---

¹ Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
² Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
³ Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
⁴ Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
⁵ Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
⁶ A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
⁷ Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
⁸ Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
⁹ Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
¹⁰ Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
¹¹ Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
¹² Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
¹³ Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
¹⁴ Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
¹⁵ Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
¹⁶ Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
¹⁷ Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
¹⁸ Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
¹⁹ Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
²⁰ Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
²¹ Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
²² A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
²³ Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
²⁴ Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
²⁵ Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
²⁶ Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
²⁷ A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
²⁸ A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.