A legbölcsebb király
2026. október 11–17.
Memoriter
„Mert annak az embernek, aki Isten szemében jó, ő bölcsességet, tudást és örömöt adott.” Prédikátor 2:26
A jólét veszélye Vasárnap, október 11.
2Sám 24. fej.
Absolon életét vesztette, miközben megpróbálta apjától, Dávidtól a trónt megszerezni. Sok katonája meghalt, a többiek pedig hazamentek. Dávid nem akart Jeruzsálembe visszatérni, amíg az Absolonhoz átpártolt emberek hűségét vissza nem szerezte. Ez eltartott egy darabig, de végül mindnyájan belátták, hogy Dávid jó vezető. A királyság ismét egyesült és virágzott. Sátánnak ez természetesen nem tetszett. Következő kísértése Dávid számára az volt, hogy büszkeségre csábította azért, amiért jól mennek a dolgok. Úgy gondolta, hogy ha nagyobb hadserege lenne, mint más királyoknak, még több idegen népet is leigázhatna, és királysága hatalmasabb lehetne. Elfeledkezett vajon Dávid arról, hogy Izrael a győzelmeit az Úrnak, és nem egy nagy hadseregnek köszönheti? Igen. Ő és az izraeliták többsége egyre inkább önmagában, mint az Úrban bízott. Amikor utasította Joábot, hogy számlálja össze Izrael népét, az volt a célja, hogy kiderüljön, hányan vannak megfelelő korban a katonai besorozáshoz. Joáb ellenezte az ötletet, mert tudta, hogy az nem Isten terve, de Dávid ragaszkodott hozzá, így végül Joáb engedelmeskedett neki. Csaknem tíz hónapig tartott, míg végrehajtotta! Még a népszámlálás befejezése előtt a Szentlélek olyan behatóan szólt Dávid lelkéhez, hogy végül ráébredt, mennyire büszke. 2Sám 24:10
Ám ez nem óvta meg őt és a népet a büszkeség következményeitől. Gád prófétán keresztül Isten három választási lehetőséget adott. Az alábbi büntetések közülük választhatott. (1.) Hét esztendeig tartó éhínség. (2.) Három hónapig tartó bujkálás és menekülés az ellenség üldözése elől. (3.) Három napig tartó döghalál. Hogyan reagált Dávid? 11-14. v.
A büntetőítélet tehát elkezdődött. Amikor Dávid meglátta a pusztító angyalt Jeruzsálem közelében, könyörgött Istenhez, hogy inkább őt pusztítsa el, mint még több embert. Az Úr kegyelemmel válaszolt Dávid imájára és elfogadta az áldozatot, amit azon a helyen mutatott be, ahol az angyalt látta.
Alkalmazás: Mindig meghallgatja Isten, ha bocsánatáért imádkozunk? Zsolt 86:5
Dávid utolsó napjai Hétfő, október 12.
Tegnapi leckénkkel Sámuel második könyvének végére értünk. Ma megnyitjuk a Királyok első könyvét, ami Dávid egy másik fia, Adónia történetével kezdődik. Adónia király akart lenni, még mielőtt az apja, Dávid meghalt volna! Tudta, hogy Isten Salamont választotta királynak, de ő idősebb volt Salamonnál, és úgy érezte, hogy neki kell átvennie Dávid helyét. Adónia koronázási ünnepséget szervezett magának, de Salamon édesanyja, Betsabé és Nátán próféta elmondták Dávidnak, mi folyik. Dávid azonnal rendeletet adott ki,amely aznap királlyá tette Salamont. 1Kir 1:39-40
Adónia és vendégei megrémültek a Salamon koronázó ünnepségéről hallatszó hangos üdvrivalgások hallatán. Mindnyájan szétszéledtek, és Adóniát Dávid halála után halálra ítélték. Nátán történetére reagálva Dávid azt mondta, hogy a gazdag embernek néggyel kell fizetnie a saját juhaiból az egy helyett, amit önző módon elrabolt. Most Dávid negyedik fia is életét vesztette az ő önző bűne miatt. Betsabé újszülött fiának halálán kívül Ammon, Absolon és most Adonia is meghaltak. Dávid learatta a szomorú következményeket, ugye? Úgy érezte, hogy nem képes fegyelmezni gyermekeit, hiszen azok tudták, hogy apjuk is milyen súlyos bűnt követett el. Milyen hálás lehetett, hogy Salamon őszintén szerette Istent! Milyen hálás lehetett Salamon is a bölcs tanácsért, amit Dávid adott neki a halála előtt! 1Kir 2:1-4,10-12
Mindnyájan vétkeztünk. Mindnyájan követtünk el hibákat. Milyen könnyű mentségekre hivatkozni! Dávid azonban mindenféle kifogáskeresés nélkül bevallotta, hogy vétkezett. Őszintén megbánta és alázatosan megvallotta bűnét, és Isten megbocsátott neki (2Sám 12:13). Sőt, Isten még a szíve szerint való embernek is nevezte őt (ApCsel 13:22).
