Ruth könyve 3
3
Egyszer azt mondta neki az anyósa, Naomi: Leányom, majd én keresek neked otthont, ahol jó dolgod lesz.
2
Nézd csak: Bóáz, a rokonunk, akinek a szolgálóleányaival voltál, ma éjjel árpát tisztít a szérűn.
3
Mosakodj meg, kend meg magad, vedd föl a ruhádat, és menj le a szérűre! Ne mutatkozz az előtt a férfi előtt, amíg be nem fejezte az evést és az ivást!
4
Amikor lefekszik, jegyezd meg a helyet, ahol lefekszik, azután menj oda, hajtsd fel a takarót a lábánál, és feküdj oda! Ő majd megmondja neked, hogy mit csinálj.
5
Ruth azt mondta neki: Megteszem mindazt, amit mondasz.
6
Le is ment a szérűre, és mindent úgy csinált, ahogyan az anyósa parancsolta.
7
Bóáz evett, ivott, és jól érezte magát; azután elment, lefeküdt a garmada szélén. Ruth ekkor odalopódzott, felhajtotta lábánál a takarót, és odafeküdt.
8
Éjféltájban a férfi fölriadt és megfordult. Akkor vette észre, hogy egy asszony fekszik a lábánál.
9
Megkérdezte: Ki vagy te? Az így felelt: Én vagyok Ruth, a te szolgálóleányod. Terítsd rá ruhád szárnyát szolgálóleányodra, mert te vagy a legközelebbi rokonunk!
10
Ekkor azt mondta Bóáz: Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.
11
Ne félj hát, leányom, mindent megteszek érted, amit csak mondasz, hiszen mindenki tudja népem kapujában, hogy derék asszony vagy.
12
Igaz ugyan, hogy közeli rokon vagyok, de van egy nálam közelebbi rokonod is.
13
Maradj itt éjszakára, és ha holnap az vállalja érted a rokoni kötelezettségét, hát vállalja! De ha nem akarja vállalni érted a rokoni kötelezettséget, akkor, az élő Úr ra mondom, én vállalom! Feküdj hát itt reggelig!
14
Visszafeküdt hát a lábához reggelig. De fölkelt, mielőtt az emberek fölismerhették volna egymást, mert Bóáz úgy gondolta: Ki ne tudódjék, hogy ez az asszony idejött a szérűre!
15
Akkor ezt mondta: Add csak a rajtad levő nagykendőt, és tartsd ide! Ő odatartotta, Bóáz pedig kimért hat mérték árpát, és feladta a vállára; ő maga pedig bement a városba.
16
Amikor Ruth hazaért az anyósához, az megkérdezte: Mi történt, leányom? Ő pedig elbeszélte neki mindazt, amit a férfi vele tett,
17
majd ezt mondta: Ezt a hat mérték árpát adta nekem ezekkel a szavakkal: Ne menj üres kézzel az anyósodhoz!
18
Naomi akkor azt mondta: Maradj nyugton, lányom, amíg meg nem tudod, hogyan dől el ez a dolog. Mert nem nyugszik az a férfi, amíg végére nem jár még ma ennek a dolognak.