Szombat a szent nap (1.)

A Biblia már a kezdetekkor megemlíti a szombatot, még azelőtt, hogy az élet fájáról, Éváról, a bűnbeesésről vagy az angyalokról olvashatnánk. Közvetlenül a teremtést követi, és megelőz minden mást.

1Móz 2:2, 3 „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala. És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.”

Elgondolkoztál már azon, hogy miért olyan fontos nekünk, adventistáknak a szombat? Íme, néhány ok:

Először is, a szombat egyike a Tízparancsolatnak. A negyedik parancsolat első hat szava így hangzik: 2Móz 20:8 „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.”

A legtöbb keresztény tudja, hogy nem jó hazudni, lopni vagy házasságtörést elkövetni. De a legtöbben nem tudják, hogy a szombat a hetedik nap, ezért fontos rámutatnunk erre (lásd Róm 7:9).

Másodsorban, arra emlékeztet minket, hogy olyanoknak kell lennünk, mint Jézus. Az Ő példáját kell követnünk, aki hat napon át dolgozott, a hetediken megpihent. 2Móz 20:9–11 „Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.”
Harmadszor azáltal, hogy megismertetjük a szombat igazságát, figyelmeztetjük a vasárnaptartókat arra, hogy a nap, amiről azt gondolják, hogy az Úr ünnepe, valójában csak a hagyományból ered. Nagyon fontos, hogy az emberek megértsék az ember alkotta imádat veszélyét.
Mt 15:9 „Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai.”
Negyedszer, a szombat a kapcsolatról is szól. Mozgalmas világban élünk. Minden nap szükségünk van arra, hogy időt tegyünk félre a tanulmányozásra és az imára. De még az áhítat pillanatai sem elegendőek. Minden héten szükségünk van egy kis szünetre az iskolában és a munkahelyen tapasztalt stresszből. A szombat valódi megtartása olyan áldással jár, amelyben nem lehet részünk egy másik nap megünneplésével vagy más módszerek által (lásd Ésa 58:13, 14). Bár gonoszság vesz körül minket, a szombat segít megőrizni Isten iránti szeretetünket.
Mt 24:12, 13 „És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. De aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül.”
Ötödször, a szombat megtanít minket arra, hogyan éljünk keresztény életet. Ez egyenlő azzal, hogy fokozatosan Jézushoz hasonlókká válunk. Ezt hívják megszentelődésnek.
Ez 20:12 „És adám nékik szombatjaimat is, hogy legyenek jegyül köztem és ő közöttök; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.”
A szombat arra tanít, hogy higgyünk abban, amit Isten mond a helyes életvitelről. Nem vagyunk elég bölcsek ahhoz, hogy a magunk útját járjuk. Amikor Isten azt mondja, „ne egyetek arról a fáról”, vagy „szenteljétek meg a szombatnapot”, a hit lehetővé teszi, hogy az engedelmesség biztos útját válasszuk. Az emberi bölcsesség nem elég ahhoz, hogy megértsük, milyen különleges a szombat vagy a tiltott fa kérdése.
A szombat fontosságát igazoló hatodik ok abban áll, hogy Isten kijelentette, ez az Ő napja.
2Móz 20:10 „De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja.”
Ésa 58:13 „Ha megtartóztatod szombaton lábadat (…), szent napomon.”
Mk 2:28 „Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is ura.”

Isten elvárja, hogy mindig és mindenhol a szombat tiszteletben tartásával bizonyítsuk be hűségünket. – Bizonyságtételek, 6. köt., 360. old.