Alkalmazás: Isten azt akarja mondani, hogy
(a te neved) egy szíve szerint való ember.
A zsoltárokról Kedd, október 13.
Most átugorjuk Bibliánk következő hét könyvét, mielőtt visszatérnénk Salamon történetéhez a Királyok első könyvében. Ha középen nyitod ki Bibliádat, pont a zsoltárokat találod ott. Ebben a könyvben található a legrövidebb fejezet (Zsolt 117), a leghosszabb fejezet (Zsolt 119), és a Biblia központi verse (Zsolt 103:2)
Hány vers található a leghosszabb és a legrövidebb fejezetekben? A 119. zsoltár versei a héber ábécé 22 betűjével kezdődnek, mindegyik betű alatt nyolc verssel. Az angol nyelvű Bibliákban még a héber ábécében szereplő betűkkel pontosan megegyező kis jelek is olvashatók. Mit válaszolnál, ha valaki megkérdezne, hogy mit jelent a „zsoltár” szó, és ki a szerzője a Zsoltárok könyvének? Sokan nem biztosak a szó jelentésében. A legtöbben valószínűleg azt válaszolnák, hogy Dávid írta őket. A Zsoltárok könyve az izraeliták egyházi énekeskönyve volt, hiszen a zsoltár szó egyházi éneket jelent. Míg a zsoltárok felének valószínűleg Dávid volt a szerzője, sok más író is szerepel benne, akik Mózes idejétől (Zsolt 90)
900 évvel későbbig éltek. A zsoltárok fölött található megjegyzések megadják szerző nevét, hogy mikor és milyen alkalomból írták őket. Némelyiknél még azt is jelzik, milyen hangszer kíséretével kell elénekelni őket. Néhány példa erre a 3., az 5., az 52. és a 102. zsoltár. Dávidot „Izrael kedvenc zsoltárosának (énekesének)” nevezik (2Sám 23:1).
Zenébe öntötte imáit és érzéseit. Jóval azelőtt, hogy király lett volna belőle, a bárányokat figyelve, hárfáján játszva gyönyörű dalokat szerzett. Ezek a zsoltárok lecsillapították Saul király lelkét, amikor Sátán gyötörte, és ma is megnyugtatják az embereket.
Alkalmazás: Az Istent dicsőítő zsoltárok éneklése ma is segít nekünk, hogy a világi dolgok szeretetétől Isten szeretete felé forduljunk. Próbáljuk ki ezen a héten!
Még több a zsoltárokról Szerda, október 14.
Mint az összes héber (izraelita) gyermek, Jézus is kívülről megtanulta a szent irodalom műveit. Korán reggel, amikor csendes időt töltött egyedül mennyei Atyjával, dicsőítő énekeket énekelt. A következő három a kedvencei között volt: Zsolt 66., 69., és 72.
