Biztonság a kritikus időkben

Nemrég szakadt a világra a COVID-19 nevet viselő életveszélyes járvány. Több tízmillióan fertőződtek meg, százezrek vesztették életüket. Az egészségügyi dolgozóknak ebben az időben többek között egyéni védőeszközökre volt a legnagyobb szüksége.
Az egyéni védőeszközök közé a védőruhák, fejvédők, kesztyűk, arcvédő pajzsok, szemüvegek, szájmaszkok, biztonsági légszűrők és egyéb olyan kellékek tartoznak, amelyeket azért terveztek, hogy az egészségügyi dolgozókat megóvják a fertőzéstől és a betegségtől. Mivel a koronavírus légi úton terjed, kifejezetten fontossá vált, hogy az egészségügyi dolgozóknak biztosítsák a szükséges védőfelszerelést. A válság során egyes helyeken hiány volt ezekből, így sok egészségügyi dolgozó, orvos, orvosi asszisztens és ápoló kapta el a betegséget. Az kórházi dolgozók mindent megtettek mások szolgálatában, miközben ők sem élveztek immunitást a vírussal szemben. Egyéni védőeszközökre volt szükségük ahhoz, hogy egészségesek maradhassanak.

Egy másik halálos világjárvány

Van más halálos világjárvány is, ami veszélyesebb, mint a koronavírus. A bűn vírusa az egész emberiséget megfertőzte, mi pedig a küzdelem frontvonalán állunk. A bűn világjárványában mindannyiunknak szüksége van védelemre. Amennyiben az elfoglaltságaink miatt elhanyagoljuk az egyéni védőeszközök használatát, valószínű, hogy minket is megfertőz a bűn vírusa. Halálos és végzetes kimenetelű lelki betegséget szedhetünk össze, ha csak úgy átrohanunk az életen, nem fordítva időt lelkünk gondozására.

Pál apostol tanácsa

Pál apostol a következőt írta: „Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok” (Ef 6:12-13, RÚF). Isten fegyverzete a mi egyéni védőfelszerelésünk a bűn fertőzésével szemben. Amikor az egészségügyi dolgozók beléptek a koronavírusos betegek szobájába, eszükbe sem jutott volna védőfelszerelés nélkül menni. Mi nap mint nap a gonosz területén járunk, ahol milliókat fertőz meg a bűn vírusa, és mi sem vagyunk rá immunisak. Lelki katasztrófával ér fel, ha védelem nélkül lépünk a küzdőtérre. Isten fegyverzetével viszont jól mehet a sorunk még a legnehezebb időkben is. Az Ő védelmi felszerelése segít át a megpróbáltatás idején.
Mi az a védőfelszerelés, amit Isten bocsát a rendelkezésünkre a jó és a rossz közötti küzdelemben? Pál apostol rávezet erre 2Kor 10:4 versében: „hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására” (RÚF). Melyek az Úr fegyverei? Hogyan készülhetünk fel lelkiekben arra a válságra, amivel a saját életünkben kell szembenéznünk? Milyen erőforrásokat biztosított nekünk Isten ahhoz, hogy megküzdjünk a bűn vírusával? Az egyik kitűnő fegyvere az ige. A Szentírás kijelenti, hogy „Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait” (Zsid 4:12, RÚF). A Biblia az Úr élő Szava. A Szentlélek szolgálatának köszönhetően életre kel bennünk, és megváltoztatja az életünket. Más könyvek is ösztönözhetnek, Isten beszéde viszont ihletett írás. Egyéb könyvekből kaphatunk ugyan felvilágosítást, ám Isten Szava nemcsak felvilágosít, hanem át is formál minket.

