1
Az éneklőmesternek, a gittitre; Kóráh fiainak zsoltára.
2
Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura!
3
Kivánkozik, sőt emésztődik lelkem az Úrnak tornáczai után; szívem és testem ujjongnak az élő Isten felé.
4
A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem!
5
Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Szela.
6
Boldog ember az, a kinek te vagy erőssége, s a te ösvényeid vannak szívében.
7
Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el korai eső.
8
Erőről erőre jutnak, míg megjelennek Isten előtt a Sionon.
9
Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az én könyörgésemet; hallgasd meg Jákóbnak Istene! Szela.
10
Mi paizsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját!
11
Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!
12
Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek.
13
Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki bízik benned.