Hanyatlik a nap az égen, Sötétedik, ím itt az alkony homálya. Ha rövid időnk letelik, Igy tünik el földi létünk minden baja, Minden baja. Atyánk ismét felserkent majd, Ez édes reményünk.
Vesd el gondjaidnak terhét, És pihentesd békén elfáradt testedet. Míg virrad a dicső hajnal, S az Úr ismét életre szólít tégedet, S ad új létet! Atyánk ismét felserkent majd. Ez édes reményünk.
Most csendes nyugvást heverünk, Elmúlt a nap, ím itt az áldott éjszaka. Új napra ismét ébredünk, Vagy tán felserkent az Úrnak szebb hajnala, Szebb hajnala? Atyánk ismét felserkent majd. Ez édes reményünk.