2(3) Küldj el férfiakat, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, amelyet Izráel fiainak adok. Egy-egy férfit küldjetek atyáik minden törzséből, mindegyik főember legyen.
3(4) Mózes elküldte őket a Párán-pusztából az ÚR rendelése szerint. Mindnyájan főemberek voltak Izráel fiai között.
4(5) Ez a nevük: Rúben törzséből Sammúa, Zakkúr fia.
5(6) Simeon törzséből Sáfát, Hóri fia.
6(7) Júda törzséből Káléb, Jefunne fia.
7(8) Issakár törzséből Jigál, Jószéf fia.
8(9) Efraim törzséből Hóséa, Nún fia.
9(10) Benjámin törzséből Palti, Ráfú fia.
10(11) Zebulon törzséből Gaddiél, Szódi fia.
11(12) József törzséből, Manassé törzséből Gaddi, Szúszi fia.
12(13) Dán törzséből Ammiél, Gemalli fia.
13(14) Ásér törzséből Szetúr, Mikáél fia.
14(15) Naftáli törzséből Nahbi, Vofszi fia.
15(16) Gád törzséből Geúél, Máki fia.
16(17) Ez a neve azoknak a férfiaknak, akiket elküldött Mózes a föld kikémlelésére. Mózes Hóséát, Nún fiát Józsuénak nevezte el.
17(18) Amikor elküldte őket Mózes Kánaán földjének kikémlelésére, azt mondta nekik: Menjetek a Délvidéken át föl a hegyekbe!
18(19) Nézzétek meg a földet, hogy milyen, és a népet, amely rajta lakik, hogy erős-e, vagy erőtlen, kevés-e vagy sok!
19(20) És milyen a föld, amelyen lakik, jó-e vagy hitvány? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborokban vagy erősségekben lakik-e?
20(21) Milyen a föld, kövér-e, vagy sovány? Van-e rajta fa, vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcséből. Azok a napok pedig a szőlőzsendülés napjai voltak.
21(22) Fölmentek tehát, és kikémlelték a földet a Cin-pusztától fogva egészen Rehóbig, odáig, ahol Hamátba mennek.
22(23) Fölmentek dél felől, és Hebronig jutottak, ahol Anák fiai, Ahíman, Sésaj és Talmaj éltek (Hebrón pedig hét esztendővel előbb épült, mint az egyiptomi Cóan).
23(24) Mikor eljutottak Eskól völgyéig, lemetszettek ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vitték egy rúdon. A gránátalmából és a fügéből is szakítottak.
24(25) Azt a helyet Eskól völgyének nevezték el arról a szőlőfürtről, amelyet ott metszettek le Izráel fiai.
25(26) Negyven nap múlva visszatértek a föld kikémleléséből.
26(27) Visszamentek, és eljutottak Mózeshez, Áronhoz és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez a Párán-pusztába, Kádésba. Hírt vittek nekik és az egész gyülekezetnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét.
27(28) Ezt beszélték el neki: Elmentünk arra a földre, amelyre küldtél minket. Valóban tejjel és mézzel folyik, és ez a gyümölcse!
28(29) Csakhogy erős az a nép, amely lakja azt a földet, és a városok meg vannak erősítve, és igen nagyok. Sőt még Anák fiait is láttuk ott.
29(30) Amálék lakik a dél felől való földön, és a hettiták, jebúsziak és emóriak laknak a hegyeken. A tenger mellett és a Jordán partján pedig a kánaániak laknak.
30(31) Jóllehet Káléb csendesítette a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondta, bátran fölmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk vele,
31(32) de a férfiak, akik fölmentek vele, azt mondták: Nem mehetünk az ellen a nép ellen, mert erősebb nálunk.
32(33) És a kikémlelt földnek rossz hírét vitték Izráel fiaihoz. Azt mondták: Az a föld, amelyen átmentünk, hogy kikémleljük, olyan föld, amely megemészti lakóit. Az egész nép is, amelyet ott láttunk, szálas emberekből áll.
33(34) Láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anák fiait, és olyanok voltunk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemükben is olyanok voltunk.