Isten teremtő Igéje

Isten ihletett Szava életet megváltoztató elveket tartalmaz. Igéjének teremtő ereje világosságot gyújt a sötétségben. Átformál minket. Amikor Isten megszólalt a teremtéskor, szavával hozta létre a bolygónkat. A zsoltáros így fogalmaz: „Az Úr igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete… mert amit Ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott” (Zsolt 33:6-9, RÚF).
Isten beszéde teremtő erővel bír. Bármit is mondjon, az létrejön, még akkor is, ha korábban nem volt, mert a szavának ekkora a hatalma. Isten kimondott szava kézzelfogható anyagot hoz létre. Mi beszélhetünk arról, ami már megvan, Isten viszont azt is kijelentheti, ami még nincs. Amikor megszólal, megjelenik, ami addig nem létezett, mert a szava előhívja. Pál a következő lenyűgöző igazságot állítja a már idős Ábrahám és Sára gyermekének fogantatásáról szólva: „[Isten] létre hívja a nem létezőket” (Róm 4:17, RÚF). Már a fogantatás előtt tudatta, hogy Sára idős korában gyermeket fog szülni. Az isteni kijelentés valósággá vált, mert az Úr szavában van erő végbevinni azt, amit kimond.
A csodálatos, életünket megváltoztató igazság az, hogy Isten kimondott szavának teremtő hatalma az írott Igében is megtalálható. Az Ige ereje világosságot gyújt elsötétült elménkben, oltja lelkünk szomját, és táplálja éhező szívünket. Isten képére alkotja újra a lelkünket. Megerősít minket a jó és a rossz közötti küzdelemben. Jézus a következő szavakkal szállt szembe Sátánnal, aki megkísértette Őt a pusztában: „Meg van írva: »Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik«” (Mt 4:4, RÚF). Az ősi Szentírás, a Szent Biblia a lelki táplálékunk. Tanításai kielégítik leghőbb vágyainkat. Miként az étel fenntartja, megelégíti és megerősíti a testünket, úgy a lelkünket is fenntartja, megelégíti és megerősíti Isten Szava. Ez ugyanakkor egy másik létfontosságú kérdéshez vezet el: a Biblia vajon csupán egy könyv a sok közül, ami ösztönöz minket, mint számos más írás, vagy valóban isteni ihletésű írat, amit Ő adott nekünk? Amennyiben a Biblia valóban Isten kinyilatkoztatása, amit az egész emberiségnek szánt, akkor örök kárhozat fenyeget, ha elhanyagoljuk tanításait. Viszont ha a Biblia egyszerűen csak ösztönző emberi írás volna, kevés erővel bírna arra, hogy teljesen átformálja az életünket. Ezért kulcsfontosságú az ihletettség témája, valójában élet és halál kérdése lehet. Vizsgáljuk hát meg a bizonyítékokat!
A Biblia ihletettsége
A palesztinai nap könyörtelenül perzselte az arab fiút, aki a Holt-tenger elhagyatott vidékein terelgette a nyáját. Az a nap is egy átlagos napnak indult az életében. Minden reggel kiment a nyájával, hogy találjanak némi ennivalót a forró sivatagi homokban. Fogalma sem volt arról, hogy ez a nap megváltoztatja majd a világot.
Az egyik bárány elkóborolt, és miközben a fiú keresgélte, egy barlangra bukkant, amibe kíváncsiságból követ dobott. Meglepetten hallotta agyagedények csörömpölését. Azt hitte, hogy elrejtett kincsre bukkant, ezért hazafutott, és elmesélte az esetet az édesapjának. Azonban egy ókori előkelőség kincsénél jóval értékesebb dologra leltek.
A holt-tengeri tekercseket 1947-ben fedezték fel. A barlang agyagedényei értékes kincset rejtettek: a létező legrégibb bibliai kéziratokat. A kumráni közösség tagjai, az esszénusok évszázadokkal Krisztus előtt írták a tekercseket. Hosszú órákon át másolták kézzel a Bibliát. Kifejezetten szigorú másolási szabályokat követtek a pontosság érdekében. A világ legkiemelkedőbb bibliakutatói és ókori bibliai nyelvek szakértői évtizedeken át tanulmányozták a kéziratokat, amelyek tanúsítják a Szentírás pontosságát és megbízhatóságát. A holt-tengeri tekercsek mellett az Ószövetség számos egyéb másolata maradt fenn a korai századokból. Mindezeknek a kéziratoknak az összevetése jelentős egyezést mutatott a mai szövegekkel, ami a másolatok pontosságáról tanúskodik. Az ószövetségi kéziratok mellett mintegy 2400 újszövetségi kézirattöredék-másolat is fennmaradt a Kr. u. 1-4. századból. A Bibliát többször másolták, mint a világon bármelyik másik könyvet, és a reprodukciók pontossága a Szentírás isteni ihletettségét bizonyítja.

