Zsoltárok könyve 94
94
Ur am, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva!
2
Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért!
3
Ur am, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni?
4
Hangoskodnak, kihívóan beszélnek, kérkednek a gonosztevők.
5
Tiporják, Ur am, népedet, nyomorgatják örökségedet.
6
Gyilkolják az özvegyet és a jövevényt, megölik az árvákat.
7
Azt gondolják, nem látja az Úr, nem veszi észre Jákób Istene.
8
Térjetek észhez, ti, ostobák a nép között! Ti, esztelenek, mikor jön meg az eszetek?
9
Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna?
10
Aki népeket fenyít meg, az ne büntetne? Hiszen ő tanítja ismeretre az embert!
11
Az Úr tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai.
12
Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, Ur am, és megtanítasz törvényedre,
13
hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját.
14
Nem taszítja el népét az Úr, nem hagyja el örökségét.
15
Mert diadalra jut még a jog, és azt követi minden tiszta szívű ember.
16
Ki kel védelmemre a gonoszok ellen? Ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?
17
Ha az Úr nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknék.
18
Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, Ur am, támogatott engem.
19
Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet.
20
Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő?
21
Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik.
22
De nekem az Úr a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám.
23
Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az Úr.