Gondoltál már valaha az alábbiakra? A szombat szent, és a Biblia azt mondja, hogy szenteljük meg. Ha meg kell őriznünk a szentségét, akkor a szombat óráit nem szabad hétköznapinak tekintenünk.
A sebészet jól szemlélteti ezt a két szempontot. Sebészeti beavatkozás előtt gondosan fertőtlenítik a műtőt, melyet a sebészcsapat sterilen tart. A tiszta helyiség nem sterilizál senkit a csapatból, a csapat azonban megfertőzheti a helyiséget. A tökéletes higiénia megőrzése érdekében a csapattagoknak szorgalmasan kezet kell mosniuk, kesztyűt kell venniük és köpenyt kell viselniük. Csak így tudják tisztán megőrizni a műtőt.
Hasonlóan szentelte meg Isten a szombatot. De hogyan tudnánk mi megszentelni? A szombat nem tud megszentelni minket, és természetünknél fogva sem vagyunk szentek (lásd Ésa 64:6). Nem szentelhetjük meg a szombatot, hacsak Isten először meg nem szentel minket azzal, hogy „megtisztít” Igéje által, és ránk adja igazságának köntösét. Csak így tudjuk megszentelni a szombatot.
Ef 5:26 „Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az Ige által.”
Ésa 61:10 „Örvendezvén örvendezek az Úrban, örüljön lelkem az én Istenemben; mert az üdvnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság palástjával vett engemet körül.”
Amennyiben megkeresztelkedtél, a szombathoz hasonlóan te is szent szolgálatra lettél elkülönítve. De vajon megtörténhet, hogy hanyagul élsz a keresztséget követően? Igen, ezért Isten azt mondja:
3Móz 20:7 „Szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.”

Isten szeretete azonban határt szabott a munka követelményeinek, irgalmas kezét a szombat fölé helyezte. Ez az Ő napja, amikor alkalmat biztosít a családoknak arra, hogy közösségben legyenek vele, a természettel és egymással. – Nevelés, 250. old.

Az Úr például arra kér minket, hogy uralkodjunk a szavainkon. Dávid megértette ezt, ezért mondta:
Zsolt 39:1 „(…) vigyázok utaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, amíg előttem van a hitetlen.”
A szombat megtanít minket a szavaink ellenőrzésére, ami része megtartásának és a keresztény életvitelnek.
Ésa 58:13 „Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván.”
Haszontalan szavaid szombatnapi kontrollálása ezt a szokást fogja kialakítani benned a hét hátralévő részére nézve is. Így segít tehát ez a nap a megszentelődési folyamatban.
Vannak más okai is a szombatról szóló igazság fontosságának. Így foglalhatjuk össze őket: Isten a szombatot utolsó próbaként fogja felhasználnia arra, hogy megkülönböztesse az igaz imádókat a vég idején. Az emberek két csoportra fognak oszlani: azokra, akik egy emberi vallást tisztelnek, és azokra, akik teljes bizalommal tisztelik Istent és a szívükbe van írva az Úr törvénye.
Azért is ünnepeljük a szombatot, mert szeretnénk tetszeni a Megváltónak és szeretjük Őt. Örül, amikor úgy élünk, hogy bízunk minden általa kimondott szóban. A szombat megtanít arra, hogy a szentségnek kell életünk fő ismérvének lennie (1Thessz 2:10).

Az egyik bibliai történetben egy olyan ember szerepel, aki fát gyűjtött szombaton. Isteni parancsra halálra kövezték (lásd 4Móz 15:32–36). Így kell eljárnunk nekünk is azok esetében, akik nem tartják meg a szombatot?
Nyilván nemmel válaszolunk erre a kérdésre. Emlékszel még a legutóbbi, Isten törvényéről szóló leckére? Vessünk egy pillantást a törvényre, amely két igeverssel fentebb található, az említett emberről szóló történet előtt:
4Móz 15:30-31 „De amely ember felemelt kézzel cselekszik, akár benszülött, akár jövevény, az Urat illeti az szidalommal, vágassék ki azért az az ő népe közül; mivelhogy az Úrnak szavát megvetette, és az ő parancsolatját megszegte, kiirtatván kiirtassék az az ember, az ő hamissága legyen ő rajta.”
Talán nem értjük teljesen a törvénybe foglalt „kiirtatás” okát. De megértjük, ha elolvassuk az azt követő történetet. Azokat az embereket, akik „szándékosan” (az angol Bibliában „arrogánsan, vagy makacsul”) vétkeztek, meg kellett ölni. Ez egy szükséges és bölcs dolog volt, amely megelőzte a lázadás szellemének elterjedését a táborban.
Emlékezzünk a különböző típusú törvényekre, amelyekről az előző leckében tanultunk. Erkölcsi vagy polgári törvényről van szó 4Móz 15:30-36 szakaszában?
Talán kissé összezavarodsz ezen a ponton. Mondhatnád: „Várjunk egy percet. A szombat az erkölcsi törvény része. De ez a törvény büntetést ír elő, amennyiben áthágják. Nem lesz így polgári törvény belőle? Nem értem!”
Azonnal meg fogod érteni.
A polgári törvények gyakran a Tízparancsolat elveire épültek. Amennyiben a közigazgatás azt mondta, „ha lopsz, akkor megbüntetnek”, ez a polgári törvény az erkölcsi törvényen, vagyis a Tízparancsolaton alapult.
Isten szeretete azonban határt szabott a munka követelményeinek, irgalmas kezét a szombat fölé helyezte. Ez az Ő napja, amikor alkalmat biztosít a családoknak arra, hogy közösségben legyenek vele, a természettel és egymással. – Nevelés, 250. old.