 Nemzedékről nemzedékre

Az évezredek során Isten Szava egyik nemzedékről szállt a másikra. A Biblia az első könyvétől, Mózes első könyvétől kezdve az utolsóig, A jelenések könyvéig választ kínál a legmélyebb kérdéseinkre, és megszólaltatja a szívünk leghőbb vágyait. Több mint negyvenen írták, ezerötszáz éven át. Az írói közül sokan nem ismerték egymást. Máshol, eltérő kultúrákban életek, más-más nyelvet beszéltek, mégis mindannyian az emberiségre vonatkozó örök isteni tervet mutatták be, mivel mindannyian a Szentlélek ihletése alatt írtak. Nincs ellentmondás a könyv fő történeti szálában. Bámulatos az egész Biblia gondolati egysége és az egységes célja. A Szentírás Isten gondolatait tükrözi. Írói háromezer helyen állították, hogy „ezt mondta Isten”, „az Úr pedig azt mondta” (RÚF), vagy hasonló kijelentéseket fogalmaztak meg. Hitték, hogy Isten ihlette őket. A Szentírás belső bizonyítékai is arról tanúskodnak, hogy üzenetei isteni eredetűek.
Számos bibliai prófécia teljesedése is alátámasztja a Szentírás igazságát. A körülbelül harmincegyezer verséből több mint nyolcezer – közel 25% – tartalmaz próféciát, amelyek elképesztően pontosak, megneveznek nemzeteket, illetve világi vezetőket is. Előre megadják Krisztus életének legapróbb részleteit. Csak néhány példát hadd említsünk. Krisztus életrajzát megírták évszázadokkal a születése előtt. Természetesen Názáretből származott, de Mikeás próféta hétszáz évvel korábban már megjövendölte, hogy a Messiás Betlehemben fog megszületni (lásd Mik 5:2). Mária és József Augustus császár rendelete miatt jutott Betlehembe Krisztus születésének éjjelére. Elképesztő! Názáret egy galileai város Izrael északi felében. Betlehem körülbelül száznegyven kilométerre helyezkedik el onnan délre, Júdeában. Ez csupán egyike azoknak a csodálatos próféciáknak, amelyek Jézus születésére, életére, halálára és feltámadására vonatkoznak. Az ezerötszáz évvel korábban keletkezett Mózes negyedik könyve megjövendölte, hogy a Messiás születésének jeleként keleten egy csillag kel fel (lásd 4Móz 24:17). Krisztus szolgálatát részletesen jellemzi Ézs 61:1-3 szakasza. A 22. zsoltár már mintegy ezer évvel a történések előtt felvázolta a halálát, a keresztre feszítését. Érdekes módon azt is több évszázaddal előbb megmondta Zakariás, hogy harminc ezüstpénzért árulják majd el a Messiást (lásd Zak 11:11-12).
Az ószövetségi próféciák aprólékos pontossággal írtak országok felemelkedéséről és bukásáról, királyok és uralkodók sorsáról, valamint világunk jövőjéről is. Dániel próféta megjövendölte annak a négy nagy birodalomnak a felemelkedését, amelyek a későbbiekben uralták a Közel-Keletet és az akkor ismert világot: Babilont, Médó–Perzsiát, Görögországot és Rómát, továbbá a Római Birodalom felbomlását (lásd Dániel próféta könyve 2. és 7-8. fejezetei). Jézus lélegzetelállító jövendöléseket közölt az utolsó napokról Máté evangéliuma 24. fejezetében, amelyek most teljesednek. Ez csak néhány a próféciák közül, amelyek egyértelműen bemutatják Isten szent Szavának megbízhatóságát, igazságát és isteni eredetét.

