---

¹ Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!
² Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.
³ Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
⁴ Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.
⁵ Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;
⁶ Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad.
⁷ Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!
⁸ Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.
⁹ Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
¹⁰ A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
¹¹ Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
¹² Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
¹³ Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
¹⁴ Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.
¹⁵ Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
¹⁶ Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.
¹⁷ És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!