Hiba lenne tehát azt állítani, hogy a Biblia azt tanítja, meg kell kövezni azokat, akik nem tartják meg a szombatot. Ez azt jelentené, hogy nem értettük meg a különbséget a Szombat megtartását kimondó erkölcsi törvény és a polgári törvény között, amely előírta azt.
A szombat Isten különleges napja, és arra kér minket, hogy tiszteljük a Teremtőt a nyugalomnap megszentelése által.
A következő leckében megvizsgálunk néhány szombattal kapcsolatos ellenvetést, és kitérünk a megfelelő megtartására is.

I. RÉSZ
1. Miért olyan fontos téma a szombat a Bibliában?

2. Egyesek azt állítják, hogy naponta imádják az Urat. Magyarázd el, hogy ez miért nem jelenti azt, hogy nincs többé szükség a szombat megszentelésére.

3. Melyik napon kapta János Jelenések 1:10-ben leírt látomását? Milyen érvekkel tudnád alátámasztani a válaszodat?

4. Olvasd el a Szombat című fejezetet a Nevelés című könyvből (250–252. oldalak), és válaszolj a következő kérdésekre:

– Minek a jele a szombat?

– Milyen kapcsolat van közte és a család között?

Melyik a legalkalmasabb nap Isten teremtett világának tanulmányozására? Miért?

– Milyen áldások származnak abból, ha gondosan tanulmányozzuk a szombatiskolai leckét, és érdeklődéssel hallgatjuk a prédikációkat?

II. RÉSZ
5. Ézs 58:13 azt írja, hogy három dolgot kell megtennünk szombaton. Mit jelent az, hogy…

– megtartóztatod szombaton lábadat?

– nem űzöd kedvtelésedet?

– nem szólsz hamis beszédet (vagy az angol Bibliában „nem beszéled a saját szavaidat”)?

III. RÉSZ
6. Mi a szándékosan elkövetett bűn? 5Móz 17:12; 2Péter 2:10; Jak 4:17

7. Bár a szombatot áthágó személy megkövezésének bűne polgári törvény volt, és ma már nem érvényes ránk nézve, meggondolta-e magát Isten a szombat megtartásának fontosságát illetően? Zsid 13:8

8. Mi történik végül azokkal, akik kitartanak a szombat áthágása mellett? Jel 14:9–11

Ki változtatta meg a szombatot?

