1
Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.
2
Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
3
Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
4
Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
5
Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
6
Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged?
7
Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.
8
Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
9
Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.
10
Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
11
Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.