Hogyan éljük túl a gazdasági összeomlást?

Egyénileg és családonként is épp csak kezdjük felmérni, hogy milyen hosszútávú gazdasági következményei vannak a koronavírus-járványnak. Önmagában is szörnyű, hogy rövid idő alatt százezrek vesztették életüket és tízmilliók megfertőződtek, de a társadalomnak a vírus több komoly járulékos hatásával is szembe kell néznie ezek után. A világjárvány gazdasági hatása sok családra jelentős csapást mért. Bár többen kezdhetnek visszamenni dolgozni azok közül, akik elveszítették a munkájukat, de még mindig érzik a jövedelemkiesés és a felhalmozott adósságok hatását. A tőzsde árfolyama jelentősen zuhant a világjárvány során, és ez milliók megtakarítását érintette. Az egész világgazdaság kifejezetten gyenge lábakon áll, és azon tűnődünk, hogy visszatérhetünk-e valaha a megszokott életünkhöz. Előreláthatólag igen veszélyes a gazdasági helyzet. Több bezárásra kényszerült vállalkozás valószínűleg soha nem lesz képes kiheverni a karantén okozta veszteséget. Tim Aka befektetési tanácsadó az adventista egyházi vezetőknek írt jelentésében a következő megfigyelést tette: „Sokan hónapról hónapra élnek, kevés megtakarítással vagy akár megtakarítás nélkül.” A koronavírus-járvány anyagilag kényszerhelyzetbe hozta őket. Az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta meghaladta a 20%-ot, ami 1934 óta a legmagasabb érték. 2020 elején Európa bruttó nemzeti össztermelése majdnem 15%-ot zuhant. Egy márciusi jelentés szerint akár 2023-ig eltarthat „[az Egyesült Államok] és az euróövezet gazdaságainak, mire kiheverik a COVID-19 válságának a hatását, közölte a McKinsey and Company tanácsadó cég.”
Latin-Amerika országai és a Karib-szigetek az új koronavírus világjárvány miatt történelmük legnagyobb gazdasági visszaesését tapasztalják 2020-ban, figyelmeztetett az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik ügynöksége 2020. április 21-én. A chilei Santiagóban székelő Latin-ameri kai és Karib-térségi Gazdasági Bizottság (ECLAC) szerint a világjárvány okozta külső és belső okok „a térség történelmének leg kie melkedőbb gazdasági visszaesését okozzák majd”. Ez azt jelenti, hogy többen veszítik el az állásukat, még több vállalat megy csődbe, több család kerül hihetetlen mértékű anyagi nyomás alá, és egyre több ország küszködik majd az alapvető szolgáltatások biztosításával. A szegények és a hátrányos helyzetben lévők szenvednek majd a legjobban. Mivel az életük a napi bevételüktől függ, nincs megtakarításuk, sok esetben még a legalapvetőbb szükségleteket sem tudják biztosítani a családjuknak.
A nemzetközi piacon jelentős visszaesést tapasztaltak. Országok tucatjait hamarosan rettenetes éhínség sújthatja a koronavírus következtében, állította az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik tisztviselője. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának igazgatója szerint „bibliai mértékű” éhínségek várhatók a következő hónapokban, mert visszaesik a nemzetközi segélyadományok mértéke, az olaj ára, valamint a turizmus.
„Még nincsenek éhínségek – nyilatkozta Beasley –, de kötelességem figyelmeztetni: ha nem készülünk fel és nem cselekszünk most, hogy biztosítsuk a készleteket, elkerüljük a költségvetési hiány kialakulását és a kereskedelmi fennakadást, akkor néhány rövid hónapon belül több bibliai mértékű éhínség elé nézhetünk. A konfliktusoktól megsebzett országokban élő civilek milliói, közöttük sok nő és gyermek is az éhhalál szélére kerülhet. Az éhínség kísértete máris igen valósnak és veszélyesnek látszik” (New York Daily News, 2020. április 22.).