Vinay* keresztény családban nevelkedett. Amikor felnőtt, elkezdte olvasni a Bibliát, és felfedezte annak tanítását a hetedik napról, a szombatról. Felkereste a lelkészt, hogy megkérdezze, de ő azt mondta neki, hogy a hetedik napi szombat csak az Ószövetségben érvényes, és az Újszövetségben ezt a vasárnappal helyettesítették. Vinay maga kezdte el keresni ezt a változtatást a Bibliában, de nem találta. Azt viszont felfedezte, hogy a Szentírás azt állítja, Isten sohasem változik meg! „Miért ünneplik a keresztények a vasárnapot, a hét első napját a Biblia által előírt szombat, a hetedik nap helyett?” Kételkedett a lelkész válaszában, majd tudomást szerzett néhány hetednapi adventista összejövetelről, melyeket egy szomszédos faluban szerveztek meg. 21 estén keresztül tartották meg ezeket az alkalmakat, és Vinay mindegyiken részt vett. Az utolsó összejövetelen a szombatról volt szó. A következő kérdést tették fel: „Ha sem a mennyei Atya, sem Jézus nem változtatta meg a szombatot, akkor ki tette?” A válasz egyértelmű volt. Miután Jézus a földön járt, a római egyház és az akkori polgári hatalom hajtotta végre ezt a változtatást. Vinay számára tisztázódott a kérdés. Az összejövetelek végén keresztségre bátorították mindazokat, akik szerették volna mindenben Istent követni, beleértve a szombatot is. Az alkalmakon résztvevők közül csak nyolcan – köztük Vinay – kérték a keresztséget. Másnap este Vinay apja fogott egy darab tűzifát és fejbe vágta vele a fiát. Az egész falu Vinay ellen fordult. Arra kérték a helyi vezetőséget, hogy tiltsák ki a faluból, és ez meg is történt. A helyi pap azt mondta a családjának, hogy ha a környéken maradnak, nem temethetik halottaikat a falu temetőjébe, és a lányaik nem házasodhatnak majd a helyiekkel. Ebben az időszakban egy kisebb műtétet végeztek Vinay feleségén, de a sebe elfertőződött, és senki sem tudott segíteni rajta. Annyira legyengült, hogy úgy érezte, össze fog esni. A falubeliek hamarosan köréje gyűltek, és azt gondolták, hogy meg fog halni. Amikor Vinay megérkezett, fenyegetni kezdték. „Először elhoztad ide a szombatot. Ha most a feleséged meghal, meg fogunk szabadulni tőled.” Vinay gyorsan és buzgón imádkozni kezdett: „Uram, ha a feleségem meghal, legyen meg a Te akaratod. De ezek az emberek megölnek engem, és nem fognak tudomást szerezni a szombatról.” Másnap reggelre a felesége fertőzése elmúlt. Sőt, teljesen meggyógyult! Vinay és a felesége életben maradtak, a falu mellett laktak. Négy lányuk született, és mindannyian adventista iskolában tanultak. A misszió gyülekezetépítés céljából vásárolt egy telket nem messze a falutól. De a falu lakói nem engedték, hogy bármit is építsenek ott. Megfenyegették őket, hogy ha mégis építenek egy gyülekezetet, le fogják rombolni, Vinay-t pedig megölik. Hogy fenntartsa a területet a gyülekezet számára, Vinay mangófákat ültetett rá. Továbbra is némán tett bizonyságot az Úrról. Már 19 ember megtért a faluból, de egy másik helyiségbe kell utazniuk ahhoz, hogy részt vehessenek az istentiszteleten. Ne felejtsünk el imádkozni a testvéreinkért Krisztusban, akiket Jézus iránti szeretetük miatt üldöznek!

*Álnév

Ha szeretnél többet megtudni a Gospel Outreach-ről vagy arról, hogyan segíthetsz Isten Igéjének terjesztésében a 10/40 földrajzi ablak északi szélességén, látogass el a goaim.1.org oldalra, vagy hívd az 1-509-525-2951 telefonszámot.

