2Ha valaki vétkezik, és hűtlenséget követ el az ÚR ellen azzal, hogy eltagadja felebarátjának reá bízott vagy a kezébe adott holmiját, vagy megrabolja, vagy zsarolja felebarátját;
3vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja, vagy valami miatt hamisan esküszik – akármi is az, amit az ember úgy cselekszik, hogy vétkezik vele –,
4mivel bűnössé lett, és vétkezett, térítse meg a rabolt holmit, amelyet elvitt, vagy a zsarolt összeget, amelyet kizsarolt, vagy azt, amit rábíztak, vagy az elveszett holmit, amit megtalált;
5vagy akármi legyen, amire hamisan esküdött, fizesse meg azt teljes értékében, hozzáadva annak ötödrészét is; és bűnvallása napján adja annak, akié volt.
6A bűnéért pedig vigyen az ÚRnak a nyájból egy ép kost a paphoz, felbecsültetve bűnért való áldozatul.
7Így szerezzen neki engesztelést a pap az ÚR előtt, és megbocsáttatik neki mindaz, amit cselekedett, és amiben vétkezett.
8Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
9Parancsold meg Áronnak és fiainak: ez az egészen elégő áldozat törvénye. Legyen az egészen elégő áldozat az oltáron levő tüzelőhelyen egész éjszaka, és az oltár tüze maradjon égve egészen reggelig.
10A pap öltse fel gyolcsruháját, a gyolcs lábravalót is öltse föl testére, szedje el a hamut, amivé a tűz égette az égőáldozatot az oltáron, és töltse azt az oltár mellé.
11Azután vesse le azt a ruhát, öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamut a táboron kívül, tiszta helyre.
12Az oltáron levő tűz pedig maradjon égve rajta. Ne aludjon el, hanem a pap égessen rajta fát minden reggel, és rakja rá az egészen elégő áldozatot, és füstölögtesse el rajta a hálaáldozat kövérjét is.
13A tűz szüntelen égve maradjon az oltáron, és ne aludjon ki.
14Ez az ételáldozat törvénye. Áron fiai áldozzák azt az ÚR előtt az oltáron.
15Vegyen valaki közülük az ételáldozat finomlisztjéből és olajából egy marokkal a tömjénnel együtt, amely az ételáldozathoz való, és égesse el az oltáron. Emlékeztető része kedves illat az ÚR előtt.
16Ami pedig megmarad belőle, azt Áron és fiai egyék meg. Kovásztalanul egyék meg, szent helyen. A gyülekezet sátrának udvarában egyék meg.
17Ne süssék kovásszal, mert nekik adtam azt mint az ő részüket az én tűzáldozataimból. Igen szent ez, ugyanúgy, mint a bűnért és vétekért való áldozat is.
18Áron fiai közül minden férfi ehet belőle. Örök rendtartás legyen ez nemzedékeiteknél az ÚR tűzáldozatairól. Aki érinti azokat, az szent lesz.
19Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
20Ez Áronnak és fiainak az áldozata, amelyet az ÚRnak áldozzanak, amikor felkenik őket: egy efa finomliszt tizedrésze mindenkor ételáldozatul, fele reggel, fele pedig este.
21Serpenyőben készüljön, olajjal összegyúrva vidd azt el, az ételáldozati süteményeket darabokban áldozd az ÚRnak kedves illatul.
22Az a pap végezze el ezt, akit az ő helyébe kennek fel fiai közül. Örökkévaló rendtartás ez, mindenestül füstölögtessék el az ÚRnak.
23Mert a pap minden ételáldozatának mindenestül meg kell égnie, semmit sem szabad megenni belőle.
24Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
25Ezt mondd Áronnak és fiainak: Ez a bűnért való áldozat törvénye: ahol az egészen elégő áldozatot szokták megölni, azon a helyen öljék meg a bűnért való áldozatot az ÚR előtt. Igen szent ez is.
26Amelyik pap áldozza azt a bűnért, az egye meg. Szent helyen egye meg, a gyülekezet sátrának udvarában.
27Ami a húsát érinti, az szent legyen, és ha véréből valami a ruhájára esik valakinek, azt, amire a vér esett, mosd meg a szent helyen.
28A cserépedényt, amelyben főzték, törjék össze. Ha pedig ércfazékban főzték, súrolják meg, és mossák ki vízzel.
29A papok közül minden férfi eheti. Igen szent ez.
30Amelyik bűnért való áldozat véréből bevisznek a gyülekezet sátrába, hogy a szent helyen végezzenek vele, azt nem szabad megenni: tűzben el kell égetni.