A problémák nevén nevezése
Milyen hatással lesz mindez a saját anyagi helyzetünkre? Hogyan befolyásolja majd ez a családunk életét? Miként hat a társadalomban bekövetkezett zűrzavar a mentális egészségünkre? Milyen hosszútávú következményekkel jár a testi épségünkre nézve? Legfőbbképpen pedig mit tehetünk, hogy túléljük a koronavírus és a minket sújtó egyéb világjárványok, katasztrófák rettenetes következményeit? Nem ez az első katasztrófa, ami valaha is érte a világunkat, de nem is ez lesz az utolsó. Hogyan maradhatunk erősek az egész világra kiterjedő járványok és természeti csapások között, amelyek egyre növekvő intenzitással sújtanak le a földre? Ebben a fejezetben a túlélés négy oldalát vizsgáljuk meg: 1) hogyan élhetjük túl a válságot anyagi értelemben; 2) hogyan élhetjük túl családilag, különös tekintettel a gyermekeinkre; 3) hogyan maradhatunk életben; 4) hogyan élhetjük túl a válságot érzelmileg.
Hogyan éljük túl az anyagi nehézségeket?
Krőzus Kr. e. 560–547 között volt Lídia uralkodója, a Kr. e. 6. században ő számított a világ leggazdagabb emberének. Úgy tartják, hogy ő vezette be a forgalomba az első szabványos tisztaságú, színarany pénzérmét.
A király egy nap megkérdezte Szolóntól, a filozófustól, hogy ki a legboldogabb ember a világon. A görög történész, Hérodotosz feljegyezte a gondolkodó válaszát, ami valahogy így hangzott: „A jó élethez fel kell készülnünk arra, hogy jól haljunk meg!” Valami javíthatatlanul elromlott a társadalmunkban, ami a pénzkeresés megszállottjává tett bennünket. Sehová nem vezet, ha csupán az anyagi dolgokban akarjuk megtalálni a boldogságot. Üressé válunk, ha csak tárgyakkal szeretnénk megtölteni az életünket. Szolónnak igaza volt. Az élet több, mint csak pénzkeresés!
Norman Cousins, a Saturday Review szerkesztője igen mélyreható megfigyelést tett negyven évvel ezelőtt. Így volt ez akkor is, de mára még inkább igaz: „Annyira lefoglal minket a terjeszkedési vágyunk és a saját birodalmunk növelése, díszítgetése, hogy szinte észre sem vesszük: a történelem során még soha nem rezgett ennyire a léc a világ alatt.” Úgy leköt bennünket a vásárlás, hogy nem vesszük észre, mennyire kilazultak a társadalmunk erkölcsi csavarjai. Töredezik az alap. Lehet, hogy rossz helyre fektetjük be a pénzünket.
A Biblia olyan örök elveket mutat be, amelyeknek értelme van. Feltár anyagi természetű titkokat, amelyeket a világ nagy része nem ismer. Arra ösztönöz, hogy vizsgáljuk felül a fontossági sorrendet, és a földi dolgok előtt keressük az örökérvényűt. Isten Igéje olyan befektetésre indít, amely hosszú távon kifizetődő. A Bibliában találunk három anyagi vonatkozású elvet, amelyek segítenek átvészelni minden pénzügyi válságot.
1. Fogadjuk el az örökérvényű igazságot, hogy Isten a világ Teremtője, és minden az Övé!
Dávid az 50. zsoltárban jegyezte fel, hogy nagy bajában mit mondott neki Isten. A következő szavakkal emlékeztette, hogy Ő a Teremtő, aki uralkodik a világon: „Hiszen enyém az erdő minden vadja, és ezernyi hegynek minden állata. Ismerem a hegyek minden madarát, enyém a mező vadja is. Ha éhezném, nem szólnék neked, mert enyém a világ és ami betölti” (Zsolt 50:10-12, RÚF).
Dávid a 104. zsoltárban fejezi ki, mennyire csodálja Isten teremtését: „Milyen nagy alkotásaidnak száma, URam! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel. Ott van a nagy és széles tenger! Számtalan lény nyüzsög benne: kisebb és nagyobb állatok” (Zsolt 104:24-25, RÚF).
Ézsaiás próféta hozzáteszi, hogy a világ nemcsak azért Istené, mert Ő teremtette, hanem azért is, mert Ő váltotta meg. „De most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43:1, RÚF).