Názáret lakói gyakran hallották Jézust énekelni munkába menet vagy jövet a családi asztalosműhelyből. Otthon vagy a munkában, amikor a többiek fáradtak voltak és panaszkodtak, hamarosan jobban érezték magukat, amikor Ő énekelni kezdett. Jézus napjaiban az Ótestamentum volt a Biblia, amit az emberek ismertek. Jézus a Zsoltárok könyvéből és Ézsaiás könyvéből sokkal többet idézett, mint bármelyik másik könyvből. Vannak zsoltárok a boldog időkre, a szomorú és ijesztő időkre és különleges ünnepi alkalmakra. Arra emlékeztetnek minket, hogy soha nem vagyunk egyedül. Isten nem hagy el bennünket, ha bajba kerülünk. Megérti, ha panaszkodni van kedvünk, vagy magányosnak érezzük magunkat, vagy ha elbátortalanodunk. Annak ellenére szeret bennünket, hogy meg kell engednie engedetlenségünk következményeinek elszenvedését. A héber zene és a hangszerek, amiken játszottak, különböztek a mieinktől. Akárcsak a költészetük, ami nem rímel, de számos érdekes megjelenési formája van. Az első sor mondhat valamit, amit a második más szavakkal megismétel. Nézzük meg ennek példájául a Zsolt 71:9-et. Előfordul, hogy a második sor az elsőnek az ellenkezőjét mondja, mint például a Zsolt 20:7.
Sok zsoltárban olvashatunk a dicsőítés és a hit gyönyörű kifejezéseiről. A zsoltárok ma is jelentős helyet foglalnak el az egyházi zenében és dicsőítésben. Nézzük meg az adventista énekeskönyvünk végén található énekeket. Látni fogjuk, hogy azok szerzői sokkal több gondolatot vettek a Zsoltárok könyvéből, mint a Biblia más könyveiből. Dicsőítő énekeink szövegének legalább egyharmada a Zsoltárok könyvéből származik.
Alkalmazás: Dávid Istenhez énekelte imáit, amikor boldog vagy szomorú volt, vagy amikor bajba került. Mi is közelebb kerülhetünk így Istenhez?
Salamon bölcsessége Csütörtök, október 15.
1Kir 3. fej.
Halála előtt Dávid elmondta Salamonnak Isten útmutatásait, amelyeket követve sikeres király lehet, és Salamon azt választotta, hogy követi őket. Mikor tisztjeivel a Gibeonban álló szent sátorba ment egy különleges felszentelési szertartásra, Isten álmában megkérdezte tőle: „Mit adjak neked?” Te mit kérnél, ha Isten ilyen ajánlatot tenne neked? Mennyire örült az Úr, hogy Salamon csak egy dolgot kért! Mi volt az? 1Kir 3:6,9-10
Amíg Salamon Istent teszi az első helyre életében, addig nem veszélyes többet adni neki, mint amennyit kért. Így Isten többet adott neki. Ám azok a plusz ajándékok együtt jártak azzal a bizonyos kétbetűs szóval, amiről már oly sokszor beszéltünk: ez a „HA” szócska. 11-14. v.
Salamon bölcsessége világszerte ismert volt. Úgy tűnt, semmi nincs, amit ne értene meg. 1Kir 4:29-30,34
Egyszer két anya jött hozzá egy olyan problémával, amit senki más nem tudott megoldani. Együtt laktak, és mindkettejüknek újszülött kisfia volt, akik három nap különbséggel születtek. A csecsemők édesanyjukkal együtt aludtak, és egy éjszaka az egyik anya álmában véletlenül ráfeküdt a kisbabájára, aki megfulladt. Mikor az anya felébredt és észrevette, mi történt, kicserélte babáját a másik anyáéval. Reggel az élő csecsemő anyja megrémült. Ám amikor közelebbről megnézte a gyermeket, látta, hogy az nem az övé. Hogyan tudná bárki is biztosan megállapítani, melyik anya mond igazat? Salamon figyelmesen végighallgatta a két anya vitatkozását, majd egy kardot kért. Mit mondott, mit kell tenni. Mi történt? 1Kir 3:23-28
Ha Dávid még élt volna, nagyon örült volna, hogy Salamon ennyire áldott, mert Istent tette első helyre az életében.
Alkalmazás: Isten ad nekünk bölcsességet, ha kérjük tőle? Jak 1:5
Salamon virágzó évei Péntek, október 16.
