---

¹ Dávid zsoltára emlékeztetőül.
² Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
³ Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
⁴ Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
⁵ Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
⁶ Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
⁷ Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
⁸ Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
⁹ Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
¹⁰ Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
¹¹ Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa - az sincs már velem.
¹² Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
¹³ De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
¹⁴ De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
¹⁵ És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
¹⁶ Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
¹⁷ Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
¹⁸ És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
¹⁹ Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
²⁰ De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
²¹ És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
²² Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
²³ Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!