A teremtéskor Isten Ádámra bízta a földet. Uralmat adott neki az egész teremtett világ fölött (lásd 1Móz 1:26). Amikor Ádám bűnt követett el az Édenben, azzal átadta az uralkodás jogát: Lucifer, a bukott angyal elbitorolta tőle, és a föld urának kiáltotta ki magát. A Biblia írói gyakran úgy utalnak rá, mint aki „e világ fejedelme” vagy „a levegőbeli hatalmasság fejedelme” (lásd Jn 12:31;14:30; Ef 2:2, RÚF). Krisztus bűntelen életével és helyettesítő halálával váltságot fizetett a bűneinkért. A keresztnél Sátán sorsa megpecsételődött, és Isten megfogadta, hogy teljes mértékben helyreállítja a bolygót (lásd Jn 12:31-32; 1Kor 6:19-20; Ef 1:14). Isten az igazi tulajdonosa a világnak, úgy a teremtés, mint a megváltás jogán. Mindenünket tőle kaptuk kegyelmi ajándékként. Mi Isten ránk bízott tulajdonának a sáfárai vagyunk. Krisztuséi vagyunk és voltunk is. Ő teremtett és váltott meg bennünket. Ez a világ az övé. Ő alkotta meg kezdetben, majd a saját vérét ontotta a megváltásáért. Sokat jelent, ha megértjük, hogy Ő teremtett és váltott is meg minket. Semmink sincs, ami kizárólag a miénk lenne. Mózes így int bennünket: „emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, mert ő az, aki erőt ád néked a gazdagságnak megszerzésére, hogy megerősítse az ő szövetségét, amely felől megesküdt a te atyáidnak, miképpen e mai napon van” (5Móz 8:18). A pénzkeresethez kellő adottságink is Istentől vannak, a munkaképességünk tőle származik. Minden lélegzetünk általa van. Ő az, aki kitárja előttünk a lehetőségek ajtaját, hogy anyagilag megmaradjunk. Ő gondoskodik rólunk, tart meg és támogat bennünket. Kegyelmi ajándék mindaz, amink van. Sáfárai és nem tulajdonosai vagyunk az Ő dolgainak. Pál apostol ezekkel a szavakkal teszi ezt egyértelművé: „Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon” (1Kor 4:2, RÚF).
A sáfár az, aki más birtokát, anyagi dolgait igazgatja és egyéb ügyeit intézi. Mi is sáfárok vagyunk Isten szemében. A világ nem a miénk, semmink sincs abban. Minden Istené, aki a Teremtő. Ő helyezte Ádámot és Évát, illetve a leszármazottaikat oda, amikor „uralmat” adott nekik egyéb teremtményei fölött. Meghagyta Ádámnak, hogy „művelje és őrizze” az Éden kertjét (1Móz 1:28;2:15). Pál arra tanít, hogy sáfárként „hűségesnek” kell lennünk mindenben, amit igazgatunk, így az anyagiak kérdésében is. Jézus hozzáteszi, hogy „Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az” (Lk 16:10).
Godfrey Davis, Wellington hercegének életrajzírója elárulta: „Találtam egy régi számlakönyvet, amiből kiderült, mire költötte a herceg a pénzét. Ebből sokkal inkább kitűnik, hogy mit tartott igazán fontosnak, mint a leveleiből és a beszédeiből.”

A pénzkezelésünk jól mutatja, hogy mennyire köteleztük el magunkat Krisztus mellett. Ezért is beszélt Jézus gyakran a pénzről. A sáfárság témáját érinti az evangéliumok hatoda, illetve minden harmadik példázat. Jézusnak nem az adománygyűjtés volt a célja. Azért foglalkozott anyagi kérdésekkel, mert valóban számít, hogyan bánunk a pénzzel. Némelyeknek azonban ez túlságosan is fontos kérdés (lásd Our Daily Bread [Mindennapi kenyerünk], 1993. augusztus 26.).
2. Higgyük el, hogy törődik velünk Isten, aki megteremtett és megváltott, Ő gondoskodni fog rólunk!
Fil 4:19 versében örök ígéretet kapunk: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban” (RÚF). Isten megígérte hűséges sáráfainak, hogy minden szükségletükről gondoskodni fog. A menny bankjában már aláírta gyermekei szükségleteinek a fedezetét. Jézus kijelentette: „Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk?... Mit öltsünk magunkra?... Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és ezek ráadásként megadatnak majd nektek” (Mt 6:31-33, RÚF).
A világjárvány nem teszi semmissé Isten ígéreteit. A COVID-19 nem törölte el örök Igéjének bizonyosságát. A mostani vírusnak nem kell elbizonytalanítania bennünket azzal kapcsolatban, hogy Isten valóban képes-e megoldani a problémáinkat és kirendelni az összes szükségletünket. Ez a helyzet az Úrba vetett mélyebb hitre, nagyobb bizalomra és átfogóbb biztonságérzetre vezethet el bennünket. Isten ígéretei még a legnagyobb kihívások között is megállnak.