A Biblia fő célja

A Biblia fő célja, hogy kifejtse Isten örök megváltási tervét. Szól a történelemről, elsősorban mégsem történelmi könyvnek számít. Érinti a tudományokat, de nem természettudományos tankönyv. Az emberi gondolatokba is bepillantást enged, bár nem tekinthető pszichológiai értekezésnek. Az Ige különféle tudományágakat érint, ám első és legfontosabb szerepe mégis az, hogy Isten akaratát közvetítse, bemutassa örök igazságait az emberiségnek. A Szentírás az élet három nagy kérdésére ad választ: „miért vagyok itt?”, „honnan származom?” és „mit tartogat a jövő?” Reménységet és bátorítást kínál mindannyiunk számára.
Jézus a Biblia központi alakja. Az ószövetségi próféták róla tettek bizonyságot. Az Ige minden egyes könyve az Ő szeretetét mutatja be. Jézus a következőt jelentette ki a farizeusokról: „Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam” (Jn 5:39). Az Ószövetség Krisztusról szól, aki el fog jönni, az Újszövetség pedig bemutatja Krisztust, aki már eljött. Az egész Biblia róla tesz „tanúbizonyságot”. Jézus a Szentírásban Isten megöletett Báránya, az élő Pap és a visszatérő Király. Ő az, aki megigazít, megszentel és egy napon majd megdicsőít minket. Jézus a megbocsátó, irgalmas, együttérző, az életünket megváltoztató Megváltó és Úr.
Jézus a nagy Csodatevő. Ő formálja át az életünket. Azt mondta: „a beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet” (Jn 6:63). A Szentlélek Isten Igéjének elveivel felkelti a fogékony emberek figyelmét, Ő tesz újjá. Krisztus áll minden lelki tanítás középpontjában, tehát Pál apostol ennek alapján jelenti ki egyértelműen, hogy „ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden” (2Kor 5:17).
A Biblia nem csupán használati utasítás arról, hogyan éljük a keresztényi életet. Gondoljunk az Ige egyes jelképeire, így a világosságra, a tűzre, a pörölyre, a magra és a kenyérre! Ezeknek a szimbólumoknak van egy közös vonásuk: megmutatják, milyen hatalma van Isten Szavának arra, hogy megváltoztassa az életünket. Isten Igéje olyan, mint a világosság, ami átvezet az életünk sötét völgyein. Hasonló a tűzhöz, ami a lelkünkben ég, a pörölyhöz, ami széttöri kemény szívünk páncélját, magként csendben növekszik, és a Lélek gyümölcseit termi az életünkben. Olyan kenyér, ami kielégíti a lelki étvágyunkat.
Isten Igéjének jelképei
Dávid kijelenti egyik zsoltárában, hogy „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága” (Zsolt 119:105, RÚF). Azt is hozzáteszi, hogy „Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket” (130. vers, RÚF). A világosság mindig a sötétség megszüntetésével függ össze. Éjszaka a sötétben járva könnyen letérhetünk az útról. Nem nehéz megbotlani és mély hasadékba esni. Azonban Krisztus követőinek útját Isten Szava ragyogja be, hazasegít bennünket. Jézus „a világ világossága”, Igéjével gyújt fényt a sötétségben (Jn 8:12). Amikor másoknak is beszélünk róla, eloszlik a sötétség az életükben, amivel Sátán vette őket körül, és az Ige bevilágítja az Isten országa felé vezető útjukat.
A feleségem és én körülbelül másfél kilométerre lakunk az Élő Reménység Adventista Gyülekezettől. Az esti program után gyakran gyalog megyünk haza. Az utunk egy kivilágítatlan, fákkal szegélyezett erdei úton vezet keresztül. Időnként teljes sötétségben tesszük meg az utat hazáig. Olyankor nem könnyű az úton maradni. Tapasztalatból tudjuk, hogy rengeteget jelent egy jó zseblámpa. Amikor fény vetődik az útra, kellemes ott menni, anélkül viszont csak botorkálunk. Jézus várja, hogy hazamenjünk, ezért lámpásként adta nekünk Igéjét az úthoz.
Jer 23:29 versében a próféta tűzhöz és pörölyhöz is hasonlítja Isten Szavát. Tűzhöz azért, mert megemészt. Amikor Isten Igéjét olvassuk, égni kezd bennünk a lángja, felperzseli a hibáinkat. Elégeti a salakot, mint amikor tűzben tisztítják az aranyat. Nem mindig kellemes a tisztulás folyamata, de szükségünk van rá, hogy eltűnjön a salakanyag a jellemünkből.
Isten Igéje a pörölyhöz is hasonlítható. A pöröly kifejezéssel csak ritkán utalnak a Bibliára. Össze lehet vele szegezni, vagy éppen szét is lehet törni dolgokat. Isten Igéjének kalapácsa szétzúzza megkeményedett szívünk páncélját. Gondoljunk csak a drámai változásra, ami az ördöngösök, a római százados, a keresztre feszített lator és az Újszövetség egy sereg más szereplőjének az életében történt! Isten Szava addig hullott megkeményedett szívükre, amíg a szeretet pörölye szét nem törte a páncélját.
A Szentírás egy jóval gyakoribb jelképpel „maghoz” is hasonlítja az Igét. „A mag az Isten beszéde” – mondja Jézus Lk 8:11 versében. Élet van az apró magban. Ha elvetjük Isten Igéjének magvát az emberek elméjének talajába, az bőséges termést hoz. Jézus gyakran utalt a mag szimbólumával Isten országának terjedésére. Isten Igéjének a világban elhintett magvai bőséges termést hoznak. Ezt a gondolatot fejtegette Jézus az egyik olyan példázatában is, ami a földműveléssel kapcsolatos. „Jézus ezt is mondta: Úgy van az Isten országa, mint amikor az ember magot vet a földbe, azután alszik és felkel, éjjel és nappal: a mag sarjad és nő, az ember pedig nem tudja, hogyan” (Mk 4:26-27). Úgy tűnhet, hogy Isten Igéje mélyen el van temetve valahol az ember elméjében. A bűn göröngyei borulhatnak rá, de egy kis gondozással új élet sarjad belőle. Teljesen megváltoztatja a hozzáállásunkat, a beszédünket, a szokásainkat és az életmódunkat. A magból élet fakad. Lehet, hogy nem látjuk, ahogyan növekszik, de erősödik bennünk, és életadó termést érlel.

