---

¹ A karmesternek: „A messzi fák galambja” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor a filiszteusok elfogták Gátban.
² Légy kegyelmes hozzám, Istenem, mert bosszút lihegnek ellenem, szüntelenül támadnak és gyötörnek engem.
³ Ellenségeim szüntelenül bosszút lihegnek, sokan támadnak rám kevélyen.
⁴ Ha félek is, benned bízom!
⁵ Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!
⁶ Szüntelenül elferdítik szavaimat, minden gondolatukkal rosszat akarnak nekem.
⁷ Összefognak, lesben állnak, lépteimet figyelik, mert az életemre törnek.
⁸ Megmenekülhetnek-e gazságuk ellenére? Taszítsd el haragodban e népséget, Istenem!
⁹ Te számon tartod bolyongásomat. Gyűjtsd könnyeimet tömlődbe, legyenek benne könyvedben!
¹⁰ Meghátrálnak majd ellenségeim, amikor hozzád kiáltok. Ebből tudom meg, hogy Isten velem van.
¹¹ Istenben, akinek igéjét dicsérem, az Úr ban, akinek igéjét dicsérem,
¹² Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!
¹³ Tartozom neked, Istenem, fogadalmaimmal, megadom hálaáldozatomat.
¹⁴ Hiszen megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy járhassak Isten színe előtt az élet világosságában.