Ezt már a saját életemben is komolyan tapasztaltam. 13 éves voltam, amikor az édesapám hetednapi adventista lett. Eltökélte magában, hogy megtartja a bibliai szombatot, emiatt elveszítette az állását. Ráadásul elhatározta, hogy hűségesen visszatéríti a tizedet és hálaadományt is ad. Három részidős állást vállalt, hogy gondoskodni tudjon rólunk. Nem volt könnyű, de emlékszem, hogy gyakran hivatkozott két bibliai ígéretre.
Amikor azon tűnődtem, hogy vajon hogyan fog Isten gondoskodni rólunk, akkor apám a szokásos csendes, határozott módján először Mt 6:33 versét idézte: „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és ezek ráadásként megadatnak majd nektek” (RÚF). Ezek után Fil 4:19 versét mondta el: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban” (RÚF). Az édesapám hűsége és Istenbe vetett bizalma az egész családunkat megnyugtatta, hogy az Úr meg fog segíteni bennünket a nehézségek idején, és így is történt. Lehet, hogy nem volt olyan fényűző az életünk, mint néhány más családé, viszont volt valamink, ami ettől sokkal többet ért: Istenhez hűséges édesapánk, aki megtanította nekünk, hogy az egész életünket nyugodtan rá bízhatjuk az Úrra. A hit cselekedete az, ha a nehéz és anyagilag szűkös időkben is bízunk az Úrban. Olyan, mintha azt mondanánk: „Istenem, hiszem, hogy gondoskodsz rólam! Az életemet a kezedbe helyezem. Hiszek az ígéreteidben.” Az adakozás hitünk kézzel fogható bizonyítéka.
A keresztényi élet lényege a bizalom. Azt jelenti, hogy Istenre bízzuk az anyagiakat, az egészségünket, az időnket és még az életünket is. Hittel fogadjuk el, hogy kegyelmével és hatalmával az élő Krisztus gondoskodott a megváltásunkról, és az ígéretét megtartva a Szentlelke által kirendeli minden szükségletünket. Ebben bízhatunk a világszéles járvány idején is, ami talán érinti a mi és a szeretteink életét.
Ha bízunk Istenben a megpróbáltatások idején, akkor lehetőséget kap arra, hogy mindent megtegyen, „sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk” (Ef 3:20, RÚF). Kitárja szívünk ajtaját, hogy befogadhassuk számtalan áldását. A hit teszi lehetővé, hogy a menny gazdagsága Isten bőséges tárházából a mi életünkbe áradjon. Még a válság idején is Istené az irányítás. A szörnyű pusztítást végző világjárvány nem törli el az Úr ígéreteit. Hittel élve biztosak lehetünk abban, hogy Ő ma, holnap és mindörökké szeret bennünket.
3. Jézus visszajövetelére gondolva rendezzük át a fontossági sorrendünket!
A Bibliában dermesztő jövendöléseket találunk a földi történelem utolsó napjainak gazdasági válságáról. A legértékesebb kincsünk, ha személyes kapcsolatunk van Jézus Krisztussal – Ő a mi drága igazgyöngyünk. Teljes örömet, belső békességet és tartós megelégedést kínál nekünk. A világ mulandó gyönyörei hamar eltűnnek. Csüggedtek, elkeseredettek és szomorúak maradunk, ha az anyagi javak jelentik a boldogságunk, elégedettségünk és biztonságérzetünk alapját, amikor a gazdaság hirtelen összeomlik. Azonban ha a hitünk Jézusban és Igéje örök kincseiben gyökerezik, biztonságban vagyunk. Jakab apostol rámutat, hogy az utolsó időkben milyen nagy lesz azoknak a csalódása és elkeseredése, akiknek a pénz az istene: „Most tehát, ti, gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt! Gazdagságotok megrothadt, ruháitokat megrágta a moly, aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, és rozsdája ellenetek tanúskodik, és megemészti testeteket, mint a tűz. Kincseket gyűjtöttetek még az utolsó napokban is. Íme, a földjeiteket learató munkások bére, amelyet visszatartottatok, az égre kiált, és az aratók panasza eljutott a Seregek Urának a fülébe. Dőzsöltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok a szíveteket, mint az áldozati állat levágásának napján” (Jak 5:1-5, RÚF).
