Korinthusiakhoz írt II. levél 8
8
Tudtul adjuk nektek, testvéreim, az Isten kegyelmét, amelyet Macedónia gyülekezeteivel közölt,
2
hogy a nyomorúság sok próbatétele között is bőséges az örömük, és igen nagy szegénységük jószívűségük gazdagságává növekedett.
3
Mert tanúsíthatom, hogy képességük szerint, sőt erejük felett is önként adakoztak,
4
és esedezve kérték tőlünk azt a kiváltságot, hogy részt vehessenek a szenteket megsegítő szolgálatban.
5
És nem úgy, amint reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak és nekünk is az Isten akaratából.
6
Úgyhogy arra kértük Tituszt, hogy amint elkezdte, úgy fejezze is be nálatok ezt a jótékonysági gyűjtést,
7
hogy amint mindenben bővölködtök – hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és a hozzánk való szeretetben –, úgy bővölködjetek ebben a jótékonyságban is.
8
Nem parancsként mondom, hanem azért, hogy mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam.
9
Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.
10
Tanácsot is adok ebben, mert az hasznotokra lesz, akik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta.
11
Most hát a cselekvést is vigyétek véghez, hogy amilyen az akarás készsége, olyan legyen a véghezvitel is abból, amitek van.
12
Mert ha megvan a készség, aszerint kedves az, amije kinek-kinek van, és nem aszerint, amije nincs.
13
Tehát nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, nektek pedig nyomorúságotok legyen, hanem egyenlőség szerint;
14
e mostani időben a ti bőségetek pótolja azok fogyatkozását, hogy majd azok bősége is pótolhassa a ti fogyatkozásotokat, hogy így egyenlőség legyen,
15
amint meg van írva: Aki sokat szedett, nem volt fölöslege, és aki keveset, nem nélkülözött.
16
Hála legyen Istennek, aki ugyanazt a buzgóságot adta irántatok Titusz szívébe.
17
Mert bátorításunkat ugyan elfogadta, de nagy buzgóságában önként ment hozzátok.
18
Elküldtük pedig vele együtt azt a testvért is, akit valamennyi gyülekezet dicsér az evangélium hirdetéséért.
19
Sőt ezenkívül a gyülekezetek útitársunknak is megválasztották ebben a jótékony munkában, amelyben magának az Úrnak a dicsőségére és készségünk bizonyságául szolgálunk.
20
Szeretnénk elkerülni, hogy valaki is megrágalmazzon minket a gondjainkra bízott bőséges adomány miatt,
21
mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is.
22
Sőt elküldtük velük azt a testvérünket is, akinek buzgóságát sok dologban többször kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, és nagyon bízik bennetek.
23
Akár Tituszról van szó, aki társam és munkatársam köztetek, akár a mi testvéreinkről, ők a gyülekezetek követei, Krisztus dicsősége:
24
mutassátok meg az irántuk való szereteteteket, és adjátok bizonyságát a felőletek való dicsekvésünknek a gyülekezetek előtt!