Saját palotája megépítése előtt Salamon Isten templomának építésébe kezdett. Dávid már pontos terveket készített és drága ajándékokat adott halála előtt. A világ legszebb épülete lesz. Jeruzsálemben, a Morijá hegyén fog állni, pontosan azon a helyen, ahol soksok évvel azelőtt Isten utasította Ábrahámot fia, Izsák feláldozására. A templom hét esztendeig épült. Öröm lehetett nézni, ahogy évről évre emelkedik. Minden részét előre elkészítették, mielőtt a templomhoz szállították és a pontos helyére illesztették volna. 1Kir 6:7
Még csak el sem tudjuk képzelni, milyen gyönyörű lehetett kívül és belül! 22, 29-30,32. v.
Salamon a papokkal, a lévitákkal és Izrael vezetőivel együtt vitte a frigyládát az új templomba. Sok izraelita gyűlt ott össze a felszentelési szertartásra várakozva. Amikor az összes szent bútordarab a helyére került, a léviták gyönyörű dicsőítő zsoltárokat énekeltek Istennek. A léviták húros hangszereken kísérték őket, és 120 pap kürtöket fújt. Hogyan mutatta ki Isten az elégedettségét? 1Kir 8:10-11
Salamon a templom udvarában álló magaslaton térdelt és szép felszentelési imát mondott. Elolvashatjuk a 2Krón 6:12-42 versekben.
Sokfelől érkeztek emberek a templomot és Salamont meglátogatni, mert hallották bölcsessége és gazdagsága hírét. Egyszer Sába királynője is eljött, mert személyesen akart meggyőződni róla, igaz-e, amit Salamonról hallott. Kíváncsi volt, hogy meg tud-e felelni néhány nagyon nehéz kérdésére. Mikor szolgálóival és a Salamonnak szánt ajándékokkal megrakott tevéivel megérkezett, a király nagyon udvariasan és barátságosan fogadta. Mindent megmutatott neki, ami csak érdekelte és könnyen megválaszolta nehéz kérdéseit. Sok értékes ajándékot is adott neki. Tartózkodása végére a királynő már tudta, hogy minden igaz volt, amit Salamonról hallott. Istenről is hallott tőle. 1Kir 10:6-7,9
Alkalmazás: Mi nem vagyunk olyan bölcsek, mint Salamon volt, de ahogy az embereknek Istenről beszélünk, a Szentlélek segít nekünk is.
Tanulmányozásra
2Sámuel 24. fej.; 1Kir 1-10. fej.; Pátriárkák és próféták, Dávid utolsó évei c. fejezet; Próféták és királyok, Salamon c. fejezet
Írd a vonalakra a megfelelő neveket és meghatározásokat! (Dávid, Dávid, Adónijjá, a papok, a léviták, Nátán, Absolon, Jézus, Gád, Salamon
1. Mindketten próféták voltak:
2. Mindketten Dávid fiai voltak:
3. Mindketten királyok voltak:
4. Mindegyikük a templomban dolgozott:
5. Mindketten énekeltek zsoltárokat:
A zsoltárok mindig segítenek nekünk. Írd a megfelelő betűjeleket a vonalra!
A. hálás
B. megterhelt
C. elbátortalanodott
D. félelemmel teli
E. boldog
F. gondban lévő
G. összezavarodott
H. bűnös
„Megsegített, ezért örvend a szívem és hálát adok neki énekemmel.”(Zsolt 28:7)
„Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rólad. Nem engedi sohasem, hogy ingadozzék az
igaz.”(55:23)
„Az igazak megmaradása azonban az Úrtól van, ő az erősségük szükség idején.” (37:39)
„Mert te, Uram, jó vagy és megbocsátó, igen kegyelmes mindazokhoz, akik hozzád kiáltanak.”
(86:5)
„Kerestem az Urat, és meghallgatott engem, minden félelmemből kimentett engem.” (34:5)
„Miért csüggedsz el lelkem, miért nyugtalankodsz bennem? Bízzál Istenben!” (42:6)
„Utaidat, Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.” (25:4)
„Áldjad, én lelkem az Urat és ne feledkezzél el semmi jótéteményéről!” (103:2)
A 119. zsoltár minden verse Isten nekünk szóló szavairól szól. Keress legalább öt különböző kifejezést Igéjének megnevezésére az első nyolc versben! (pl.: törvény)