2020. április 27-én közölte a The Balance Everyday internetes magazin Sandra Grauschopf cikkét „A lottó átkának áldozatai: hét ember, aki sokat nyert, és mindent elvesztett” címmel. A szerző hét családról számol be, akik esetében rettenetes követkeménnyel járt, hogy nyertek a lottón. A családi kapcsolataik tönkrementek. Fényűző módon költekeztek a takarékos életmód helyett. Az örömüket felemésztette a kapzsiság, gyakori volt a kábítószerek vagy az alkohol okozta probléma.
Egy New York-i család örömujjongásban tört ki, amikor nyertek az Irish Sweepstakes lottón. Az apa gőzkazánszerelő volt, a huszonhat éves Johnny ládákat pakolt a kikötőben, Tim pedig esti iskolába járt. Az édesapa felosztotta maguk között a milliót. Mind azt mondták, hogy a pénz nem változtat majd semmit a terveiken. A következő évben azonban viszály tört ki a családban. A fiúk sem az apjukkal, sem egymással nem beszéltek. Johnny drága versenylovakra, Tim pedig pazar bulikra és nőkre költötte a nyeremény rá eső részét. Az anya azzal vádolta a férjét, hogy elrejtette előle a saját részét a nyereményből. Két éven belül mindannyian bíróság előtt álltak adócsalásért. „Ez az ördög pénze!” – mondta az anya. Minkét fiú rengeteget ivott és jó úton haladtak az alkoholizmus felé (idézi Chuck Rasmussen, „Winning the Lottery”).
Délibábot kergetünk, ha a boldogságunk a pénzünk mennyiségétől függ. Az anyagiak csupán pillanatnyi megelégedést és felületes boldogságot adnak.
A jelenések könyve arról ír, hogy közvetlenül Jézus visszajövetele előtt hatalmas gazdasági összeroppanás következik be. Nagyot fognak csalódni, akik a boldogságukat a pénzüktől tették függővé. Gyorsan elillan, amiért éltek. Az álmaik szertefoszlanak. A 18. fejezet hirtelen bekövetkező gazdasági összeroppanást jövendöl meg, ami megbénítja majd a világot. Jel 18:16-19 szakasza elmondja, hogy a kereskedők sírnak, mert „egyetlen óra alatt elpusztult” (RÚF) a rengeteg gazdagság. Az Antikrisztus hatalma hamis istentiszteleti nap köré próbálja felsorakoztatni a világot. A földi béke és biztonság érdekében vallási, politikai és gazdasági hatalmak szövetségét hozza létre. A természeti csapások, a gazdasági összeroppanás, a politikai konfliktusok és a társadalmi káosz megkeményíti az emberek szívét, az Antikrisztus pedig csak még eltökéltebben igyekszik elérni a célját.
Mialatt Isten az egész világon kérleli az embereket, hogy csatlakozzanak igaz népéhez, akik betartják parancsolatait, az egyházi, állami és gazdasági hatalmak egysége állítja: „Fenségesen ülök itt, mint egy királynő, özvegy nem vagyok, gyászt sem látok soha. Ezért egyetlen napon jönnek rá a csapások: halál, gyász és éhínség; és tűzben fog elpusztulni, mert erős Úr az Isten, aki megítéli őt” (Jel 18:7-8, RÚF). A 19. vers hozzáteszi: „egyetlen óra alatt elpusztult” (RÚF).
A gonosz nagy szövetsége makacsul ellenáll Istennek, és nem látja, hogy mi következik. A királyok és a kereskedők – a hitehagyó vallási rendszerrel szövetkező politikai és gazdasági érdekek – gyászolják e szövetség bukását. Egységre léptek vele, és így fényűző életet éltek, uralmuk alatt tartották a földet. Most együtt buknak el vele, és gyászolnak, mert el kell szenvedjék Isten ítéletét. Nem a bűneik és az Isten elleni lázadásuk miatt sírnak, hanem csak a következmények miatt. Hirtelen úgy roppan össze a gazdaság, mint azelőtt soha, és a vagyonuk egyetlen óra alatt eltűnik. Rossz dolgokba fektették bizalmukat. Isten ígéretei helyett a gazdagságban, az anyagi javaikban bíztak. Ez a következő, igencsak gyakorlati kérdéshez vezet el bennünket: Hogyan élheti túl a gazdasági válságot a családunk?
