Ne hagyj elesnem, felséges Isten, keserűségemben! Te szent Fiadért légy segítséggel: ne essem kétségben, mert mindenfelől, látod, Úr Isten, vagyok kísértetben.
Az írás Rólad, felséges Isten, bizonnyal azt mondja, hogy valakinek Tebenned vagyon szíve bizodalma, az olyan ember meg nem szégyenül, mert Te vagy oltalma.
Gyermekségemtől fogván, Úr Isten, mind ez ideiglen Téged hívtalak én segítségül minden szükségemben: Mostan is nincsen több bizodalmam sem földön, sem mennyen.
Bizony nem tudom, kihez forduljak egyébhez náladnál: Mert nincs igazság és irgalmasság sehol senki másnál: Szívem fájdalmát senki nem tudja, Uram, több náladnál.
Akármint hányjam-vessem elmémet, felséges Úr Isten, de vigasztalást sehol nem lelek keserűségemben, hanem Tebenned, felséges Isten és ígéretedben.
Csak Te egyedül voltál, Úr Isten, énnékem gyámolóm, nagy fájdalmimban és romlásimban az én vigasztalóm; Ne hagyj elesnem, megszégyenülnöm, kegyes oltalmazóm.
A szegénységnek nagy kísértete engemet szorongat, kárvallásomnak bánatja izgat, betegség tántorgat, mindazáltal csak Tetőled várok, Úr Isten, oltalmat.
Irgalmasságnak Ura, Istene és erős kútfeje, kinek szemei a földre néznek nyomorult szegényre: Hozzád kiáltok, légy segítséggel minden szükségembe.
Mely nagy örömem és bizodalmam nékem ezen vagyon, hogy ígéreted, mint drága zálog, én szívemben vagyon, Krisztus Jézusért engem meghallgatsz, azt bizonnyal tudom.
Azért könyörgök szent Felségednek, mint jó Istenemnek, én teremtőmnek és megváltómnak és megszentelőmnek, hogy légy kegyelmes Te szent nevedért az én bűneimnek.
Tudom, előtted, úgymint magamban, bűnös ember vagyok, de Krisztus Jézus szent haláláért nálad kedves vagyok, mert Őáltala Te fiad vagyok, örökösöd vagyok.
Jelentsd meg hozzám, felséges Isten, kegyelmességedet és véghetetlen kegyes atyai Te nagy szerelmedet, hogy teljesítsd be könyörgésemre szent ígéretedet.
Add meg, Úr Isten, Te szent nevedért, amit Tőled kérek szent Fiad által, teljes szívemből melyért most könyörgek, mert csak Tebenned bízom, Úr Isten, míg e testben élek.