Fenn a dicsőség honában Csillagok hárman vannak. Kik a messze távolságba, Ránk áldólag ragyognak. Az egyik nyájas képével, Reánk ragyog dícsfényével, Nem láthatja mindenki, /:Csak a hit szemlélheti.:/
A másik fénylő csillagot, Önszivedben lelheted, Ha Istenedet szolgálod, S szeretet lakik benned. A szeretetnek Istene Ég és föld Fejedelme, Lejött a földre közénk, /:Hogy szivünkben lakozzék.:/
A bölcsőbeli gyermekre, Már a remény sugárzik, S viszi harcról győzelemre, Bár a sírba fektetik. Él az isteni igéret: Vár reá az örökélet! Bár elvesztjük mit bírunk, /:Ragyog reménycsillagunk!:/