Hogyan élheti túl a nehéz időket a családunk?
Nagyívű kutatást folytattak az Egyesült Államokban azzal kapcsolatban, hogy hogyan érintette az amerikai családokat a koronavírus válsága, „Pillanatfelvétel a koronavírus-válságnak a dolgozó családokra mért hatásáról” címmel. A tanulmány szerzői közjogi és gazdasági szakértők, Elizabeth O. Ananat és Anna Gassman-Pines (Kolumbia Egyetem, Barnard College, New York és Duke Egyetem Sanford Közjogi Kar, Durham, Észak-Karolina). A tanulmányt az Econofact Network közölte 2020. március 30-án. Arra a következtetésre jutottak, hogy „az új koronavírus kitörése mélyen érinteni fog számos amerikai családot”. Hozzátehetnénk, hogy bár a tanulmány azzal foglalkozott, hogyan hat a járvány az Egyesült Államokban élő családokra, a világ más országaiban is hasonló eredményekre lehet számítani.
2020. március 25-éig a vizsgált személyek 21%-át elbocsátották, míg további 20%-uk arról számolt be, hogy ideiglenesen otthon kell maradniuk. A kérdezettek 55%-a jelezte, hogy a velük közös háztartásban élők közül valakit elbocsátottak. Akik mégis meg tudták tartani az állásukat, azoknak 51%-a csökkentett munkaidőbe kényszerült. A tanulmány szerint ezek az adatok rosszabbak és gyorsabban bekövetkező változásokat írnak le, mint amit a nagy gazdasági világválság idején 1929-től kezdődően tapasztaltak az emberek.
Willie és Elaine Oliver családi élettel foglalkozó szakemberek a következőt írták: „Az aggodalom és a depresszió megnövekedett szintje, valamint egyéb mentális egészségi gondok is bizonyosan jelentkeznek, amikor csökken a családi bevétel. Sajnálatos módon nem valószínű, hogy a munkahely elvesztésének mentálhigiénés hatásai rövidtávúak lesznek.

Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy a gazdasági visszaesés következtében jelentősen megnő az öngyilkosok aránya mind a felnőttek, mind a fiatalok között. Sőt, azok is sokkal rosszabb mentális állapotba kerülnek, akiket nem bocsátottak el, így történt ez még akkor is, amikor jóval alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta, mint a mostani világjárvány idején. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a következmények kihatnak az élet egyéb területeire is, így a diákok rosszabbul teljesítenek a vizsgákon, illetve kevesebben mennek főiskolára azok közül, akik serdülőként élnek át hasonló helyzetet. Az összeadódó következmények ráadásul sokkal markánsabban hatnak a hátrányos helyzetű csoportokban, és jelentős egészségi és életesély-különbségekben mutatkoznak meg rövid és hosszútávon egyaránt, amelyek már így is elég nagyok, és úgy tűnik, tovább fognak nőni.”
Sátántól, Jézus főellenségétől ered a világon minden rossz. Folyton valamilyen ördögi tervet forral, mint amikor a Krisztus idejében élő farizeusok és más vallási vezetők által ígyekezett gátolni Istennek a bűnösök megváltásáért végzett munkáját, vagy amikor éppen olyan világjárványt okoz, ami milliók életét oltja ki, megélhetését veszi el vagy jövőjét teszi tönkre. A jó hír viszont az, hogy Isten nem olyan, mint egy távollevő földbirtokos, aki magunkra hagyna bennünket. Ellenkezőleg! Elküldte Jézust, hogy teljes életet élhessünk, még a gonosz támadásai dacára is.
A válság okozta hatalmas gazdasági nyomás ellenére a szülők sok mindent meg tudnak tenni önmaguk és gyermekeik védelmében. Willie és Elaine Oliver a következő gyakorlatias tanácsokat adják erre a bizonytalan időre nézve, amikor nem látni előre, mit hoz a jövő:
1. Kérdezzük meg a gyerekeket, hogy min gondolkodnak, és csak hallgassuk meg őket! Ne döbbenjünk meg és ne látszódjon rajtunk, ha megijeszt, amit mondanak, még ha úgy is lenne. A gyerekeknek szükségük van egy biztonságos helyre, ahol beszélhetnek, kifejezhetik az érzéseiket, a mi dolgunk, hogy ezt biztosítsuk számukra.