A Szentírás a kenyér kifejezéssel is jellemzi Isten beszédét. Jézus kijelentette: „Én vagyok az élet kenyere” (Jn 6:35, RÚF). Azt is hozzátette, hogy „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Mt 4:4, RÚF). A kenyér jelentette az életet az ókori világban, mint ahogyan ma is ez az egyik alapvető táplálék a földön. Az ember sokáig képes életben maradni kenyéren és vízen. Jézus a kenyér hasonlatával valójában azt mondta el, hogy Ő az élet alapvető feltétele.
Jézus kinyilatkoztatta az élet kenyeréről szóló, közismert prédikációjában (ami az ötezer megvendégelésének csodája után következett), hogy „Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van” (Jn 6:54, RÚF). Igen különös állításnak tűnik ez a mondat. Vajon miről beszél itt Jézus? Nyilvánvalóan nem azt mondja, hogy szó szerint meg kell enni a testét és inni a vérét. Az ige az életünk részévé válik, ha azzal táplálkozunk. Erre gondolt Jeremiás, amikor örömében kijelentette, hogy „Ha eljutott hozzám igéd, én élvezettel forgattam a számban, igéd világosságot szerzett nekem és szívbeli örömöt, hiszen rólad neveztek el engem, Uram, Seregek Istene” (Jer 15:16, RÚF). Isten szava csillapítja rejtett éhségünket, mint egy nagy szelet teljes kiőrlésű kenyér. Észrevettük már, hogy a finomított, feldolgozott ételek nem veszik el igazán az éhségünket, nem lakunk tőlük jól? Isten igéje az élet forrása. Táplálja a lelkünket. A Szentírás ezek mellett a szomjunkat oltó, frissítő tiszta vízhez is hasonlítható. Semmi nem ad olyan megelégedést, mint az, amikor felfedezzük az igazságot Jézusról a Szentírás minden egyes tanításában. Felmérhetetlenül sok áldásban részesülünk, ha rátalálunk a Jézusról szóló csodálatos igazságokra.
A Biblia elpusztíthatatlan
Évszázadok óta mindig vannak, akik próbálják aláásni a Biblia hitelességét. Céljuk az, hogy kifinomult érvekkel bontsák le az emberek hitét Isten Szavában, mégis a Biblia maradt minden idők bestsellere. Évente több mint százmillió példányt adnak vagy ajándékoznak el belőle. A Guinness Világrekordok Könyve szerint több mint ötmilliárd példányban nyomtatták már ki, nyelvek százain. Voltaire, az 1694-ben született francia filozófus a kereszténység ádáz ellensége volt. Úgy tartotta, hogy a Biblia tele van „képtelenségekkel”, a társadalom pedig elérkezett „a kereszténység alkonyához”. Termékeny íróként húszezer levelet és kétezer könyvet írt. Írásainak jelentős részében támadta a keresztény hitet és a Szentírást. Egyes források szerint élete vége felé kijelentette, hogy az írásai átveszik majd a Biblia helyét. Hitte, hogy a Szentírás száz éven belül a múlt ereklyéje lesz, ami hamarosan feledésbe merül. Azonban Voltaire 1778. május 30-án bekövetkezett halála után már huszonöt évvel azok a nyomdák, amelyek korábban az ő műveit adták ki, a nemzeti nyelvre lefordított Bibliákat nyomtatták.
Van ennek a történetnek egy másik érdekessége is. Dr. Daniel Merritt átfogó kutatást végzett Voltaire-ről. Beszámolója szerint Henri Tronchin, aki 1834-től 1839-ig a Genfi Bibliatársulat elnökeként szolgált, éppen abban a lakásában élt, ahol korábban Voltaire lakott. Még száz év sem telt el, és Bibliát nyomtattak a kiadóban, amely azelőtt Voltaire könyveit adta ki, ráadásul sok példányt Voltaire egykori házában tároltak, ahol akkor már a Genfi Bibliatársulat elnöke lakott. Micsoda hihetetlen fordulat! Ez arra emlékeztet, amit Jézus mondott Mt 24:35 versében: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el” (RÚF). Ézsaiás próféta így fogalmazott: „Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad” (Ézs 40:8, RÚF). A Bibliát már próbálták befeketíteni, bírálni, kigúnyolni, széttépni és elégetni, de még mindig itt van, ami szintén bizonyságot tesz isteni ihletettsége mellett. Kegyelmet, irgalmat, megbocsátást és új életet hirdet minden nemzedéknek.

