---

¹ Azután így szólt az ÚR Mózeshez a Sínaipusztában az Egyiptom földjéről való kijövetelük második esztendejében, az első hónapban:
² Izráel fiai készítsék el a páskát a kijelölt időben.
³ E hónap tizennegyedik napján, este készítsék el a megadott időben. Teljesen annak rendje szerint készítsék el.
⁴ Szólt tehát Mózes Izráel fiainak, hogy készítsék el a páskát.
⁵ Elkészítették a páskát az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján alkonyatkor, a Sínai-pusztában. Mindent úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek.
⁶ De voltak néhányan, akik holttest érintése miatt tisztátalanok voltak, és nem készíthették el a páskát azon a napon, ezért Mózes és Áron elé járultak azon a napon,
⁷ és azt mondták: „Mi tisztátalanok vagyunk holttest érintése miatt. Miért tilos nekünk áldozatot vinni az ÚRnak a kijelölt időben Izráel fiai között?”
⁸ Azt mondta nekik Mózes: „Várjatok, amíg megértem, hogy mit parancsol az ÚR felőletek.”
⁹ Az ÚR pedig így szólt Mózeshez:
¹⁰ Ezt mondd Izráel fiainak: Ha valaki holttest érintése miatt tisztátalan, vagy messze úton van közületek vagy utódaitok közül, ennek ellenére készítsen páskát az ÚRnak.
¹¹ A második hónap tizennegyedik napján, este készítsék el. Kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék meg.
¹² Ne hagyjanak meg belőle semmit reggelig, és a csontját ne törjék meg. Mindent a páska rendtartása szerint készítsenek el.
¹³ De ha valaki tiszta, és nincs úton, és mégis elmulasztja a páskát elkészíteni, az ilyet ki kell irtani népe közül, mert nem mutatott be áldozatot az ÚRnak a megszabott időben, viselje az ilyen ember az ő bűnének terhét.
¹⁴ Ha pedig jövevény tartózkodik köztetek, és páskát készít az ÚRnak, ő is a páska rendtartása és szertartásai szerint készítse azt. Ugyanez a rendtartás vonatkozzék mind a jövevényekre, mind a föld lakosaira.
¹⁵ A hajlék fölállításának napján pedig befedezte a felhő a hajlékot, a bizonyság sátrát, és este a hajlék fölött volt tűz formájában reggelig.
¹⁶ Így volt szüntelen: felhő borította be azt, éjjel pedig valami tűzforma.
¹⁷ Mihelyt felszállt a felhő a sátorról, azonnal elindultak Izráel fiai, és azon a helyen, ahol a felhő megállt, ott ütöttek tábort Izráel fiai.
¹⁸ Az ÚR parancsa szerint mentek Izráel fiai, és az ÚR parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a hajlékon nyugodott.
¹⁹ Ha a felhő hosszabb ideig nyugodott a hajlékon, akkor is megtartották Izráel fiai az ÚR rendelését, és nem indultak.
²⁰ Megtörtént, hogy a felhő rövid ideig volt a hajlékon. Akkor is az ÚR szava szerint maradtak a táborban, és az ÚR szava szerint indultak el.
²¹ Megtörtént, hogy a felhő csak estétől reggelig volt ott. De mikor reggel a felhő felszállt, elindultak. Volt úgy, hogy csak egy nap és egy éjjel volt ott. De mikor a felhő felszállt, ők is indultak.
²² Ha két napig vagy egy hónapig vagy hosszabb ideig volt ott, ameddig a felhő ott vesztegelt a hajlékon, a táborban maradtak Izráel fiai is, és nem indultak tovább. Mikor pedig fölszállt, ők is elindultak.
²³ Az ÚR parancsa szerint vertek tábort, és az ÚR parancsa szerint indultak el. Megtartották az ÚR rendelését az ÚRnak Mózes által adott parancsa szerint.