Gondviselő jó Atyám vagy, Ó! én édes Istenem. Látom én, hogy minden elhagy e világon csak Te nem! Hozzád vágyom, benned élek, üdvöt mástól nem remélek.
Mint az alélt bús virágra megújító harmatot: Vérző szívem fájdalmára csak te hintesz balzsamot. Könnyű sorsom terhe rajtam, ha imára nyílik ajkam.
Rám-rám derül ismeretlen utamon egy kis öröm; Azt is a te véghetetlen jóságodnak köszönöm; Hálakönnyem tündöklése a Te neved hirdetése.
Gyenge vagyok, lankadoznak buzgóságom szárnyai, bármily híven vágyakoznak színed elé szállani; Ó! adj erőt, hogy míg élek, egyedül csak néked éljek!