A szombat próbája

Dánielnek és társainak tiszta volt a lelkiismeretük Isten előtt. De ezt nem sikerült küzdelem nélkül elérniük. Milyen nagy próbatételnek voltak kitéve, amikor arra utasították őket, hogy hajoljanak meg a Nabukonodozor király által építtetett nagy szobor előtt a Dura mezején! Megkérték őket, hogy vallják meg Krisztust a tüzes kemence előtt. Ez a vallomás az életükbe is belekerülhetett volna. Ezek a Szentlélekkel telt fiatalok Babilon egész királysága előtt kinyilvánították hitüket: akit imádnak, az egyetlen, élő és igaz Isten. Hitük Dura mezején való bemutatása elveik legbeszédesebb demonstrációját jelentette. A leckének, melyet a zsidó rabszolgák Istenhez és a törvényhez való hűségéből tanulhatunk, közvetlen és létfontosságú hatása van a végidei tapasztalatra. Más bizonyságtételt kell továbbadnunk, mint amit eddig terjesztettünk, és zord körülmények között kell majd hirdetnünk azt. Ahhoz, hogy meghassuk a bálványimádókat az élő Isten hatalmával és fenségével, szolgáiként tiszteletet és hódolatot kell mutatnunk iránta. Tanúsítanunk kell, hogy Ő imádatunk egyetlen tárgya, és semmi sem tud rábírni minket a bálványimádásra, még az életveszély sem. Napjainkban is meg fog nyilvánulni a hiábavaló dicsőség és az elnyomás, amelyet Nabukonodozor pogány király alkalmazott. A történelem ismétli önmagát. Napjainkban a szombat megtartása lesz a vita tárgya. Az univerzum látja, ahogy az emberek lábbal tiporják Jahve törvényét, ezáltal Isten emlékét – a közte és a parancsolatot betartó nép közötti jelet – semmissé, megvetésre méltó dologgá téve, mialatt a hamis nap úgy emelkedik fel, mint az arany állószobor Dura mezején. Az úgynevezett keresztények mindenkit felszólítanak az általuk kitalált hamis szombat megtartására. Mindazok, akik nem engedelmeskednek a felszólításnak, az elnyomó földi törvények hatalma alá fognak kerülni. Ebben áll a Sátán ügynökei alkotta törvénytelenség titka, melyet a törvénytelenség embere hajt végre. Isten népe nem fog vitába bocsátkozni a világgal ebben a témában. Egyedül Isten Igéjét veszik útmutatásul, és hűségesek maradnak az Úrhoz. Hallgatni fognak Jahve szavaira: „Az én szombataimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségről nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, aki titeket megszentellek.” Amikor majd a szombat a kereszténység sajátos vitapontjává válik, és egy kisebbséget képező csoport tartósan ellene fog állni a többség nyomásának, a nép átkozni fogja annak tagjait. Követelni fogják, hogy ne legyen megtűrve a kisebbség, amely szembeszegül az egyház intézményével és az állam törvényeivel. Azzal fognak érvelni, hogy jobb, ha ők szenvednek, mint hogy az egész nemzet összezavarodjon és törvénytelenségbe sodródjon. Ez az érv döntőnek fog tűnni, és ki fognak hirdetni egy rendeletet, amely súlyos büntetést ír elő mindazok számára, akik megszentelik a negyedik parancsolat szombatját, és a nép szabad kezet fog kapni arra, hogy megölje őket. A régi világ Rómája és az új világ hitehagyott protestantizmusa ugyanazokat a módszereket fogja alkalmazni az isteni alapelvekhez hűséges emberek ellen. Az előttünk álló szenvedéssel és gyötrelmekkel teli időszakhoz olyan hitre lesz szükség, amely elviseli a fáradságot, a késlekedést és az éhséget, olyan hitre, amely a nagy próba ellenére sem fog elhalványulni. Azok vannak kitéve a leginkább Sátán ámítása és a lelkiismeretet kényszerítő rendelet hatalma alá kerülés veszélyének, akik most kevéssé élik meg a hitüket. Még ha ki is állják a próbát, a szorongattatás idején még mélyebb rémületbe és gyötrelembe fognak esni, mert sohasem vált szokásukká, hogy bízzanak Istenben. Nagy nyomás és csüggedés terhe alatt lesznek kénytelenek megtanulni az általuk elhanyagolt hit leckéit.
Most kell megismernünk Istent és próbára tennünk az ígéreteit. Az angyalok feljegyeznek minden őszinte és kitartó imát. Tartózkodjunk inkább az önző engedményektől, mint hogy elhanyagoljuk az Úrral való kapcsolatunkat. Jobb a legnagyobb szegénység és önmegtagadás az Ő jóváhagyásával, mint a gazdagság, a kitüntetés, a kényelem és a barátság Nélküle. Időt kell szánnunk az imára. Egyetlen fiatalt sem tévesztene meg a bűn, amennyiben csak olyan úton lenne hajlandó járni, amelyre kérheti Isten áldását. „Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.”
Az emberi fenyegetések jelentéktelenné válnak, ha velünk van Isten Igéje. Légy hűséges és tiszta, és veled lesz az Úr, aki bement a tüzes kemencébe a három fiatalemberrel, és megjelent Jánosnak a kietlen szigeten. Állhatatos jelenléte megvigasztal és támogat, és meg fogod látni az ígéret beteljesedését. „Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.”
– The Youth’s Instructor, 1904. július 12.

