Soha el nem hagylak téged, soha el nem feledlek. Éjjel-nappal őrzöm utad, kézenfogva vezetlek! Bűntől, gondtól nem kell félned, bízzál csak, mert szeretlek!
Hogyha vihar vesz majd körül, hívj csak Engem, gyermekem. Átölelem gyönge lelked, megóv, megvéd szerelmem! Tűzön-vízen, minden vészben lábad bizton vezetem.
Tűző napban, verőfényben, hímes mezőn hogyha jársz, lelked árad boldogságtól, szíved öröm járja át: ott is látod, ott is érzed, szeret égi jó Atyád!
Hogyha gondok fenyegetnek, s élted ege beborul, kiálts Hozzám, meghallgatlak, és a felhő elvonul! Így te érzed, mint szeretlek forrón, változatlanul!