körülbelül három napig bírják víz nélkül. A tardigráda - egy apró, hernyószerű élőlény – akár 30 évig is életben maradhat étel és víz nélkül.

Vajon...

...hogyan mutatja meg Isten a szeretetét és gondoskodását, amikor szomorú vagy?

Imagondolat

Köszönd meg Istennek, hogy segít a boldog és a szomorú időkben is: mikor tele a hasunk, és mikor éhesek vagyunk.

Missziós kihívás

Mi volt eddig a kedvenc történeted a leckékből? Használd a képeket, és meséld el az egyik szomszédnak vagy egy barátnak!

Hitbeli beszélgetés

Mesélj el egy időszakot, amikor szomorú voltál, és Isten megvigasztalt és segített neked.

Naómi egy új reggelre és egy új tervre ébredt. Gyorsan munkához látott: takarított, összeszedett mindent, és csomagolni kezdett. Eljött az idő, hogy hazamenjen! Ruth és Orpá túlságosan szerette Naómit ahhoz, hogy egyedül engedjék el. Tudták, hogy szüksége van rájuk. Úgy döntöttek, vele együtt elhagyják Moábot. Összecsomagolták mindazt, amit csak elbírtak, és elindultak a hosszú úton Betlehem felé. Ahogy lassan haladtak a poros úton, Naómi a bátor Ruthra és Orpára nézett. Milyen kedvesek voltak, hogy vele tartanak! Ugyanakkor hatalmas változás volt számukra elhagyni az otthonukat és az országukat. Mit mondott Ruth és Orpá? Olvasd el Ruth 1:10-et! Naómi azonban már eldöntötte. A legjobbat akarta nekik. Isten útja másokat előtérbe helyezni. A Biblia ezt mondja: „Ne keresse senki a maga hasznát, hanem mindenki legyen tekintettel a másikra is." (Filippi 2:4) Mindhárom asszony Isten szeretetét ragyogtatta. Isten segítségével te is képes vagy erre.

Vajon...

...eszedbe jut olyan alkalom, amikor valaki lemondott valamiről csak azért, hogy te boldog lehess? Köszönd meg neki, hogy Isten szeretetét tükrözte!

Imagondolat

Kérd Istent, hogy segítsen ma észrevenni mások szükségleteit.

Feladat

Egy felnőtt segítségével gyűjtsetek össze három különböző fényforrást: például egy zseblámpát, gyertyát és lámpát. Mondjátok el az aranyszöveget, mielőtt mindegyiket felkapcsoljátok vagy meggyújtjátok.

Mit tesz majd Ruth és Orpá? Előrenéztek az útra, majd vissza a hátuk mögé. Vajon visszafordulnak Moábba, a családjukhoz? Vagy Naómival mennek egy új, távoli földre? „Ők pedig hangosan tovább sírtak. Majd Orpá megcsókolta az anyósát." (Ruth 1:14) Mit tett Ruth? Olvasd tovább Ruth 1:14-et! Orpá elindult vissza, de Ruth továbbra is Naómi mellett maradt. „Térj vissza te is" - mondta Naómi kedvesen Ruthnak (Ruth 1:15). Még mindig a legjobbat akarta neki. Ruth Naómi szemébe nézett, és ezt mondta: „Ahova te mész, oda megyek én is, és ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem." (Ruth 1:16) Hűha! Ruth látta, milyen ragyogóan tükröződik Isten jósága Naómi életében, és most már az ő szíve is Isten szeretetétől izzott. Örökre közel akart maradni Naómihoz és Istenhez. Az aranyszövegünk ezt mondja: „Úgy tündököljék a ti világosságotok az emberek előtt..." (Máté 5:16) Kérd Istent, hogy ma is segítsen ragyogni!

Családi napló

Beszélgessetek együtt arról, hogyan mutatkozott meg Isten szeretete ezen a héten a történetben. Rajzoljatok egy képet arról, hogyan tudjátok megmutatni Isten szeretetét másoknak a következő héten, és ragasszátok be a családi naplóba.

Vajon...

...meséltél már egy barátodnak Jézusról? Mit mondtál?

...mit tehetsz még, hogy Isten szeretete átragyogjon rajtad keresztül?

Imagondolat

Kérd Istent, hogy töltse meg a szívedet szeretetével, amely fényesen ragyog, és segít másoknak megismerni Őt.

A szülőknek

„Az isteni szeretet, amely a szívben ragyog, és a krisztusi összhang, amely az életben megnyilvánul, olyan, mint a menny pillanatnyi felvillanása az emberek számára, hogy felismerjék annak kiválóságát." (Ellen G. White: Gondolatok a Hegyi beszédről, 41-42. o.)

Jume és édesanyja új hívők voltak az adventista gyülekezetben. Sok mindent tanultak Jézusról és a szombatról. Jume szorgalmasan dolgozott: a család kertjében termesztett zöldségeket árulta. Egy nap Jume elhatározta, hogy pluszmunkát kér egy teafarmon. A gazda, McDonald úr azonban azt mondta, hogy szombaton is dolgoznia kell. Jume megrázta a fejét, és azt mondta, nem teheti. A szombat a nyugalom napja, Isten napja. Amikor Jume csendben elindult, McDonald úr csúnyán utánakiabált, és sértő neveken szólította. Néhány nappal később Jume megállt a farmnál, hogy McDonald néninek zöldségeket adjon el útban a piacra. Az asszony mindent megvett! Amikor Jume boldogan távozott, elhaladt McDonald úr irodája mellett. Hirtelen megdermedt. Szeme rémülten tágra nyílt. Egy halálosan veszélyes kígyó csúszott be a nyitott ajtón át az irodába! Jume meglátta McDonald urat odakint, és odafutott hozzá. Amint McDonald úr meglátta Jume-ot, újra kiabálni kezdett: „Emlékszem rád! Te vagy az, aki nem dolgozik szombaton. Nem akarlak a farmomon látni!" Jume nyugodtan és kedvesen válaszolt: „Azért jöttem, hogy elmondjam, egy veszélyes kígyó kúszott be az irodájába. Féltem, hogy megmarhatja." Együtt óvatosan bementek az irodába, és körülnéztek. „Ott van!" - mondta Jume, miközben egy enyhén mozgó levélkupacra mutatott az asztalon. Jume vett egy botot, óvatosan felemelte a felső levelet, lecsapott a kígyóra, és kidobta. McDonald úr csendben állt. Megdöbbent attól, ami történt. „Meg is halhattam volna - mondta végül. - Éppen vissza akartam menni az irodába, hogy válaszoljak arra a levélre." Kis szünet után hozzátette: „Nem csak köszönetet mondok. Holnap jöhetsz dolgozni az irodámba... Azt hiszem, megbízhatok benned."

Ahogyan Jume, úgy Isten is azt szeretné, hogy „úgy tündököljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó tetteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat" (Máté 5:16). (A történet Josephine Cunnington Edwards: „Jume" című írása alapján készült a Guide's Greatest Mission Stories című könyvből.)