Kedves ifjú, ha tüzes kemencén kell áthaladnod Jézus kedvéért, Ő melletted fog állni.

 

MEGBESZÉLENDŐ KÉRDÉSEK

1. Mit kellett tenniük Dánielnek és a társainak azért, hogy tisztán megőrizhessék a lelkiismeretüket?

2. Miben kell hasonlónak lennie Dániel és társai tapasztalatának a mi tapasztalatunkhoz?

3. Miben áll az Isten iránti hűség különleges próbája napjainkban?

4. Mit fog tenni a világ azokkal, akik úgy döntenek, hogy megszentelik a szombatot?

5. Könnyű lesz hűségesnek maradni Istenhez azokban a napokban?

Hogyan kell felkészülnünk arra az időszakra?

6. Mi jobb a gazdagságnál, a kitüntetésnél és a barátoknál?

7. Mit fog tenni értünk Isten abban az időszakban, ha hűségesek és tiszták leszünk?

Nem véletlen: a keselyűk

A hollókeselyű (urubu) elképesztő felszereltséggel rendelkezik. A Teremtő úgy tervezte, hogy eszköz legyen a halál és a bomlás problémájának megoldásában, amelyet a bűn okoz a Földön. Ez az éles szemű madár majdnem két méteres szárnyfesztávolságával szárnyait enyhén V-alakban tartja azért, hogy megőrizze a stabilitását és hajtóerejét alacsony magasságokban is. Követi a fák lombja vagy levelei alá rejtett tetemek szagát. Éles érzékeivel be tudja határolni pontos helyüket. Ez a Teremtő ajándéka számára. A keselyűket gyakran látni az utakon, halott állatok közelében. Szervezete erős emésztőnedveket állít elő, amelyek ellensúlyozzák az elfogyasztott húsban található mérget. Figyelmeztetlek: olyan dolog következik, amely elsőre undorítónak tűnhet, de ha megvizsgáljuk, bölcsességet, előre látást mutat. Amikor a sas ürít, gyakran a saját lábára pottyant. Az ürüléke erős fertőtlenítő anyagot és olyan erős húgysavat tartalmaz, amely elpusztítja az összes kórokozót, beleértve a botulinumot és az állati tetemekben található egyéb toxinokat is. Ellenkező esetben a méreg a karmokon maradhat. Minden bizonnyal a Teremtő áll a tervezés hátterében. A sasnak hiányoznak a tollak a fejéről – nem véletlenül, hiszen vörös fejét az állatok tetemébe fúrja. Ha lennének tollai, nehezen tudná megtisztítani őket. Kopasz fejéről azonban könnyedén el tudja távolítani a szennyet azzal, hogy egyszerűen megszárítja a napon. Hálát adunk Istennek, amiért a föld szeméttől és holttestektől való megtisztítására is gondolt! A hollókeselyűnek kevés ellensége van. Visszataszító módon kerüli el a támadásokat. Veszély esetén a felnőtt sasok (vagy azok a fiókák, melyeket szüleik az általuk félig megemésztett étellel tápláltak) egy bűzlő galacsint öklendeznek fel. Kevés állat tud kiállni egy ilyen műsort azok közül, amelyek nem dögevők. De a keselyűnek így – nem véletlenül – sikerül megvédenie magát! Egy másik érdekes megfigyelés: a kutatók észrevették, hogy amikor választaniuk kell, a sasok inkább a növényevők húsát választják, mint a húsevőkét. Nekünk embereknek is döntenünk kell az étrendünk felől. Kövessük a Teremtő velünk kapcsolatos tervét!

A szerző, Juanita Kretschmar engedélyével.