2. Mi adjunk példát arra, amit látni szeretnénk az otthonunkban! Viseljünk gondot a saját lelki, testi és érzelmi szükségleteinkről azzal, hogy időt töltünk Istennel, eleget mozgunk, tápláló ételeket fogyasztunk és pozitív gondolatokkal foglalkozunk! Gyakoroljunk türelmet és kedvességet, ahogyan azt a Szentírás is írja (lásd 1Kor 13:4)!
3. Imádkozzunk rendszeresen a gyerekeinkkel! Engedjük, hogy a gondolataink az Úr felé terelődjenek, aki megígérte, hogy sosem hagy el minket (lásd Mt 28:20), tökéletes békességet ad nekünk (lásd Ézs 26:3) és minden szükségletünkről gondoskodni fog (lásd Fil 4:19).
Hogyan maradjunk életben a nehéz időkben?
A saját egészségünkre és a családunkéra is hatnak a komoly anyagi gondok. A világjárványok súlyos következményeket vonnak maguk után, még a válságok lecsengése után is. Kutatók egyértelműen bizonyították az összefüggést a rossz egészségi állapot és a hónapokkal, esetleg évekkel csökkenő élettartam között egy súlyosabb influenzajárvány vagy valamilyen katasztrofális egészségügyi válság következtében. Felfedezték azt is, hogy bizonyos alapvető egészségügyi elvek segítenek túlélni a nehéz időket. A koronavírus legtöbbször azok esetében vezetett halálhoz, akik valamilyen korábban fennálló betegséggel küszködtek, például szívbetegséggel, magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy túlsúllyal. Más szóval, minél erősebb az ember immunrendszere, annál nagyobb eséllyel élheti túl a járványt. Minél jobb a fizikai állapotunk a válság beköszöntésekor, annál jobbak a túlélési esélyeink.
2020. április 20-án a European Journal of Clinical Nutrition [Európai Klinikai Táplálkozástudomány] című folyóiratban megjelent egy cikk arról, hogy a túlélés szempontjából mi a szerepe a táplálkozásnak és az egészséges szokásoknak a járvány idején.
A szerzők megállapították, hogy „Az egyén szintjén a kucstényező, ami a vírusokkal szembeni küzdelemben a legtöbb ajánlást is generálta, a COVID-19 kapcsán is, az étrend és az immunitás közötti kapcsolat. Az eddigi bizonyítékok azt mutatják, hogy az étrend alapvetően befolyásolja az emberek immunrendszerének működését és a betegségekre való hajlamot.”

„Így a COVID-19 világjárvány során mindenkinek saját felelőssége, hogy erőfeszítést tegyen az egészséges életmód érdekében, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag legyen az étrendje, mozogjon a szabadidejében, igyekezzen egészséges szinten tartani a testsúlyát és aludjon eleget. A táplálkozásra való odafigyelés mellett az emberek kollektív kötelessége, hogy ne terjesszenek hamis információt a táplálkozással, az étrenddel, de a koronavírussal kapcsolatban sem!”
A cikk ezek után az alábbi nyolc javaslatot közli. Tekintsük az ajánlásokat túlélési útmutatónak mindenféle egészségügyi válság esetén!
1. Törekedjünk a kiegyensúlyozott étkezésre!
2. Tartózkodjunk a rendszertelen nassolástól!
3. Fogyasszunk A-, C-, E, B6- és B12-vitaminokban, cinkben és vas-ban gazdag ételeket, így például citrusféléket, sötétzöld leveles zöldségeket, dióféléket és tejtermékeket!
4. Rendszeresen tartsunk edzést otthon!
5. Aludjunk eleget!
6. Töltsünk időt elmélkedéssel!
7. Ne dohányozzunk, ne fogyasszunk alkoholt, sem kábítószereket!
8. Ne fogadjunk el hamis vagy tudományosan nem igazolt „csoda- gyógymódokat”!
Isten azt akarja, hogy túléljük a válságot, jólétben. Ezt mondta: „kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek” (3Jn 2). Az Úr azt akarja, hogy amennyire csak lehetséges, éljünk egészségesen, viszont mivel megtört, bűnös, szenvedéssel és betegséggel teli világban élünk, nem mindig kerülhetjük el a betegséget. Ám sósincs túl késő ahhoz, hogy a lehető legjobb egészségügyi döntéseket hozzuk meg a magunk és a családunk számára.
Hogyan vészeljük át a nehéz időket érzelmileg?
