---

¹ Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
² Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
³ Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
⁴ Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
⁵ Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
⁶ A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
⁷ Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
⁸ Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
⁹ A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
¹⁰ Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
¹¹ Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
¹² Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
¹³ Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
¹⁴ Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
¹⁵ Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
¹⁶ Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
¹⁷ Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
¹⁸ A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
¹⁹ Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
²⁰ Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
²¹ Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.