Jób könyve 19
19
Felele pedig Jób, és monda:
2
Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
3
Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
4
Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
5
Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
6
Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
7
Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
8
Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
9
Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
10
Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
11
Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
12
Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
13
Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
14
Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
15
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
16
Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
17
Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
18
Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
19
Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
20
Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
21
Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
22
Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
23
Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
24
Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
25
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
26
És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
27
A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
28
Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
29
Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!