---

¹ Így szólt hozzám az Úr igéje:
² Emberfia! Fordulj Gógnak, Magóg országának, Rós, Mesek és Túbal fejedelmének irányába, és prófétálj ellene!
³ Ezt mondd: Így szól az én Uram, az Úr: Én ellened fordulok, Góg, aki Rós, Mesek és Túbal fejedelme vagy!
⁴ Megfordítalak, horgokat akasztok az álladba, kivezetlek téged meg egész haderődet, a lovakat és a lovasokat, akik mindnyájan fegyverbe öltöztek, ezt a nagy sereget, amely nagy és kis pajzzsal meg karddal van fölszerelve.
⁵ Perzsák, etiópok és pútiak vannak velük, mindegyiknek pajzsa és sisakja van,
⁶ továbbá Gómer minden csapatával, Bét-Tógarmá a messze északról minden csapatával – sok nép van veled!
⁷ Készülj, állj készenlétben az egész sereggel együtt, amely köréd sereglett, és légy a vezérük!
⁸ Egy idő múlva utasítást kapsz, évek múltán betörsz a fegyveres pusztítás után helyreállított országba, amelynek lakói a többi nép közül gyűltek össze Izráel hegyeire, amelyek sokáig pusztán álltak. Kihoztam őket a népek közül, és biztonságban laknak mindnyájan.
⁹ De te fölvonulsz, betörsz, mint a fergeteg minden csapatoddal és a veled levő sok néppel, olyan leszel, mint a földet beborító felhő.
¹⁰ Így szól az én Uram, az Úr: Abban az időben rossz gondolataid támadnak, és gonosz terveket fogsz szőni.
¹¹ Ezt gondolod: Fölvonulok a védtelen ország ellen, rátámadok a békében és biztonságban lakókra, akik mindnyájan úgy élnek, hogy sem várfaluk, sem zárral ellátott kapujuk nincsen.
¹² Zsákmányt akarsz ejteni, prédát akarsz szerezni, hatalmaddal az újra benépesült romok ellen akarsz fordulni, a nemzetek közül összegyűjtött nép ellen, amely már jószágot és birtokot szerzett, és a világ közepén lakik.
¹³ Sába, Dedán és Tarsís kereskedői és előkelői ezt kérdezik tőled: Azért jöttél, hogy zsákmányt ejts? Azért gyűjtötted össze seregedet, hogy prédát szerezz, hogy elvidd az ezüstöt és az aranyat, elvedd a jószágot és a birtokot, és gazdag zsákmányt ejts?
¹⁴ Azért prófétálj, emberfia, és mondd meg Gógnak: Így szól az én Uram, az Úr: Azon a napon, amikor majd megtudod, hogy népem, Izráel biztonságban él,
¹⁵ eljössz lakóhelyedről, a messze északról sok néppel együtt, akik mind lovakon nyargalnak; nagy sereg ez, roppant haderő.
¹⁶ Úgy vonulsz föl népem, Izráel ellen, mint a földet beborító felhő. Az utolsó napokban elhozlak téged országom ellen, hogy megismerjenek engem a népek, amikor szemük láttára megmutatom rajtad, Góg, hogy szent vagyok.
¹⁷ Így szól az én Uram, az Úr: Te vagy az, akiről megmondtam hajdanában a szolgáim, Izráel prófétái által, akik azokban a napokban és években prófétáltak, hogy elhozlak ellenük.
¹⁸ De azon a napon, amelyen megérkezik Góg Izráel földjére – így szól az én Uram, az Úr –, fellángol majd a haragom.
¹⁹ Felindulásomban, izzó haragomban így beszélek: Azon a napon nagy földrengés lesz Izráel földjén.
²⁰ Megrettennek tőlem a tenger halai, az ég madarai, a mező vadjai meg a földön csúszó-mászó mindenféle állat és minden ember a föld színén. Leomlanak a hegyek, lezuhannak a sziklák, és földre dőlnek a várfalak.
²¹ Fegyverbe szólítok ellene hegyeimen mindenkit – így szól az én Uram, az Úr –, ember ember ellen támad fegyverével.
²² Megbüntetem dögvésszel és vérontással. Ömlő záporesőt, jégesőt, tüzet és kénkövet hullatok rá és csapataira, a vele levő sok népre.
²³ Így mutatom meg, hogy nagy és szent vagyok, és megismertetem magamat a sok néppel; akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!