---

¹ Ászáf zsoltára. Ó, Isten! Pogányok törtek örökségedre, meggyalázták szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.
² Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, híveid testét a föld vadjainak.
³ Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, mint a vizet, és nem temette el őket senki.
⁴ Csúffá lettünk szomszédaink előtt, környezetünk gúnyol és kinevet.
⁵ Ur am, meddig tart még haragod? Meddig lobog tűzként indulatod?
⁶ Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokon, akik nem ismernek téged, az országokon, ahol nevedet nem hívják segítségül!
⁷ Mert megemésztették Jákóbot, és lakóhelyét elpusztították.
⁸ Ne ródd fel nekünk az elődök bűneit, siess felénk irgalmasan, mert igen elesettek vagyunk!
⁹ Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsőségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket!
¹⁰ Ne mondhassák a pogányok: Hol van az ő Istenük? Legyen nyilvánvalóvá előttünk, hogy bosszút állsz a pogányokon szolgáid kiontott véréért!
¹¹ Jusson eléd a foglyok sóhajtása, tartsd meg a halálraítélteket, mert hatalmas a te karod!
¹² Hétszeresen fizesd vissza szomszédainknak a gyalázatot, amellyel téged illettek, Uram!
¹³ Mi pedig, a te néped, legelődnek nyája, örökké magasztalunk téged. Nemzedékről nemzedékre mondunk dicséretet neked.