Máté evangéliuma 4

Az ördög A vágya, hogy egyedül legyen Istennel A sokaság A Lélek

Hogy eltávolodjon a sokaságtól Hogy böjtöljön és imádkozzon Hogy harcoljon a gonosszal Hogy megkísértessen

Egy hétig Egy napig Hét hétig Negyven napig

A Lélek Az angyalok A tanítványai A kísértő

Az Emberfia Az Eljövendő A Messiás Isten Fia

„Vesd le magad” „Imádj engem” „Tagadd meg a mennyei Atyádat” „Mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré”

„Távozz tőlem, Sátán” „Tudom, ki vagy” „Az én Atyámban bízom” „Meg van írva”

„Az Urat, a te Istenedet imádd” „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet” „Egyedül az Istent féljed” „Nem csak kenyérrel él az ember”

Az Isten trónjából fakadó élet vizével Az Isten kezéből származó kenyérrel és borral A mennyből származó eledellel Minden igével, amely Isten szájából származik

Egy nagyon magas hegyre Jeruzsálem falára A Gihon forrásához A templom párkányára

Imádja őt Változtassa kenyérré a köveket Repüljön fel az égbe Vesse le magát

Jézus hatalmát az angyalok felett A tanítványokra mutatott A próféciák teljesítését A Szentírást idézte

A Szentlélek galamb formájában Az Atyja A tanítványai Az angyalok

Kéz Fej Szív Láb

Víz Fa Föld Kő

„Nem csak kenyérrel él az ember...” „Az Urat a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj” „Álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek” „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet”

A templom párkányára A pusztába A sikemi kúthoz Egy igen magas hegyre

A mennyei koronát a kereszt nélkül Minden ember lelkét A gonosz feletti hatalmat A világ minden országát és azok dicsőségét

Hogy Jézus vesse le magát Hogy Jézus változtassa kenyérré a köveket Hogy Jézus ismerje el az ő hatalmát Hogy Jézus imádja őt

A sokaság A tanítványai A családja Az angyalok

Amikor eltávozott a kísértés pusztájából Amikor kilépett a keresztvízből Amikor elkezdte hirdetni az országot Amikor meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették

Cézárea Filippibe Betsaidába Gergesbe Kapernaumba

Benjámin és Júda Áser és Dán Efraim és Manassé Zebulon és Naftáli

Jeruzsálem melléke Galilea melléke A királyok útja A tenger melléke

A sötétségben ülő nép Nép A halál földjén és árnyékában ülők Szüleink hazája

„ Ti vagytok a világ világossága” „Tegyetek tanítványokká minden népeket” „Kövessetek engem, a világ világosságát” „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa”

Mint ami a mennyei Atyáé Mint ami közöttünk van Mint az igazság és ítélet országát Mint, ami közel van

Mátéval és Tamással Jakabbal és Jánossal Júdással és Fülöppel Péterrel és Andrással

Tamás Jakab Máté András

Eleázár Didim Jusztusz Simon

Csónakjukban eveztek A hálóikat foltozgatták Partra vonták a csónakjukat Hálóikat a tengerbe vetették

„Vedd fel a kereszted” „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa” „Ki megy el értünk” „Kövessetek engem”

„Vegyétek fel a kereszteteket” „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa” „Ki megy el értünk” „Emberhalászokká teszlek titeket”

Megtértek, zsákruhába öltöztek és hamut szórtak a fejükre Örvendtek, és dicsőítették az Istent Jézus lábaihoz estek Azonnal otthagyták a hálókat

A parton, halakat válogattak A tengerben A parton, kihúzták a csónakjukat Egy bárkában

Zakariás Boanerges Simon Zebedeus

András Péter Tamás Jakab

A hálóikat A halaikat A házukat Apjukat és a hajót

A falvak utcáin A meggyógyítottak házainál A templomban A zsinagógákban

Az étel megsokasítása és a bűnök bocsánata Prédikálta a megtérést és az Istenhez való visszatérést Tanítványokat hívott el és prédikált a sokaságnak Hirdette az Isten országának evangéliumát és betegeket gyógyított

Egyiptomban Jeruzsálemben Ciprusban Szíriában