Milliókat marcangol belülről az aggodalom és a szorongás. Attól félnek, hogy legközelebb őket támadja meg a koronavírus vagy valamilyen más betegség. Rettegve hallgatják, hogy emelkedik a halálesetek száma. Sokan most is aggódnak a gyerekeikért, az unokáikért, az idős szüleikért, vagy talán a pénzügyeik miatt. Mások attól tartanak, hogy nem tudják fizetni a lakbért vagy a lakáshitelt. Félnek, mert be kellett zárni az üzletet, illetve mert elképzelhető, hogy nem lesz munkájuk a világjárvány után. Mások még rosszabb helyzetben vannak, nem tudják, hogyan lesz ennivalója a családjuknak. A jövőt illető bizonytalanság az őrületbe kergeti őket. A bénító félelemre a helyes válasz, ha bízunk Isten szeretetében és gondviselésében.
Az Igében valós példákat találunk Isten népe életéből arra, hogy amikor válságba kerültek, hogyan mélyült el bennük a bizalom a megpróbáltatások alatt. Hiterősítő, örök elveket mutatnak be ezek a bibliai történetek, amelyeket noha más időben és helyen írtak le, itt és most hozzánk is szólnak. Ezeket az eseteket évszázadokkal ezelőtt jegyezték fel, de a pusztító és halálos pandémiától szenvedő 21. századi világunkra is éppen úgy ráillenek.
Még a válság idején is Istené az irányítás!
Júda válságba került. Pusztítás és halál leselkedett rájuk a kapuk előtt. Biztosnak tűnt a katasztrófa. III. Tiglat-Pilészer, a nagy asszír király hadjáratra indult, hogy elfoglalja a Közel-Keletet. Nyugat-Ázsia nagy részét már legyőzte. Uzziás, Júda királya volt az asszír hódítással szembeni ellenállás egyik vezéralakja. A király ötvenkét évig volt a trónon (Kr. e. 791–739). Uralkodása idején jól ment a nemzet sora. Visszaszerzett több sivatagi területet, megerősítette Jeruzsálem falait, kiterjesztette az ország határait. Júda gazdagsága nagyrészt Uzziás Isten iránti hűségének volt köszönhető, ám a király önteltségében és elbizakodottságában tömjént akart égetni a templomban, amiért azonnal leprás lett és idővel meg is halt. A nép ettől teljesen elkeseredett. Meghalt a királyuk, aki már hosszú ideje uralkodott. Biztosnak tűnt a pusztulás, és árnyként foszlott szét a remény, hogy győzelmet arathatnának a verhetetlennek tűnő asszír hadsereg fölött. Az ország lakóit megbénította a félelem. Közeledett az ellenség, és nem nagyon tudtak mit tenni ellene. Tehetetlenek és reményvesztettek voltak.
Ézsaiás ezt írta egy korabeli katasztrófa idején: „Amely esztendőben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot” (Ézs 6:1). A menny trónja nem üres a válság idején. Isten újból arról biztosította a népét, hogy még mindig övé az irányítás, továbbra is Ő uralja a helyzetet. A válság nem érte váratlanul Őt. Isten nem hagyott magunkra bennünket a legnagyobb megpróbáltatások idején. Világjárványok tarolnak, de Isten még mindig a trónján ül. A koronavírus mint betörő ellenség pusztít az országban, ám ilyen időkben tanulhatjuk meg a bizalom leckéjét. Amikor a félelmet felváltja a bizalom, béke tölti be az életünket. Üzenete így visszhangzik végig az idő ala gútján: „Akinek szilárd a jelleme [Kinek szíve reád támaszkodik – Károli], azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik. Bízzatok az Úrban mindenkor, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre!” (Ézs 26:3-4, RÚF). Bármilyen válság túlélésének egyszerű kulcsa a bizalom. Higgyünk a világegyetem Teremtőjében, a világ Megváltójában, az élő Úrban, aki szeret minket és gondoskodik rólunk, akármivel nézünk is szembe most vagy a jövőben!
Akkor is bízhatunk benne, amikor betegségek pusztítanak, láztól forró a testünk és úgy tűnik, hogy az életünk darabokra hull. Bízhatunk abban, hogy Isten velünk van Szentlelke által! Erősít, bátorít, támogat bennünket, a szebb jövő reményét adja. Arra a napra mutat, amikor már nem lesz többé betegség, szenvedés, sem szívfájdalom.