A Biblia életet átformáló ereje

A Biblia ihletettségének az a legnagyobb bizonyítéka, hogy a Szentlélek hatalmával képes teljesen átformálni az életünket. Hadd meséljem el Chen úr történetét! Chen úr elkötelezett kommunistaként ateista volt. Azon a véleményen volt, hogy a keresztények csupán együgyű, balga, tanulatlan emberek. 1992-ben egy nap arra tért haza szabadságra a katonai szolgálatból, hogy a felesége hetednapi adventista keresztény lett.

1991–1993 között ébredési mozgalnak lehettünk tanúi a Szentlélek által Kína északkeleti részén, a szóban forgó a városban évente két-háromezren keresztelkedtek meg. Amikor Chen úr megtudta, hogy a felesége bibliakövető keresztény lett, őrjöngeni kezdett. Fortyogott a méregtől. Ordítozott a feleségével, megfenyegette és megfélemlítette.
Később az asszony súlyos szembetegséget kapott, meg kellett műteni. A férfi minden egyes nap óránkon át ült a felesége kórházi ágyánál. Amint a neje lábadozni kezdett, az egészséges szemével olvasni kezdte a Bibliát, a másik szemén azonban kötés volt. Az orvosa azt javasolta, hogy mindkét szemét pihentesse, de a nő úgy érezte, Isten Szavából kell erőt merítsen. A férje elkeseredetten mondta: „Elég baj az nekem, hogy a feleségem keresztény. Nem akarom, hogy ráadásul meg is vakuljon! Add ide a könyvet, majd én felolvasok neked belőle!”
A nő kérte, hogy Jób könyvét olvassa neki. Minél tovább olvasott Chen úr, annál jobban kezdett érdeklődni. Elcsodálkozott Jób hitén. Nem értette, hogy hogyan bízhatott annyira Istenben valaki, aki olyan sok nehézségen ment át és annyi megpróbáltatást szenvedett el. A könyv végére érve még inkább meglepődött, mert azt olvasta, hogy Jób tragédiáját Isten győzelemre fordította: „Az Úr pedig jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért, és kétszeresen visszaadta az Úr Jóbnak mindazt, amije volt… Az Úr pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt” (Jób 42:10-12, RÚF).
Amíg a felesége a kezelések miatt nem volt a szobában, Chen úr titokban tovább olvasta a Bibliát. Hamarosan képtelen volt tovább ellenállni, és ott, abban a kórházi szobában átadta magát Krisztusnak. Ma keresztény lelkészként szolgál, erőteljesen beszél Isten igéjéről, és nagyra becsüli a Bibliát, amit korábban megvetett. A férfira is hatást gyakoroltak Isten Szavának életet megváltoztató igazságai.
A Biblia egyaránt szól bármely kultúrából származó, különféle nyelveket beszélő és hátterű emberhez. Reménységet kínál mindenkinek a nehéz időkben. A menny hív, hogy töltsünk időt Isten Igéjével. Hagyjuk, hogy annak szépségében fürödjön a lelkünk! Találjunk egy csendes helyet, és engedjük, hogy a Szentlélek az életünkbe költözzön! Érezzük meg újból a Szentírás hatalmát, ami megváltoztatta Chen úr életét és a miénket is megváltoztathatja!